„A beregszászi főiskola jelentős szerepet tölt be nemcsak a kárpátaljai magyar közösség életében, hanem nemzetközi szinten is”

Évértékelő Csernicskó Istvánnal, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorával

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) vezetősége és tanári kara már több mint 25 éve azon fáradozik, hogy színvonalas oktatást biztosítsanak minden kárpátaljai fiatalnak, akik itthon szeretnének maradni, és anyanyelvükön szeretnék folytatni tanulmányaikat. Az idei év nehézségei ellenére a Rákóczi-főiskolán továbbra is színvonalas oktatás zajlik. Az intézményben jelenleg ifjú szakember, baccalaureus és mesterfokozatú okleveleket lehet szerezni nappali és levelező tagozatokon, emellett nem akkreditált képzések, tanfolyamok is zajlanak. Arról, hogy milyen nehézségeket tartogatott az idei év a főiskola számára, valamint milyen meghatározó szerepe van az intézménynek a térség életében, Csernicskó István, a II. RF KMF rektora számolt be hetilapunknak.

– Kérem, mutassa be a Rákóczi-főiskola 2023-as évét.

– Ahogyan azt már megszokhattuk, mozgalmas esztendő volt a 2023-as év is. A háború kihívásai, az ukrajnai oktatás- és nyelvpolitika lépései, a mindennapok nehézségei ugyanúgy jelen voltak, mint a kisebb-nagyobb sikerek és eredmények. Az érdeklődők a főiskola honlapjáról (https://kmf.uz.ua/hu/) rendszeresen értesülhettek az intézményünkben zajló eseményekről, ezért most néhány olyan dolgot szeretnék megemlíteni, amelyekre kevesebb figyelem jutott. Nem látványos ugyan, mi mégis sikerként könyveljük el, hogy a nagy egyetemi központoktól távol lévő, kicsike intézményünk stabilan szerepel a világ felsőoktatási intézményeit rangsoroló Ranking Web of Universities listájában (https://www.webometrics.info/en/world), ami azt jelenti, hogy már nemzetközi szinten is számontartanak bennünket. Ebben a globális egyetemi rangsorban a világ több mint 31 ezer egyetemét, főiskoláját rangsorolják különböző mutatók és teljesítményindexek (például az oktatók képzettsége, nemzetközi publikáció, a hallgatóik létszáma stb.) alapján, és mi ebben a listában a középmezőnyben helyezkedünk el, sőt: az elmúlt évben jelentős előrelépést sikerült elérnünk. 2022-ben például a világ itt nyilvántartott 31 322 felsőoktatási intézmény között a 15 329. helyre sorolták be a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, a 2023-as év eredményeit tekintve pedig már a 13 596. helyre kerültünk, ami azt jelenti, hogy 1 733 helyet léptünk előre. Ugyanebben a listában az Európából rangsorolt összesen csaknem 6 ezer egyetem között tavaly a 3 452. helyen álltunk, idén azonban már a 3 067. helyre kaptunk besorolást, s ez is jelentős, 385 helyezésnyi előrelépést jelent. Ukrajnából egyébként mindösszesen 300 felsőoktatási intézményt tart nyilván ez a nemzetközi rangsor, s ezek között az előző évben a 171. helyen zártunk, 2023-ban viszont már 16 helyezést javítva a 155. pozícióba rangsoroltak bennünket. Az ilyen rangsorok persze nem oldják meg a hétköznapi problémáinkat, de mégis azt jelzik, hogy a szakmai munkánk eredményes, és jó úton járunk, hiszen folyamatosan haladunk előre, és ezt mások, például az ilyen globális rangsorok készítői is érzékelik és visszatükrözik.

– Tavaly több új szakkal bővült a főiskola kínálata, mint például a földrajz magiszteri képzés. De közös képzések indultak több magyarországi egyetemmel is. Egy év távlatából sikeresnek mondhatók az új programok?

– Amikor 2022-ben aláírtuk az úgynevezett kettős képzések elindításáról szóló megállapodásokat a partneregyetemekkel, azt tudtuk, hogy ez a projekt sok rugalmasságot kíván az együttműködő intézményektől, és jelentős megterhelést jelent a hallgatók számára. Abban bízunk, hogy az a néhány mesterképzésben tanuló végzős, aki remélhetőleg a folyó tanév végén a főiskola történetében először egyszerre veheti majd át a főiskola, illetve a magyarországi egyetem oklevelét, visszaigazolja, hogy érdemes volt belevágnunk ebbe. Én azt gondolom, jó és hasznos ez a kezdeményezés, hiszen olyan lehetőségeket nyit a fiatalok, a hallgatók előtt, amelyek egy részét ma még ők maguk sem látják, ezért tovább szeretnénk folytatni, és ha a 2023–2024-es tanév oklevélátadó ünnepségén lesznek olyanok – márpedig nagyon remélem, hogy lesznek –, akik a főiskola diplomája mellé a Miskolci Egyetem oklevelét is átvehetik, akkor egyértelműen sikeres is lesz a kettős képzés.

– Ön szerint hatással van-e a katonai mozgósítástól való aggodalom az oktatókra, valamint a hallgatókra? Történtek-e korábban nem tapasztalt változások ennek okán?

– A tanév elején kaptunk egy teljes, átfogó ellenőrzést az úgynevezett TCK-tól, vagyis a korábban „vojenkomát”-ként ismert intézménytől. Mindent megnéztek, átvizsgáltak, és nyilván nem kis nyugtalansággal vártuk a vizsgálat eredményét. A Teremtőnek hála senkit sem kényszersoroztak be sem a munkatársak, sem a hallgatók közül, de sokunknak – így mások mellett nekem is – meg kell jelennünk a sorozóbizottság előtt: egyeseknek át kell esniük az orvosi alkalmassági vizsgálaton, másoknak adategyeztetésre kell bemenniük, és olyanok is vannak, akik eddig nem szerepeltek a hadsereg nyilvántartásában. Egyébként én már bementem a TCK-ba, átestem az alkalmassági vizsgálaton (alkalmasnak és mindenre képesnek találtak), és a benyújtott dokumentumok (munkáltatói igazolás, munkaszerződés, doktori fokozatról és professzori címről szóló okmányok) alapján megkaptam a törvény által járó hivatalos halasztást a mozgósítás alól. Ez az egész folyamat és a háborús helyzet természetesen megviseli az embereket.

– Milyen mutatókkal zárult az év az oktatók és a hallgatók számát tekintve?

– A felvételi eljárás során valamivel kevesebb hallgatót vettünk fel 2023-ban, mint az előző évben, ennek ellenére – elsősorban a lemorzsolódási arányok csökkenése miatt – a hallgatói létszámunk valamivel nőtt. A 2023–2024-es tanévet egyébként a főiskola történetében rekordnak számító 1 371 hallgatóval kezdtük el. De ők csak az alap- és mesterképzésben, azaz a felsőoktatás szintjén tanuló fiatalok. A főiskolához tartozik még a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete is, és alapítói vagyunk a Kárpátaljai Magyar Líceum, valamint a P. Frangepán Katalin Gimnázium hálózatoknak, továbbá az Egán Ede Szakképzési Centrumnak és a népzenei képzést nyújtó Tulipán Tanoda hálózatnak is. Ezekben az intézményekben összesítve csaknem két és fél ezer gyermek tanul. Ők is hozzánk tartoznak.

– Az elhúzódó háborús körülmények dacára az intézmény változatlanul színvonalasan teljesít. A hétköznapokban hogy sikerül leküzdeni a felmerülő nehézségeket?

– Nincs időnk unatkozni és a nehéz körülményeken siránkozni. Mindennap szembejönnek a problémák, és a nap végén jó érzés, ha ezek közül legalább néhányat sikerrel oldottunk meg. Mivel nem számolgatjuk a felmerülő nehézségeket, hanem következetesen tesszük a dolgunkat, a legjobb tudásunk szerint, lassan, de biztosan haladunk előre. Ha hagynak bennünket nyugalomban, háborítatlanul dolgozni, akkor annak megvannak a látható és mérhető eredményei: a nemzetközi egyetemi rangsorok egyre javuló helyezései, a főiskolának és képzéseinek a népszerűsége, az oktatóink szakmai sikerei, a hallgatóink tanulmányi eredményei. Ahhoz ugyanis, hogy működjünk, hogy eredményeket mutassunk fel, mindenki munkájára szükség van. Az elnöktől és a rektortól kezdve az oktatókon és a pénzügyeseken, az adminisztratív munkatársakon és a karbantartókon keresztül a gépkocsivezetőkön és a takarítókon át a legtehetségesebb és legkevésbé szorgalmas hallgatóig mindenkire számítunk.

– Milyen problémák leküzdése vár önökre a következő félévben?

– Feladat van bőven. Több képzési programunkon zajlik az akkreditációs folyamat, nagyon fontos, hogy ezek sikerrel záruljanak. Hamarosan kezdődik az újabb felvételi kampány, és szeretnénk, ha ismét sokan választanák a Rákóczi-főiskolát továbbtanulásuk színhelyéül. Hosszasan sorolhatnám még, milyen terveink és kötelezettségeink vannak, ám talán a legfontosabb, hogy meglegyenek a lehetőségek és feltételek ahhoz, hogy nyugodtan dolgozhassunk. Ehhez pedig nyugalom kell, és természetesen az, hogy végre béke legyen. Nagyon várjuk már a háború végét.          

K. K.