A kárpátaljai magyarság helyzete is napirenden volt Tusványoson
Az idei, 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban idén is különböző panelbeszélgetések és kulturális események várták az érdeklődőket. A palettáról Kárpátalja sem maradt le. A kerekasztal-beszélgetések során napirenden volt a kárpátaljai oktatás helyzete, de érintették a kárpátaljai kisebbségek nyelvi jogainak ügyét is, valamint bemutatták a nemrég angol nyelven megjelent Struggle for Survival: The Transcarpathian Hungarians (1944‒2022) című kiadványt, mely a kárpátaljai magyarság jelenét és múltját, s annak a megmaradásért folytatott küzdelmét mutatja be.
A panelbeszélgetés során Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke elmondta: „Ebben a könyvben összefoglaltuk a kárpátaljai magyarság történelmi sorsfordulóit 1944-től napjainkig. Bemutatjuk az anyanyelvi és kisebbségi oktatás helyzetét és annak a folyamatát. Igyekeztünk mindezt olyan nyelven leírni, hogy érthető legyen az unión belül, és bízom benne, hogy hozzá fog járulni ahhoz, hogy az uniós csatlakozáskor formálja a kisebbségekkel és az oktatással kapcsolatos vélemények alakulását, és az ukrán politikum látásmódját is ránk nézve” – jegyezte meg Orosz Ildikó.
Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP kárpátaljai származású európai parlamenti képviselője szerint nagyon fontos, hogy sikerült az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform segítségével kiadni ezt az angol nyelvű kiadványt a kárpátaljai magyar közösség múltjáról és jelenéről. Mint mondta: a kiadvány elsősorban a nyugat-európai és más döntéshozók számára készült. „Ahhoz, hogy értsék a jelenlegi kisebbségi problémáinkat, ismerniük kell a múltunkat. Érteniük azt, hogy nem újat kérünk az ukrán államtól, amikor azt mondjuk, csorbulnak a jogaink és elveszik az iskoláinkat, hanem olyan dolgokat kérünk, hogy őrizzék meg számunkra mindazt, ami már évtizedek óta létezik és létezett már a szovjet időszakban is, hogy magyar nyelven lehessen a gyerekeknek az iskolában tanulni” – fogalmazott a politikus. A könyvet harmadik alkalommal mutatják be, először Brüsszelben, majd Strasbourgban láthatták. „Most azért hoztuk el ide, Tusnádfürdőre is, mert sok külföldi vendége van a tábornak, s bízunk benne, hogy rajtuk keresztül is el tudjuk juttatni azokban az országokban élőknek is azt az üzenetet, hogy először ismerjék meg a kárpátaljai magyar közösséget, és utána próbáljanak meg felelősségteljes döntést hozni velünk kapcsolatban” – jegyezte meg Bocskor Andrea.
Darcsi Karolina, a kötet egyik szerzője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kommunikációs titkára kiemelte: rendkívül fontosnak tartják, hogy ez a kötet, amely a kárpátaljai magyarság történetét mutatja be 1944-től 2022-ig, angol nyelven jelenhetett meg. „Hisz így, mivel Ukrajna európai uniós tagország szeretne lenni, bízunk benne, hogy azok a problémák, amelyek a kárpátaljai magyarságot érintik, azok a történések, amelyek megtörténtek a kárpátaljai magyarsággal, eljutnak az angolul beszélő nyugati közönséghez. Bízunk abban, és ez a kötetben is szerepel, hogy az európai uniós jogszabályoknak megfelelően a kisebbségi jogokat is betartják majd Ukrajnában, hisz Európában ez alapvető elv, és Ukrajna is aláírta azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyek a nyelvi jogokat és a kisebbségi jogokat kellene, hogy garantálják az országban” – szögezte le Darcsi Karolina
Szilágyi Zsolt, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának elnökségi tagja, aki egyben a panel moderátora is volt, kifejtette, miért vállalták a könyv megjelenésének támogatását. Prohászka Boróka pedig arról mesélt, mennyire volt mindez kihívás számára, hiszen ő felelt a kötet fordításáért, angol nyelven való megjelenéséért.
A kerekasztal-beszélgetések mellett a kárpátaljai kultúra is megjelent a Tusványoson. A Hagyományok Háza által működtetett Kriza János-csűrben mindennap tematikus nappal várták a népművészet iránt érdeklődőket. A Kárpátalja Nap során lehetőség nyílott táncházon és tánctanításon részt venni, melyet a Kárpátalja Néptáncegyüttes táncosai, Várady Enikő és Tihor Krisztián tartottak viski és nagydobronyi táncokból. Pál Eszter kárpátaljai népdalénekes közreműködésével a vidék népdalkincsével is megismerkedhettek az érdeklődők. Az esti program során pedig Pál István Szalonna és bandája, a Kárpátalja Táncegyüttes, valamint kárpátaljai népzenészek közös koncertjét, a kárpátaljai vidékre jellemző népzenei és néptáncörökséget tekinthette meg a nagyérdemű.
Kőváry
