Ukrán–lengyel viszony: Újabb jégkorszak a láthatáron?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április elején Lengyelországba látogatott. Az elemzők és a sajtó akkoriban az ukrán–lengyel kapcsolatok új szintjéről áradoztak. Egy olyan szintről, amely lehetővé teszi, hogy a két ország végre maga mögött hagyja mindazokat a problémákat, amelyek hosszú éveken át rontották Varsó és Kijev viszonyát. Csakhogy a remények szertefoszlani látszottak, amikor Lengyelország betiltotta az ukrán mezőgazdasági termékek exportját, majd ismét előkerült a volinyi tragédia kérdése. Újabb jégkorszak várható a kétoldalú kapcsolatokban? A két ország viszonyának alakulását a Jevropejszka Pravda (JP) boncolgatta írásában.

Az exporttilalom esete kiválóan rávilágít a problémák gyökerére: bár a lengyel vállalkozásoknak általában nincs jelentősebb problémájuk az ukrajnai termékekkel (sőt gyakran még érdekeltek is a behozatalukban), az erősödő verseny megrémítette a lengyel kisgazdákat. A törvényhozási választások közeledtével pedig a lengyel kormányzat nem hagyhatta figyelmen kívül a szavazók tiltakozását. Még akkor sem, ha ezt az ukrán–lengyel viszony bánta.

Lengyelországban idén ősszel tartanak parlamenti választásokat. Ami pedig azt jelenti a JP szerint, hogy további kellemetlen meglepetések várhatók.

Ebben az összefüggésben tartja riasztó jelzésnek a Jevropejszka Pravda Lukasz Jasinának, a lengyel külügyminisztérium szóvivőjének az onet.pl portálnak adott interjúját, amelyben a tisztviselő kijelentette, hogy Ukrajna elnöke nem érti, miért fontos Voliny témája a lengyelek számára. Szerinte Volodimir Zelenszkijnek bocsánatot kellene kérnie országa nevében.

„Mi, lengyelek mint lengyel állam vállaltuk a felelősséget az országunk által az ukránok ellen elkövetett bűncselekményekért. Ukrajna részéről nincs ilyen felelősségvállalás, bár sok minden jobbra fordult....” – tette hozzá a lengyel külügyminisztérium szóvivője.

Ukrajna lengyelországi nagykövete, Vaszil Zvarics reagált az interjúra. „Elfogadhatatlannak és sajnálatosnak” nevezte a kísérleteket, hogy ráerőltessék Ukrajnára és annak elnökére az 1943-as volinyi tragédiával kapcsolatos helyzethez való „helyes” hozzáállást.

A JP rámutat, hogy erre a válaszra igen élesen reagált a lengyel közvélemény. Volt, aki az ukrán diplomata kiutasítását követelte.

Azt jelentené ez, hogy visszatérhetnek az éles történelmi viták Ukrajna és Lengyelország között? Még ha abból indulunk is ki, hogy Lukasz Jasina nyilatkozata „egyéni akció” volt, ami nem zárható ki, az incidens által kiváltott társadalmi reakció mutatja, hogy létező problémáról van szó – hívja fel a figyelmet az ukrán portál. Megállapítja, július 11-én emlékeznek meg a volinyi események 80. évfordulójáról. A jubileum minden bizonnyal hatással lesz a lengyel választási kampányra, s következésképpen az ukrán–lengyel viszonyra.

Az ukrán kormányhoz közel álló források megjegyzik: Voliny témája Volodimir Zelenszkij és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök legutóbbi találkozóján is felvetődött. Sőt, a találkozót értékelve Morawiecki azt mondta: reméli, hogy „ezúttal Kijev állja a szavát”. A JP forrásai biztosak benne, a lengyel félnek arról a várakozásáról van szó, hogy július 11. kapcsán az ukrán kormányzat speciális nyilatkozattal áll elő a volinyi eseményekről. Ellenkező esetben valószínű, hogy a lengyel kormány nyilatkozata ebben a témában keményebb lesz a tervezettnél.

A JP felidézi, hogy Voliny témája mennyire meghatározó volt az ukrán–lengyel kapcsolatokban 2016–2017-ben. A portál szerint mindenekelőtt azért, mert a Volinyban elhunyt lengyelek leszármazottai „aranyrészvényt” kaptak az akkori lengyel kormánykoalícióban. Idővel Varsó rájött, hogy a választott módszer, a nyomásgyakorlás mindkét félnek árt. Így már a volinyi események 75. évfordulója is viszonylag nyugodtan telt 2018-ban, a következő lengyel választásokon pedig alig került elő a történelem témája.

Napjainkban elég nagy a valószínűsége annak, hogy Voliny ismét a két ország közötti kapcsolatokat befolyásoló tényezővé válik. Már csak azért is, mert a parlamenti választások előestéjén a kormányzó Jog és Igazságosság párt óvakodik a legkisebb szavazatvesztéstől is. Azonban az ukrán kormányzatnak még van ideje megakadályozni, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint alakuljanak az események, véli a JP. Mindenekelőtt felhasználhatják a baráti kapcsolatot Andrzej Duda elnökkel, hogy olyan formátumot találjanak a volinyi eseményekről való közös megemlékezésre, amelyet a lengyel és az ukrán társadalom is el tud fogadni. Annál is inkább, mivel a jelenlegi konfliktusban a lengyel államfő konstruktív álláspontot foglalt el, és a „Twitter-diplomáciától” való tartózkodásra szólított fel.

A helyzetet ugyanakkor bonyolítja, hogy a JP szerint a mezőgazdasági termékekre bevezetett tilalom után az ukrán elnöki csapat „megsértődött” Lengyelország lépései miatt és ezt nem is titkolják. Túl kell lépni azonban a sérelmeken, és keresni kell a lehetőségeket az újabb konfliktus elkerülésére az ukrán–lengyel kapcsolatokban. Hiszen a nézeteltérés csak Oroszország érdekeit szolgálja, Kijevben és Varsóban pedig tökéletesen tisztában vannak ezzel – állapítja meg a Jevropejszka Pravda.

Mint ismeretes, a lengyel szenátus és a szejm (képviselőház) még 2016-ban népirtásnak minősítette az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943 nyarán elkövetett, lengyelországi történészek szerint több mint százezer lengyel áldozattal járó támadásokat. Ukrán kutatók viszont úgy vélik: a tragédiát az váltotta ki, hogy a második világháború alatt a lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, s ebbe a lengyel civil lakosság szintén bekapcsolódott. Rámutatnak továbbá arra, hogy a tragikus eseményeknek számos vétlen ukrán is áldozatául esett.

(ntk/eurointegration.com.ua)