Krakkói fórum az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzetéről

Orosz Ildikó tájékoztatta a sajtót

Az ukrajnai nemzeti kisebbségek védelméről, jogi helyzetének javításáról és az európai standardokkal összhangba hozásáról tartottak fórumot a lengyelországi Krakkóban az ukrán ombudsman hivatalának szervezésében az Európai Unió és az Európa Tanács finanszírozásával. A fórumon a kárpátaljai magyarságot többek között Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Megyei Tanács oktatási, tudományos, kulturális, egyházügyi, ifjúsági, sport-, nemzeti kisebbségi és információs bizottságának az elnöke képviselte, aki az ott elhangzottakról tájékoztatta a kárpátaljai sajtót.

A krakkói Premier Hotelben megtartott fórum munkájába sokan részt vettek, többek között Macsej Jancsak, az Európa Tanács ukrajnai irodájának vezetője, Dmitro Lubinec, Ukrajna Legfelső Tanácsának emberjogi biztosa, Olekszandr Ilykov, az európai és euroatlanti integrációt koordináló ukrán kormányhivatal vezérigazgatója, valamint Asot Avaneszjan, az Ukrajnai Nemzetiségi Közösségek Tanácsának elnöke, továbbá az Ukrajnában élő nemzeti közösségek szervezeteinek vezetői kaptak még meghívást.

Kárpátalját Orosz Ildikó mellett Ljah Sándor, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás nemzetiségi és vallásügyi főosztályának vezetője képviselte, továbbá Zubánics László, az UMDSZ elnöke és Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője. Orosz Ildikó megjegyezte, hogy a kárpátaljai magyarok képviseletében megszólalók között egy új szereplőt is megismerhettek, Vaskeba Boriszt, aki a Kárpátaljai Magyarok Jótékonysági Alapítvány képviseletében volt jelen.

Orosz Ildikó elmondta, hogy a kisebbségek képviselői közül az ukrajnai helyzettel kapcsolatban kritikát csak ő, illetve Aurica Bojescu, az ukrajnai román pedagógusok szövetségének az elnöke fogalmazott meg. Továbbá Bocskor Andrea EP-képviselő beszélt a kérdés európai uniós megközelítéséről. Orosz Ildikó prezentációjában ismertette, hogy milyen jogokkal rendelkeztek az Ukrajnában élő kisebbségek 1991–2017 között, valamint azokból mára milyen jogok maradtak meg. Elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij államelnök beregszászi látogatásakor azt ígérte, hogy Ukrajna hajlandó minden olyan jogot megadni a kárpátaljai magyaroknak, amilyenekkel rendelkeznek a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek – „tehát tükörtörvényekben is lehet gondolkodni”. Végül azt is vázolta oktatáspolitikusunk, hogy milyen jogokat biztosítanak Magyarországon a nemzeti kisebbségek számára.

„Érdekes volt Dmitro Lubinec emberjogi ombudsman reakciója, aki elmondta, hogy Ukrajnában kisebbségi kérdésekben nem lehet probléma, mert a nemzeti kisebbségek hozzá még egyetlen kérdésben sem fordultak, közöttük a magyarok sem. Valamint alapvetően másként közelítette meg a szinkrontörvények lehetőségét is, mert a két országban működő magyar, illetve ukrán iskolák számát kezdte egymással szembeállítani, nem a jogszabályok biztosította lehetőségeket hasonlította össze” – mondta el Orosz Ildikó, aki emlékeztette az ukrán ombudsmant és a fórum résztvevőit arra, hogy mi, kárpátaljai magyarok nem menekültek vagyunk, hanem Ukrajna adófizető állampolgárai, az anyanyelvi oktatás lehetőségét pedig biztosítania kell a számunkra az ukrán államnak, akárcsak nemzeti szimbólumaink használatának jogát, hisz ezek az Európai Unióban elfogadott normák.

Orosz Ildikó a krakkói fórumot értékelve hangsúlyozta: „Remélem, a fórum egy lépéssel közelebb vitt ahhoz, hogy az álláspontok is közeledjenek az európai állásponthoz. Örülök, hogy elmondhattam a véleményemet, ugyanakkor sajnálom, hogy a kárpátaljai magyar közösséget legitimen képviselő Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nem vehetett részt ezen a fórumon. Bízom abban, hogy meghallgatják és figyelembe is veszik azokat az észrevételeket, amelyeket mi tettünk. Hasonló volt az álláspontja Aurica Bojescunak is, aki az ukrajnai román pedagógusok szövetségét is képviselte, bár ő nem kapott lehetőséget előadás megtartására, de a blokkok után többször is felszólalt és megerősítette a mi álláspontunkat. Elmondta, hogy ők sem kérnek többet, csak szeretnék visszakapni azokat a jogokat, amelyekkel 2017 előtt rendelkezett az Ukrajnában élő román közösség” – összegezte Orosz Ildikó.

                Badó Zsolt