Átalakulóban az óvodai nevelés

2023. május 30., 10:34 , 1160. szám

Ukrajnában a hagyományos óvodák mellett további oktatási-nevelési formák bevezetését tervezik az iskola előtti nevelésben. A korrespondent.net annak járt utána, miért van szükség az újításra, és mit adhat ez a gyerekeknek.

Heti két-három napon át, napi három órában

Előrebocsátjuk, nem kell aggódniuk azoknak a szülőknek, akik a klasszikus óvodák hívei, mert a bevezetni tervezett új oktatási-nevelési formák nem felváltani hivatottak a megszokott intézményeket, hanem csak kiegészítik azokat. Az óvodások alternatív nevelési formái azon gyerekek számára jelenthetnek megoldást, akiknek nem jutott hely a „rendes” óvodában, vagy akiket szüleik különböző okoknál fogva nem engedhetnek el egész napra otthonról. Ugyanis az ENSZ egyik globális célja a 2030-ig terjedő időszakra, hogy minden kisgyermeket bevonjanak az óvodai nevelésbe. Ezenkívül itthon Az óvodai nevelésről szóló törvény 3. cikkelye kötelezővé teszi az óvodát a gyermekek számára legalább 5 éves kortól 6–7 éves korig.

Az Oktatási és Tudományos Minisztérium szerint az alternatív óvodai nevelési formák bevezetésének célja a gyermekek minőségi oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása. A tárca nyilvános vitára bocsátott javaslata szerint a klasszikus óvodai nevelés alternatívái lehetnek a rövidnapos csoportok, illetve az egyéni nevelés-fejlesztés megszervezése. Ezek a csoportok lehetnek séta- vagy tanácsadó csoportok, esetleg szezonálisak. Megszervezhetők óvodákban, iskolákban, iskolán kívüli oktatási intézményekben, valamint könyvtárakban, gyermek és ifjúsági művészeti (kreativitási) központokban, klubokban, egészségügyi-pszichológiai-pedagógiai központokban stb. A minisztérium reméli, hogy a meglévő közösségi intézményekben nyújtott alternatív nevelési-oktatási szolgáltatások számottevően javítanak a helyzeten, növelik az óvodai nevelésbe bevont gyermekek számát.

Ugyanakkor ezekben a csoportokban az óvodásoknak el kell sajátítaniuk egy bizonyos tudásanyagot.

„Az oktatási-nevelési folyamat szervezése során figyelembe kell venni, hogy a rövidnapos csoportok tevékenységének fő célja a gyermekek oktatáshoz való jogának biztosítása. Tevékenységük mindenekelőtt az óvodai nevelés feladataira irányul, valamint az Óvodai nevelés alapkomponensében meghatározott oktatási eredmények elérésére a növendékek által” – jegyzi meg a minisztérium.

Hozzáteszik, a rövidnapos csoportok működési rendjét összhangba kell hozni az alapítójukként fellépő óvodai nevelési intézmény általános működési rendjével, Ukrajna jogszabályaival. Ha nincs lehetőség vagy igény a gyermekek étkeztetésére, akkor az ilyen csoportok számára háromórás munkarend kialakítása javasolt, heti két-három napban.

Boldog embereket nevelni

Egyéb tekintetben is igaz, hogy a közeljövőben elkerülhetetlen az óvodai nevelés átalakítása. A felkészülés az új, alternatív formák bevezetésére az óvodások nevelésében csak az első lépés. A Legfelső Tanácsban már el is fogadták első olvasatban a vonatkozó törvénytervezetet, mivel – a parlament véleménye szerint – Ukrajnában a korai fejlesztést célzó óvodai nevelés szférája nincs kidolgozva.

Ha vetünk egy pillantást a határon túlra, azt látjuk, hogy számos országban nem fordítanak kellő figyelmet a gyermekek korai fejlesztésére – hívja fel a figyelmet Volodimir Voronov képviselő, a Legfelső Tanács Oktatási, Tudományos és Innovációs Bizottsága Korai Fejlesztési és Óvodai Nevelési Albizottságának elnöke. Az UNICEF 2019-es adatai szerint körülbelül 175 millió óvodás korú gyermek nem jutott hozzá a korai fejlesztési programokhoz, a minőségi oktatáshoz. Ez a jelenség globális, így nem annyira meglepő és szembeszökő, hogy eddig nálunk sem fordítottak rá kellő figyelmet.

„A gyermek agyának 80%-a kétéves kora előtt formálódik. Ezért ebben az időszakban kell elkezdeni kialakítani-fejleszteni a gyermekben a készségeket, a képességet a világ megismerésére. A lényeg az, hogy a gyermeket beoltsuk az élni és álmodozni vágyással, vagyis, hogy boldog személyiséget alakítsunk ki” – mondta a honatya.

Szerinte reformra szorul az állami politika ezen a területen, a jelenleg hatályos törvényt ugyanis még 2001-ben fogadták el, és elavult. Ezért dolgozták ki a Legfelső Tanácsban a 8 030. számú, Az óvodai nevelésről szóló jogszabálytervezetet. A törvényjavaslat egyebek mellett hétféle óvodáról rendelkezik. Ebben a dokumentumban első ízben javasolják szülősegítő központok létrehozását, amelyet az apa és az anya a baba születésének napjától felkereshet, hogy beszéljen a gyermekpszichológussal. Az is elő van irányozva, hogy a speciális nevelési igényű gyerekeknek saját asszisztensük legyen, és együtt tanulhassanak a többi gyerekkel, vagy a tanár mellett működjön egy ilyen asszisztens, aki az egész csoporttal foglalkozik.

Ezenkívül a törvénytervezet nagyobb önállóságot biztosítana az óvodai nevelés területén, elsősorban ami az akadémiai autonómiát illeti. Az intézményeknek több lehetőségük lesz olyan oktatási programokat választani, amelyek figyelembe veszik az adott gyermekek sajátosságait. Valójában a reform egyik célja, hogy az óvodai nevelés folyamatában a kezdeményezés és a döntés a gyermeknevelő intézményé legyen. A szülői bizottság is több jogot és hatáskört kapna.

Néhány adat

A háború előtti 2021-es esztendőben 15,335 ezer óvodai intézmény működött Ukrajna-szerte: 6,132 ezer a városokban, 9,203 ezer a falvakban. Ezeket csaknem 1,5 millió gyerek látogatta. Mintegy 2,279 ezer intézményben működtek inkluzív csoportok, számuk meghaladta 3 800-at. Emellett 185 óvodában 279 bentlakásos csoport működött.

Az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió alatt az oktatási tárca 2022. októberi adatai szerint csak valamivel több mint 330 000 gyermek látogatta az óvodákat „nyilvánosan”, 250 000 tanult online és több mint 74  000 vegyes formában. Ebben az időszakban 9,343 ezer óvodai intézmény működött, közülük 5 663 hagyományos vagy vegyes formában, online pedig 3 644. A betolakodók által ideiglenesen megszállt területeken közel 2 000 óvoda helyezkedett el.

A háború több mint 8 milliárd dollár kárt okozott az oktatási intézményekben. Összesen 3100 oktatási intézmény pusztult el vagy sérült meg, ezen belül 1500 általános középfokú oktatási intézmény, 909 óvoda, 528 felsőoktatási intézmény.

(pszv/korrespondent.net)