A személygépkocsi mint fokozott veszélyforrás
„Miért nevezik az autót fokozott veszélyforrásnak, és egyáltalán mi az a fokozott veszélyforrás? Miért a tulajdonosnak kell állni az autója okozta kárt még akkor is, ha nem ő ült a volán mögött?”
– A Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 1187. cikkelyének 1. pontja szerint fokozott veszélyforrás a járművek, szerkezetek, felszerelések/berendezések, vegyi, radioaktív, robbanásveszélyes, gyúlékony és egyéb anyagok használatával, tárolásával, karbantartásával, vadállatok, szolgálati kutyák, harci kutyafajták stb. tartásával kapcsolatos tevékenység, ami fokozott veszélyt jelent az e tevékenységet végző személyre és más személyekre.
A káros tulajdonságok természete és megnyilvánulási formája szerint a fokozott veszélyforrásokat általában a következőképpen osztályozzák:
• mechanikus (gépkocsi, vasúti gördülőállomány, folyami és tengeri hajó, vállalkozások ipari és gépészeti berendezései);
• termikus (magas hőmérsékletű műhelyek berendezése, nagy nyomású gőzerőforrások stb.);
• elektromos (a villamosenergia-rendszer berendezései és egyéb magasfeszültségű egységei – legalább 380 volt és afelett);
• vegyi, mérgező, robbanásveszélyes és gyúlékony anyagok (benzin, benzol, gáz, éter, mérgek);
• radioaktív;
• biológiai (vadállatok, harci, szolgálati kutyák stb.).
A fokozott veszélyforrás ismertetőjegyei:
• fokozott veszélyforrásnak minősül egy bizonyos tevékenység, amelyet egy adott tárgy üzemeltetése során végeznek;
• bizonyos eszközök, anyagok, állatok stb. használatával, tárolásával/tartásával, karbantartásával kapcsolatos tevékenység;
• a tevékenység a károkozás valós fokozott veszélyével jár a tevékenységet végző személy és mások számára;
• a tevékenységet végző személy nem ellenőrzi az adott folyamatot.
A fokozott veszélyforrás által okozott kárt általában annak kell megtérítenie, aki a megfelelő jogalappal (tulajdonjog, egyéb vagyoni jog, szerződés, bérlet stb.) rendelkezik a járművel, szerkezettel, más olyan tárggyal, amelynek használata, tárolása vagy tartása fokozott veszélyforrást jelent (lásd a Ptk. 1187. cikkelyének 2. pontját!). Ez a tulajdonjog védelmére vonatkozó rendelkezés vonatkozik azokra a személyekre is, akik ugyan nem tulajdonosai, de kezelési, operatív irányítási jog alapján, esetleg egyéb, törvényben vagy szerződésben (vagyonjog) meghatározott okból birtokolnak vagyont, és szintén jogosultak követelni a vagyonban okozott kár megtérítését.
Ha a járművet irányító személy rendelkezik a megfelelő kategóriájú jármű vezetésére feljogosító jogosítvánnyal és a jármű tulajdonosa vagy más, a járművet jogszerűen használó személy által neki átadott járműnyilvántartási okmánnyal (lásd: Правила дорожнього руху України, затвердженo постановою Кабінету Міністрів України від 10. 10. 2001 № 1306, 2.2-es pont!), felelősséget visel az okozott kárért.
Ezzel szemben az a személy, aki munkahelyi (hivatali) feladatai ellátásával összefüggésben a munkaszerződés (polgári jogi szerződés) alapján vezeti az azt megfelelő jogalappal (tulajdonjog, egyéb vagyoni jog, alvállalkozás, bérlés stb.) birtokló személy járművét, nem tekintendő fokozott veszélyforrást jelentő tevékenység folytatójának. Ugyanakkor figyelembe kell venni:
• a károkozás időpontját (hogy a károkozás munkavégzés közben vagy a munkavállaló szabadidejében történt-e);
• a hasznosítás jogszerűségét (a fokozott veszélyforrást jelentő tárgyat munkavégzése keretében bízták rá a munkavállalóra, vagy önkényesen, jogellenesen használta fel azt személyes célokra).
Az a magán- vagy jogi személy, aki megtéríti a munkaszerződés vagy polgári jogi szerződés alapján foglalkoztatott munkavállalója által munkaköri (szolgálati) kötelezettségei végzése közben okozott kárt, jogosult a kifizetett kártérítés összegével azonos kártérítési igényt támasztani a munkavállalóval – a kár tényleges okozójával – szemben, hacsak a törvény ettől eltérő mértéket nem állapít meg (a Ptk. 1191. cikkelyének 1. pontjával összhangban).
Köteles megtéríteni a kárt, aki a járművet, szerkezetet vagy egyéb tárgyat jogellenesen birtokba vette, és az annak használatával, tárolásával vagy karbantartásával összefüggő tevékenységgel kárt okozott. Ha a jármű, szerkezet vagy egyéb tárgy más általi jogellenes birtokbavételét a tulajdonosa (birtokosa) gondatlansága segítette elő, a használattal, tárolással, karbantartással kapcsolatos tevékenységből eredő kárt közösen kötelesek megtéríteni, bírósági határozattal megállapított arányban.
A fokozott veszélyforrásnak minősülő tevékenységet végző személy viseli a felelősséget az általa okozott kárért, hacsak nem bizonyítja, hogy a kárt vis maior vagy a károsult szándéka okozta, állapítja meg a Ptk. 1187. cikkelyének 5. pontja. A felelősség alóli mentesüléshez azonban bizonyítani kell, hogy a kárt az adott körülmények között a felelős rendelkezésére álló eszközökkel nem lehetett elhárítani. A Ptk. 263. cikkelye 1. pontjának 1. alpontja a vis maiort rendkívüli vagy az adott körülmények között elkerülhetetlen eseményként határozza meg.
A kárt nem kell megtéríteni, ha azt a sértett szándéka okozta (lásd a Ptk. 1193. cikkelyét!). Ha a sértett súlyos gondatlansága hozzájárult a kár bekövetkezéséhez vagy mértékének növekedéséhez, akkor a sértett hibájának mértékétől (és a károkozó hibája esetén annak mértékétől) függően a kártérítés összege csökken, hacsak jogszabály másként nem rendelkezik. A bíróság csökkentheti a magánszemély által okozott kárért fizetendő kártérítés összegét annak vagyoni helyzetétől függően, kivéve azokat az eseteket, amikor a kárt bűncselekmény elkövetésével okozták.
A vagyoni felelősség (és az erkölcsi is) a fokozott veszélyforrás okozta károkért mind annak rendeltetésszerű használata, mind káros tulajdonságainak akaratlan megnyilvánulása (például személygépkocsi akaratlan mozgása által okozott kár) esetén fennáll. A Legfelsőbb Bíróság egy tavalyi állásfoglalása (Постанова Верховного Суду України від 05. 12. 2022 року у справі №214/7462/20) szerint fokozott veszélyforrásnak minősül az a jármű is, amely nem mozdult el a helyéről (a parkolóban állt), de kárt okozott az elektromos vagy üzemanyag-ellátó rendszerének műszaki hibája miatt keletkezett tűzzel. A jármű nem a mozgásképessége miatt minősül fokozott veszélyforrásnak, hanem szerkezeti tulajdonságai miatt, amelyek olyan kötelezettségeket rónak a tulajdonos vagy a járművet más jogcímen birtokló személyre, amelyek közvetetten megelőzni hivatottak más személyek károsodását (többek között számos műszaki követelmény betartásának szükségességét, amelyek megsértése ellenőrizetlen károkozáshoz vezethet).
hk
