EU-tagjelölti ajánlások: Megérkezett a „szóbeli” értékelés
Az Európai Unió megállapítja, hogy Ukrajna EU-tagjelölt országként jelentős lépéseket tett a csatlakozási tárgyalások megkezdését lehetővé tevő feltételek teljesítését célzó reformok végrehajtása érdekében – idézi az Interfax–Ukrajina hírügynökség az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő Svédország uniós ügyekben illetékes miniszterét, Jessica Rosvallt, aki az EU-tagországok európai ügyekért felelős minisztereinek múlt csütörtöki kihelyezett stockholmi ülése után tartott sajtótájékoztatón nyilatkozott. Mint ismeretes, ezen a találkozón Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos ismertette az Európai Bizottság (EB) „szóbeli” értékelését az Ukrajna által tagjelölt országként egy évvel ezelőtt házi feladatul kapott ajánlások teljesítéséről.
Egy ismeretlen „műfaj”
Valójában „szóbeli” értékelés nem létezik az EU-ban. Hagyományosan az EB ősszel teszi közzé részletes írásbeli jelentését a tagjelölt országok által elért haladásról az uniós tagság felé vezető úton. (Kijev reményei szerint ennek a jelentésnek az alapján születhetne meg a döntés a decemberi EU-csúcson a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.) Ukrajna szorgalmazta tavaly, hogy rögzítendő az ország haladását az EB által szabott feltételek teljesítésében, az EB adjon ki egy időközi értékelést. A Bizottság végül belement, hogy készít egy „szóbeli” értékelést, s bár az ismertetését tavaszról nyárra halasztották, természetesen írásban is megkapták következtetéseit az érintettek.
„Lenyűgözőek az elmúlt évben a reformok végrehajtására tett erőfeszítések. A rendkívüli körülmények ellenére Ukrajna jelentős lépéseket tett előre: az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat, az új médiatörvény, a fontos igazságszolgáltatási intézmények reformja, a korrupcióellenes intézmények új vezetőinek kinevezése, és ez a lista még folytatható” – értékelt Jessica Rosvall a már idézett sajtótájékoztatón.
Hét ajánlásból kettő kipipálva
Ismertetve a „szóbeli” jelentés következtetéseit a BBC News Ukrajina összeállításában rámutat, hogy Ukrajna a számára meghatározott hét kritérium közül kettőt maradéktalanul teljesített: elfogadott egy európai szintű médiatörvényt és elvégezte az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatos házi feladatát.
Az EB szerint a további öt, még nem teljesített kritérium (az Alkotmánybíróság reformja, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem, az oligarchák szabályozása és a nemzeti kisebbségek jogainak törvényi rendezése) tekintetében is van előrelépés. Egyes területeken – például az Alkotmánybíróság reformjában – a haladás jelentős.
Ukrajnának várhatóan a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogalkotás kritériumával lesz a legtöbb problémája, jegyezte meg a BBC News Ukrajina cikkírója, nem mulasztván el megjegyezni, hogy a kritérium Magyarország javaslatára került fel a listára. Valójában azonban nemcsak a magyarokkal van „gond”.
„A helyzetet bonyolítja, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottsága bírálta az ukrajnai nemzeti kisebbségekről tavaly elfogadott törvényt. Véleménye szerint Oroszország Ukrajna elleni fegyveres agresszióját »átmeneti rendkívüli helyzetnek« kell tekinteni, amely után vissza kell állítani az ukrajnai orosz kisebbség nyelvi és kulturális jogait – írja a BBC News Ukrajina. – Lényegében arról van szó, hogy az Európa Tanács szakértői szerint a mostani háború semmilyen módon nem hathat ki az orosz nyelv jövőjére Ukrajna közéletében, oktatásában és kultúrájában. Az Európai Bizottságnak figyelembe kellene vennie következtetéseiket. De még nem világos, hogy akadály lesz-e ez Ukrajna útján az EU-tagságról szóló érdemi tárgyalások megkezdéséhez. Úgy tűnik, ezt a mozgást, bármilyen lassúnak tűnik is, semmi nem állítja meg.”
A Jevropejszka Pravda ugyanakkor idézi Várhelyi Olivér biztost, aki a „szóbeli” értékelés bemutatása után tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy a három egy cipőben járó országnak, Ukrajnának, Moldovának és Grúziának valamennyi ajánlást (kritériumot) teljesítenie kell. Ukrajna teljesítményét értékelve Várhelyi Olivér az MTI szerint egyebek mellett jelezte: Kijevnek foglalkoznia kell a Velencei Bizottság nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló ukrán törvényről június 13-án közzétett véleményében megfogalmazott, különösen a kisebbségi nyelvek használatával kapcsolatos ajánlásaival.
Ukrajna őszre valamennyi ajánlást teljesíti
Az ukrán kormány nem volt maradéktalanul elégedett az értékeléssel, de láthatóan optimista – legalábbis erre vallanak az Ukrinform által idézett Olha Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes szavai.
„Nagyobbak voltak az ambícióink – többek között arra számítottunk, hogy a korrupcióellenes intézkedéscsomagot mélyebben kiértékelik. Arra is számítottunk, hogy még az értékelés előtt maradéktalanul elfogadjuk az Alkotmánybíróság reformjának megindításáról szóló jogszabályt, azonban csak első olvasatban lett elfogadva. De azt hiszem, hogy az Európai Bizottság számára ugyancsak példátlan történet, hogy a tagjelölt státusz megszerzése után kevesebb, mint egy évvel teljesítettnek ismeri el a kötelezettségek bármelyik csomagját, mert az országok jobbára évekig dolgoznak az irányelvek egy-egy blokkjának végrehajtásán” – értékelt Sztefanisina az országos televíziós hírcsatornák közös műsorfolyamában.
A miniszterelnök-helyettes jelezte annak fontosságát Kijev számára, hogy ez az időközi értékelés egyértelműen rögzíti azokat a lépéseket, amelyeket még meg kell tenni annak érdekében, hogy októberig befejeződjön mind a hét ajánlás végrehajtása, és áttérjenek a döntéshozatalra az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdéséről.
Sztefanisina azt jósolta, hogy Ukrajna őszre megbirkózik a hátralévő európai integrációs feladatokkal.
„Meg kell értenünk, hogy a maradék öt ajánlási blokk nem a nulladik stádiumban van, hatalmas munka folyt az év során. Valójában a határozatok már elkészültek, néhányat csak technikailag kell elfogadni. [...] Nyilvánvaló, hogy októberig lesz időnk mindent megtenni, ami lehetséges” – jelentette ki.
(ntk/interfax.com.ua/bbc.com/eurointegration.com.ua/MTI/ukrinform.ua)
