Megjelent a görögkatolikus papi névtár

Könyvbemutató Beregszászban

Beregszászban, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégiumban mutatták be A történeti Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papi névtára című kiadványt, mely Bendász István görögkatolikus kanonok több évtizedes kutatómunkáját tette mindenki számára hozzáférhető közkinccsé. A hitvalló Bendász István 1943-tól gyűjtötte az egyházmegyében valaha élt és szolgált áldozópapok életrajzát. A több mint 7 500 adatlap feldolgozását a Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár vállalta magára. Az így elkészült kiadvány – mely a Bendász-hagyaték sorozat negyedik kötete – a kezdetektől 1945-ig tartalmazza a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papjainak életrajzi adatait.

Marosi István atya, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója köszöntötte a könyvbemutatón megjelenteket, majd Demkó Ferenc püspöki helynök, a Beregszászi Magyar Esperesi Kerület vezetője köszöntőbeszédében kiemelte: „Ez a kötet az élő tanúja, hogy mennyi ezernyi szállal, hajszálgyökérrel vagyunk mi ebbe a földbe, ennek a földnek a szellemi örökségébe belegyökerezve. Ezt tőlünk senki sem tudja elvenni, ez a múltunk, és ez kell, hogy erőt adjon nekünk a jelenben, és biztatást a jövőre…” – fogalmazott a helynök atya, majd a görögkatolikus egyház hagyományai szerint karácsony böjtjének első napján meggyújtotta a hat gyertyából álló görögkatolikus adventi koszorú első gyertyáját.

Bacskai József ungvári magyar főkonzul kiemelte: „A történelem csak akkor válik érthetővé, ha a nagy események mögött mindig meglátjuk a kisembert, aki az adott kort formálta, élte – és ami a Kárpát-medencének ezen a részén gyakran megtörtént –, el is szenvedte azt. Ebbe a velünk élő múltba, a személyes történelembe enged betekintést ez a ritka és különleges kiadvány, amelyet ma bemutattak” – fogalmazott a magyar diplomata, aki elmondta, büszke arra, hogy a kutatómunkát és a kiadvány megjelenését a magyar kormány, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium is támogatta.

Marosi Anita és Iván Gábor rövidfilmje bepillantást nyújtott abba a heroikus munkába, amely következtében a kötet létrejött. Majd szakmai szempontból elsőként dr. Janka György teológiai tanár, egyháztörténész, okleveles levéltáros, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára értékelte a Bendász-hagyaték sorozat negyedik kötetét. „Óriási jelentőségű a görögkatolikus egyházunk számára ez a kötet, hisz több mint 7 500 adatlapot dolgoztak fel” – fogalmazott az egyháztörténész. Janka György elmondta továbbá, hogy ez esetben a történeti Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyéről van szó, aminek a története a XIV. századra nyúlik vissza, a Munkács–Csernekhegyi monostor köré szerveződött és abból fejlődött ki. Egy 125 éves folyamatnak kellett lezajlania ahhoz, hogy 1771-ben Mária Terézia apostoli királynő kérésére XIV. Kelemen pápa felállítsa a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyét, amelynek székhelye 1775-től Ungvár lett, és 13 vármegyére terjedt ki, több mint 700 parókia tartozott hozzá. Mára négy újabb egyházmegye tekintheti anyaegyházának.

Bendász István 11 x 21 cm-es lapocskákra, úgynevezett kutyanyelvekre jegyezte le a papi életrajzokat. „Hála Istennek, hogy a Bendász-hagyaték és ezen belül is ezek a bizonyos kutyanyelvek túlélték a sok viszontagságot, az illegalitás éveit, a rágcsálók étvágyát, és megmaradtak…” – fogalmazott Janka György, köszönetet mondva Marosi Anitának a hatalmas munkáért, amit a kutyanyelvek feldolgozásával és az életrajzok leírásával elvégzett.

Dr. Szakál Imre docens, főiskolai tanár, történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára értékelésében rámutatott: „Ha böngésszük ezeket a névsorokat, akkor felsejlik bennünk a rendkívül kiterjedt hálózatossága ennek az egyházmegyének, amely megnyilvánul a régiók közötti, kulturális intézmények közötti és papi családok közötti kapcsolatokban. Ha ebből készülhetne egy adatbázis, amelyben jól elkülöníthetők a különböző adatok, akkor ezt a hálózatosságot akár vizualizálni is lehetne, és ez nagyon hasznos segítség lenne a térség történetét kutatóknak, a családfakutatóknak, a településtörténészeknek és az egyháztörténészeknek is” – fogalmazott a történész.

Dr. Molnár D. Erzsébet történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárának moderálásával folytatódott a könyvbemutató, melynek során Marosi István atya és felesége, Anita beszélt a munkáról, a fényképek felkutatásáról, amelyeket a fényképezés feltalálását követő korszakban élt papok életrajza mellett már közöltek a könyvben. Elmondták, hogy terjedelmi okok miatt nem minden adat került bele a könyvbe, ugyanakkor Excel-táblázatukban a kimaradt adatok is megtalálhatók, ha valakit érdekel egy pap részletesebb élettörténete. A szerzők végül válaszoltak a népes közönség kérdéseire.

A könyvbemutató végén Petro Beres általános helynök, az Ungvári Boldog Romzsa Tódor Görögkatolikus Teológiai Akadémia és Papnevelő Intézet rektora elmondta, most először nemcsak a magyar esperesi kerület, hanem az egész munkácsi egyházmegye egyszerre kezdi a karácsonyi böjtöt. A 2023-as év valószínűleg arról lesz emlékezetes, hogy ekkortól minden görögkatolikus egyszerre ünnepli a karácsonyt. A bizánci hagyományban a karácsonyi böjt negyven napig tart. „Mindez azért van, hogy új ember szülessen bennünk, valami szép és új” – fogalmazott a rektor, majd Nílus püspök nevében főpapi oklevéllel tüntette ki a papi névtár összeállítása során, az írott dokumentumok feldolgozása terén kifejtett tevékenységéért Marosi Anitát.

Badó Zsolt