Kelet-közép-európai országokat keresett fel Zelenszkij elnök a NATO-csúcs előtt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt héten kelet-közép-európai körúttal „készült” a július 11‒12-i vilniusi NATO-csúcsra, amelytől Ukrajna azt reméli, hogy egyértelmű meghívást kap az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO).

Szófia: a katonai együttműködésen volt a hangsúly

Július 6-án a bolgár fővárosban Volodimir Zelenszkij találkozott Rumen Radev államfővel és Nikolaj Denkov miniszterelnökkel. Az ukrán elnök elmondta, a Denkovval folytatott egyeztetésen megállapodás született az együttműködés erősítéséről Ukrajna védelme, az ukrán katonák gyógykezelése és rehabilitációja, valamint az egészségügyi személyzet képzése terén. Emellett a két ország illetékes minisztere az energiaügyi együttműködésről szóló memorandumot írt alá.

A The Wall Street Journal úgy tudja, Bulgária két orosz gyártmányú atomreaktort és egyéb energetikai berendezéseket szándékozik eladni Ukrajnának mintegy 600 millió euró értékben. A berendezéseket eredetileg a befejezetlen Belene Atomerőműhöz szánták. Az amerikai kiadvány szerint Washington is részt vehet az ukrajnai reaktorvásárlásban, mivel Kijevnek gondot okozhat előteremteni a vételárat.

Emellett Bulgária parlamentje nyilatkozatot fogadott el, amely támogatja Ukrajna NATO-tagságát a háború után. A dokumentum követeli, hogy Oroszország teljesen és önként vonuljon ki Ukrajnából, hogy az országban helyreállhasson a béke, illetve azonnal hagyjon fel a nukleáris zsarolással és minden, az ENSZ Alapokmányával ellentétes tevékenységgel. A bolgár parlament egyben támogatta az ukrán békeformulát.

Emellett Bulgária lett a 22. ország, amellyel Kijev közös nyilatkozatot írt alá Ukrajna euroatlanti integrációjáról.

„A dokumentum egyértelműen kimondja, hogy Bulgária támogatja a NATO-tagság megszerzését Ukrajna által, amint a feltételek ezt lehetővé teszik” – közölte a Facebook közösségi oldalon Ihor Zsovkva, az ukrán Elnöki Hivatal helyettes vezetője Zelenszkij elnök és Denkov miniszterelnök találkozóját követően.

A szófiai látogatás során vita támadt a két ország elnöke között, amelyet a televízió élő adásban közvetített. A Jevropejszka Pravda a Politicóra hivatkozva azt írja, az ukrán és a bolgár delegáció találkozóján Radev kijelentette, hogy „nincs katonai megoldás” az ukrajnai háborúra, és „az egyre több fegyver nem fogja megoldani a problémát”.

Válaszul Zelenszkij megkérdezte, hogyan járna el Bulgária egy teljes körű orosz invázió esetén.

„Azt mondaná: »Putyin, kérem, foglalja el a bolgár területet?« Nem, ön igazi elnökként, biztos vagyok benne, hogy nem engedné meg a kompromisszumot a függetlenségük tekintetében. Jogában áll nem támogatni az Ukrajnának nyújtott segélyt. De nagyon szeretném, ha megértene engem” – mondta.

Az ukrán elnök egyben bírálta Radevet, amiért a „konfliktus” szót használja a háború helyett, és elutasította a „diplomáciai rendezésre” irányuló javaslatokat, kifejtve, hogy a Kijevnek nyújtott katonai segítség jobb megoldás, mint hagyni, hogy „a háború eljöjjön önökhöz”.

„Ukrajnának és a NATO-nak közös értékekkel kell rendelkezniük. Nem lehet másként. Ön nem támogathatja Oroszországot és az egyensúlyi álláspontot, mert Oroszország el akarja pusztítani a NATO-t, meg akarja semmisíteni Európát és az Európai Uniót. Ezek a céljaik. Ért engem?” – fogalmazott Zelenszkij.

Prága: támogatták Ukrajna NATO-csatlakozását a háború után

Szófiából az ukrán elnök Csehországba utazott. Prágában tárgyalásokat folytatott Petr Pavel cseh elnökkel, Petr Fiala miniszterelnökkel és parlamenti képviselőkkel Kijev további támogatásáról. Szó volt a NATO litvániai csúcstalálkozójáról, az európai integrációról és Ukrajna háború utáni újjáépítéséről is.

Petr Pavel amellett foglalt állást, hogy miután véget ért a háború, Ukrajna azonnal kezdje meg a NATO-csatlakozásról szóló tárgyalásokat.

„Ezt kívánja a mi biztonságunk, a regionális stabilitás és a gazdasági jólét is” – hangsúlyozta a cseh államfő. Szavai szerint Csehország azon is dolgozik majd, hogy még az idén megkezdődjenek a tárgyalások Ukrajna uniós csatlakozásáról.

Volodimir Zelenszkij ugyanakkor arról beszélt, hogy Oroszország „rászolgált” az ellene bevezetett szankciók szigorítására. Megemlítette továbbá „az orosz propaganda terjedését, amely sajnos még mindig hatással van Európára”, többek közt Csehországban, és felszólította a cseh elnököt, hogy segítse az ukrán békeformula megvalósítását.

Prágai látogatása során Zelenszkij fegyverek szállításáról és azok közös gyártásáról tárgyalt Petr Fiala cseh miniszterelnökkel.

Pozsony: Ukrajna újabb tarackokat vár Szlovákiától

Az európai körút következő állomása július 7-én Szlovákia volt. Volodimir Zelenszkijt a pozsonyi elnöki palotában fogadta Zuzana Čaputová szlovák államfő, valamint a külügy- és védelmi miniszterek. A találkozó központi témái a biztonság, Ukrajna támogatása és jövőbeli újjáépítése, Kijev euroatlanti integrációja, valamint a kétoldalú kérdések, köztük az Ukrajna és Szlovákia közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztése voltak.

Szlovákia hamarosan további 16 Zuzana önjáró tüzérségi egységet szállít Ukrajnának, és a két ország új típusú tarackok közös fejlesztését is tervezi – közölte a szlovák államfő a megbeszélést követően.

Isztambul: Ukrajna megérdemli, hogy a NATO tagja legyen

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Török Köztársaságban tett munkalátogatása során múlt pénteken tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.

A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Zelenszkij gratulált vendéglátójának újraválasztásához a Török Köztársaság elnökévé, és személyesen mondott köszönetet neki, munkatársainak és minden török állampolgárnak, amiért a békére és biztonságra törekednek a két állam népe számára.

A NATO-n belüli együttműködéssel, a vilniusi csúcstalálkozó előkészületeivel összefüggésben Volodimir Zelenszkij felvetette országunk Szövetséghez való csatlakozásának kérdését.

„Örömmel hallottam, hogy az elnök azt mondta, Ukrajna megérdemli, hogy a NATO tagja legyen” – jegyezte meg.

Zelenszkij államfő kiemelte Törökország és elnöke segítségének fontosságát az ukrán állampolgárok orosz hadifogságból való kiszabadításának ügyében.

Recep Tayyip Erdogan jelezte, Törökország minden tőle telhetőt elkövetett annak érdekében, hogy megakadályozza Oroszország Ukrajna elleni háborúját, majd annak megindulása után megengedhetetlennek nyilvánította ezt az igazságtalan, a nemzetközi joggal ellentétes agressziót. Elmondása szerint Törökország konkrét segítséget nyújt Ukrajnának politikai, gazdasági, humanitárius és technikai téren, emellett jelentős erőfeszítéseket tesz a háború nemzetközi jogon alapuló, tárgyalásokkal történő lezárásának érdekében is.

Erdogan hangsúlyozta a Törökország és az ENSZ közvetítői erőfeszítéseivel 2022 júliusában elindított Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés folytatásának szükségességét. Emellett az elnök kijelentette, hogy kész minden szükséges támogatást megadni Ukrajna helyreállításához, és török építőipari cégek is segítenek az ország újjáépítésében.

(szcs/dw.com/eurointegration.com.ua/president.gov.ua)