Szalai Borbála: Csodálatos beszéd

Földgolyónkon

más-más nyelven

beszélnek az emberek…
Ha nem értem

szavaikat –
hányja a hab keblemet.

Vajon miről

beszélgetnek?
Ugyan, mit is mondanak?
Szavaik az

én fülemnek
idegenül hangzanak.

Miért nincs egy
olyan beszéd
– fejem ezen törtem én –,
melyet megért
minden ember
kerek e nagy földtekén?

S rádöbbentem, van!
A mosoly!
Csodálatos, meglepő:
minden nyelven
egyet jelent,
s szavak nélkül érthető!

A gyermeknap eredete a múlt homályába vész, adatok vannak arról, hogy a gyermekeket, főként a fiúkat már az ókorban és később is megünnepelték. A modern korban először Törökországban tartottak kifejezetten gyermekünnepet, úgynevezett gyermeknapot, mégpedig 1920. április 23-án. Az ünnep Anatóliából terjedt el, először a Közel-Keleten és Európában, majd az egész világon. Magyarországon a gyerekeket először 1931-ben ünnepelték meg. Ez egy teljes hétig tartott, ez is volt a neve: gyermekhét. Egészen 1954-ig az országok más-más elnevezéssel és időben ünnepelték meg a gyermekeket. A legtöbb államban az ünnep időpontja június 1-je volt, erről még az 1925-ös genfi Gyermekjóléti Konferencián döntöttek. 1954-ben került a téma az ENSZ közgyűlése elé. A javaslat az Egyetemes Gyermeknapot irányozta elő. A beterjesztés elfogadása után minden kormány maga dönthette el, hogy országában melyik nap a legmegfelelőbb erre. A magyarok május utolsó vasárnapján ünneplik a gyermeknapot.

Érdekesség, hogy Japánban a gyermeknapot 1948 óta május 5-én tartják, ami nemzeti ünnep és egyben munkaszüneti nap is. A világ legnépesebb országában, Indiában november 14-ét jelölték ki, ami az ország első miniszterelnökének, Jawaharlal Nehrunak a születésnapja. Ukrajnában június 1-jén van a gyermeknap; igaz, az utóbbi időben – a sajnálatos események miatt – háttérbe szorult a gyerekek ünnepe is.

Én azért, ha szerény módon, szeretnék megemlékezni erről az ünnepről, mégpedig Szalai Borbála Csodálatos beszéd című versével. Az Ungváron született költőnő a legjelentősebb és legnépszerűbb kárpátaljai gyermekíró. Írt gyermekeknek szóló verseket és meséket, művein nemzedékek nőttek fel. A Szovjetunió bukása után a versei magyarországi tankönyvekbe is bekerültek. Jelentős a műfordítói munkássága is. Személyes kedvencem a Dongó Dani danája című kötete. A könyv egy rongyosra olvasott példánya talán még mindig ott lapul beregszászi szülőházam könyvei között.

Lengyel János