Felmérés: A többség változatlanul optimista az ország dolgait illetően

A napokban látott napvilágot a Razumkov Központ szociológiai szolgálatának Az ország helyzetének értékelése a polgárok által, a társadalmi intézményekbe, politikusokba, tisztviselőkbe és közéleti személyiségekbe vetett bizalom címmel készített felmérése. Az adatokból kitűnik egyebek mellett, hogy a polgárok többsége változatlanul úgy gondolja, jó irányba haladnak a dolgok Ukrajnában, bár az optimisták aránya valamelyest csökkent.

Az országban zajló folyamatokról

A kutatók emlékeztetnek, hogy az Ukrajna elleni teljes körű orosz agresszió megindulása után jelentősen nőtt azon polgárok aránya, akik úgy gondolták, hogy az ukrajnai események jó irányba tartanak (a 2021. decemberi 20%-ról a 2022. szeptember–októberi 51%-ra, 2023. február–márciusban érve el a legmagasabb szintet: 61%). Most ennek a mutatónak az enyhe csökkenése figyelhető meg (a legfrissebb felmérés szerint 52%-ra, azaz nagyjából a 2022 őszén mért szintre). Eközben a válaszadók 27%-a gondolja úgy, hogy az események rossz irányba haladnak. További 21% nem foglalt állást.

Az ukránok 43%-a szerint Ukrajna képes leküzdeni a fennálló problémákat és nehézségeket az elkövetkező néhány évben. Körülbelül ugyanennyien (42%) gondolják úgy, hogy az ország hosszabb távon lesz képes megbirkózni a problémákkal, és csak 6% van azon a véleményen, hogy Ukrajna nem képes leküzdeni a problémákat (a többiek nem foglaltak állást). Korábban ezek a mutatók a következőképpen alakultak: 2023. február–márciusban – 49%, 36% és 3%; 2021 végén – 18%, 54% és 18%.

Intézmények iránti bizalom

Az állami és közintézmények közül az Ukrán Fegyveres Erők (a válaszadók 93%-a bízik bennük), az önkéntes alakulatok (87%), az önkéntes szervezetek (83%), a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (81%), az Ukrán Nemzeti Gárda (81%), Ukrajna elnöke (80%), az Állami Határőrszolgálat (78%), Ukrajna Védelmi Minisztériuma (75%), az Ukrán Biztonsági Szolgálat (67%), az Ukrán Nemzeti Rendőrség (61%), a válaszadó településének polgármestere (60,5%), a civil szervezetek (60%), az egyházak (58%), Ukrajna tömegtájékoztatási eszközei, a válaszadó lakóhelye szerinti települési önkormányzat (55%) iránti bizalom a legerőteljesebb.

Gyakrabban nyilvánul meg a bizalom, mint a bizalmatlanság az Ukrán Nemzeti Bank (48%, illetve 40%) és a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa, az ombudsman (42%, illetve 34%) iránt is.

A válaszadók többsége bizalmatlan a bíróságokkal (általában véve az igazságszolgáltatási rendszerrel szemben – 70% nem bízik bennük), a politikai pártokkal (68%), az államapparátussal (tisztviselőkkel – 67%), az ügyészséggel (60%), Ukrajna Legfelső Tanácsával (56%), a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökséggel (NAZK – 55%), Ukrajna Nemzeti Korrupcióellenes Irodájával (NABU – 54,5%), a Szakosított Korrupcióellenes Ügyészséggel (54%), a kereskedelmi bankokkal (54%), az ukrán kormánnyal (52%) szemben.

A szakszervezetekkel szemben is gyakrabban fejeződik ki a bizalmatlanság, mint a bizalom (45% nem bízik bennük, míg 25% megbízik bennük).

A politikusok, tisztviselők és közéleti személyiségek iránti bizalom

A felmérésben szereplő politikusok, tisztviselők és közéleti személyiségek közül a válaszadók legnagyobb arányban Volodimir Zelenszkijben (81%), Vitalij Kimben (71%), Szerhij Pritulában (55%), Mihajlo Podoljakban (52%), Olekszij Danyilovban (52%) bíznak meg.

Gyakrabban tanúsítanak bizalmat, mint bizalmatlanságot Vitalij Klicsko (48% bízik benne, illetve 35,5% nem bízik), Olekszij Reznyikov (43%, illetve 35%), Denisz Smihal (41% és 38%), Szerhij Szternenko (34%, illetve 23,5%), Vaszil Maljuk (33%, ill. 15,5%), Ihor Klimenko (32%, ill. 17%) iránt.

A válaszadók többsége nem bízik Julija Timosenkóban (78%), Jurij Bojkóban (76%), Petro Porosenkóban (71%), Olekszij Aresztovicsban (65%).

A bizalmatlanság gyakrabban nyilvánult meg a bizalomnál David Arahamija (49% nem bízik benne, 21,5% bízik benne), Andrij Jermak (42%, ill. 38%), Ruszlan Sztefancsuk (36%, ill. 31%) esetében.

A felmérés 2023. július 5–11-én készült face-to-face módszerrel az ország valamennyi régiójában (az ideiglenesen megszállt területek, a Krím és azon régiók kivételével, ahol jelenleg harcok folynak). Összesen 2017 válaszadót kérdeztek meg, az elméleti mintavételi hiba nem haladja meg a 2,3%-ot.

A vizsgálat a MATRA Program keretében készült, amelyet a Holland Királyság Ukrajnai Nagykövetsége finanszíroz.

(hk/razumkov.org.ua)