Felmérés: Az ukránok és az oroszok között óriási a szakadék a Sztálinhoz való viszonyulásban

2023. augusztus 13., 15:41 , 1171. szám

Az ukránok 4%-a viszonyul pozitívan Joszif Sztálin szovjet diktátor alakjához, míg 61%-uk negatívan. Oroszországban a helyzet éppen fordított – derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által végzett felmérés eredményeiből, amelyeket a korrespondent.net ismertet.

Megjegyzik, hogy az ukrán lakosságnak már a méltóság forradalma előtt is csak egy kisebb hányada (23%) viszonyult pozitívan Sztálinhoz, bár akkoriban még nem a negatív attitűd dominált (37%). A helyzet 2021-ig nem változott jelentősen, de az általános tendencia a Sztálinhoz pozitívan viszonyulók arányának csökkenése irányába mutatott.

Az Oroszországi Föderáció ukrajnai teljes körű inváziójának megindulása után kikristályosodott a lakosság véleménye: 2022 nyarán a válaszadók 64%-a negatívan viszonyult Sztálinhoz, az őt pozitívan megítélők aránya 5% volt. Jelen helyzet szerint, azaz 2023-ban a válaszadók 61%-a viszonyul negatívan Sztálinhoz (bizonyos csökkenés tapasztalható a közömbösek arányának 23%-ról 26%-ra növekedése miatt), s alig 4% viszonyul hozzá pozitívan.

A KMISZ idézi a Levada Központ adatait az oroszországi lakosság viszonyulásáról Sztálinhoz. Körükben gyorsan javult a diktátor megítélése az elmúlt években, és jelenleg a többség pozitívan viszonyul hozzá. Oroszország területén 2012 és 2023 között 28%-ról 63%-ra nőtt a Sztálint pozitívan értékelők aránya.

Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese rámutatott, hogy Sztálin megítélése ragyogó értékjelző, amely jól mutatja az ukránok és az oroszok közötti szakadékot. Szerinte az orosz társadalom erkölcsileg leépültnek, az egészséges reflexióra és kritikai szemléletre képtelennek bizonyult a diktátorról pozitív képet formáló propaganda nyomása alatt.

„Az emberiség történetének egyik legszörnyűbb és legkegyetlenebb zsarnokához való pozitív hozzáállás fennmaradását látjuk még a fiatal oroszok körében is. Nem meglepő tehát, hogy az oroszok többsége helyesli az Ukrajna és az ukránok elleni háborút” – mondta.

A KMISZ felmérése május 26. és június 5. között készült 984 válaszadó bevonásával. A vizsgálat nem terjedt ki a Krím és a Donyec-medence ideiglenesen megszállt területeire, valamint a 2022. február 24. után külföldre távozott polgárokra.

 (ntk/korrespondent.net)