A görögdinnye termesztéstechnológiája XII.

Tenyészterület és a kiültetés

A görögdinnyét a zöldségekhez képest ritka térállásban termesztjük. Húsz-harminc évvel ezelőtt négyzetes kötésben ültették a dinnyét, de az agrotechnika fejlődésével egyre több munkát végzünk el gépek segítségével, így a kiültetési sor- és tőtávolság erősen változó.

A görögdinnye esetében a tőszám hektáronként 4 500 tő/ha (150 x 150 cm) és 10 000 tő/ha (100 x 100 cm) között mozoghat. A tenyészterület nagyságának megválasztásánál a termesztett fajta növekedési erélyét kell figyelembe vennünk. Ezt minden vetőmag-előállító feltünteti a fajtaleírásban. Amennyiben erősen futó fajtát sűrű térállásba ültetünk, akkor annak a termésméret látja majd a kárát. Ha pedig gyengén futó fajtát nagy térállásba ültetünk, akkor a gyomosodás, szélverés stb. fogja ugyanezt a hatást kiváltani.

Abban az esetben, ha fóliaalagutas vagy síkfóliás csepegtető öntözőrendszerrel szeretnénk dinnyét termeszteni, mindenképpen ikersoros elrendezést kell alkalmaznunk a jobb kihasználtság érdekében. Bevált elrendezés a 2 méteres sortávolság, az ikersorok közt 50 cm távolság (középen 1 vagy 2 szál csepegtető) és 1 méteres tőtávolság, sakktáblaszerűen elrendezve. Ajánlható még az olyan csepegtetőszalag, mely 40–70 cm közti lyukelosztású – a kellően jó víznyomás érdekében, ha több hektárt kell locsolnunk. Kisebb területeken akár 10–20 cm lyukelosztású szalag is megfelelő lehet.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyobb tőszám (kisebb tenyészterület) adja a nagyobb hektáronkénti termésátlagot. Alacsony tőszámnál a növények lassan tudnak összekapaszkodni, nehezen alkotnak zárt állományt, ami miatt nagyobb a szélkártétel, kedvezőtlen a vízgazdálkodás, rosszabb a mikroklíma, és még a gyomnövények is jobban fejlődnek.

Kiültetés

A dinnye biztonságos szabadföldi ültetése május közepén, a fagyosszentek elmúltával esedékes és ajánlott. Szabadföldi termesztésnél várjuk meg a kb. 14-15 °C-os talajhőmérsékletet 5 cm-es mélységben. Fátyolfóliás takarással a kiültetést megkockáztathatjuk május első hetében, de a legjobb módszer a kisalagutas nejlonos (vagy fátyolfóliás) takarás, mely esetben április utolsó felében kiültethető a dinnye. Nem ajánlom a kiültetést, ha többnapos talaj menti fagyokat jósolnak, mert amennyiben megfázik a palánta, a regenerálódása kétséges, és lehet, hogy az 1-2 héttel később kiültetett egészséges palánta felülmúlja termésmennyiségben és koraiságban is.

Az ültetés előtt ajánlott valamilyen gyökérnövekedést segítő készítménnyel (starter műtrágya, Radifarm, Egrow stb.) felszívatni vagy belocsolni a töveket. Kiültetés után alapos beöntözésre van szükség: 10–15 liter/folyóméter. Az ültetést követő második-harmadik napon érdemes starter műtrágyát is adagolnunk (1 kg/1 000 l víz) a palánták öntözővizéhez a gyökérnövekedés és a kezdeti tápanyagok biztosítása érdekében. Az ezt követő 1-2 hétben aztán a növekedés elindulásáig (befoganásig) csak tiszta vízzel öntözzünk.

Fontos szabály, hogy száraz talajba ne ültessünk. A legjobb, ha eső után tudunk ültetni. Ha olyan száraz a talaj, hogy nem tudjuk nedves rétegbe rakni a földkockákat, úgy ültetés előtt töltsük fel a talajt vízzel (4-5 liter/folyóméter). A legjobb foganási eredményt csak nedves talajba való ültetésnél érhetjük el.

Régi szokás, hogy sziklevélig ültetik a dinnyét. Látva a helyi gazdákat, ez több oknál fogva sem állja meg a helyét. Bármennyire megnyúlt, eldőlt, gyenge stb. a palánta, nem szabad a tápkockát a talaj szintje alá tenni. Így ugyanis a kigyökeresedés vontatott lesz, mert elzárjuk a gyökerektől a levegőt, sőt növeljük a palántadőlés kártételét.

A kiültetéstől számított 2–5 napon belül ajánlott elvégezni a palántadőlés elleni védekezést. Fóliaalagutas vagy fátyolfóliás takarás esetén ajánlott csepegtetőn kijuttatni a talajban ható gombaölő készítményt (nem gázosodót), mely segít a korai időszakban.

Nagyon fontos továbbá a tövek rendszeres ellenőrzése a kiültetéstől számított 4-5 hétig. Egyre gyakrabban károsítja tőzeglégy lárvája vagy drótféreg a fiatal palánták gyökerét, aminek következtében lassan fejlődik, vagy napos időben fonnyad, de akár több hétig is kínlódhat a növény, míg elhal. Ezért érdemes megelőzésképpen becsepegtetni a befoganást követően valamilyen erős rovarölőt, s abban az esetben, ha fellép a kártétel, a töveket egyesével be kell locsolni felszívódó rovarölő szerrel. Mielőtt a vegyszeres kezelést elvégeznénk, érdemes felvenni a kapcsolatot egy szakemberrel a perzselés és egyéb mellékhatások elkerülése érdekében. (Folytatjuk.)

Molnár Ildikó,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány falugazdásza