A földtulajdonrészek (pájok) igénylésének határidejéről

„Egy ismerős tanácsi képviselő figyelmeztetett, ha még nem vettem ki a földem, tegyem meg, ne hagyjam az utolsó pillanatra. Miért vált ez hirtelen sürgőssé?”

– Valójában nem váratlan a figyelmeztetés, és nem is előzmények nélkül való. A tömegtájékoztatási eszközök és a szakértő ez év eleje óta rendszeresen emlékeztetik a földtulajdonrészek (pájok) birtokosait a földtulajdon mielőbbi bejegyzésének fontosságára. A téma azért került ismét előtérbe, mert a polgároknak kevesebb mint egy évük maradt a tulajdonjog bejegyzésére a végső határidőig, 2025. január 1-jéig.

A Legfelső Tanács még 2018-ban elfogadta az Ukrajna egyes jogszabályainak módosításáról a föld kollektív tulajdonjogának rendezésére, a mezőgazdasági rendeltetésű területek földhasználati szabályainak tökéletesítésére, a földfoglalás megelőzésére és az öntözés ösztönzésére Ukrajnában (Закон України «Про внесення змін до деяких законодавчих актів України щодо вирішення питання колективної власності на землю, удосконалення правил землекористування у масивах земель сільськогосподарського призначення, запобігання рейдерству та стимулювання зрошення в Україні», від 10. 07. 2018, № 2498-VIII) című jogszabályt, amelynek rendelkezései 2019. január 1-jével léptek hatályba. A törvény egyebek mellett módosította a témánk szempontjából lényeges A földterületek természetbeni (helyszíni) kiosztásának eljárásáról a földrészek (pájok) tulajdonosai számára című 2003. évi jogszabályt (Закону України «Про порядок виділення в натурі (на місцевості) земельних ділянок власникам земельних часток (паїв)», від 05. 06. 2003 № 899-IV – a továbbiakban: 2003. évi törvény).

Korábban úgy rendelkezett e jogszabály, hogy a kolhoz- vagy szövetkezeti vagyonból ki nem igényelt földtulajdonrészek (pájok) a helyi állami adminisztrációk határozatával bérbe adhatók mindaddig, amíg az arra jogosultak hivatalosan tulajdonba nem veszik azokat. Ugyanakkor a jogalkotó nem szabott konkrét határidőt arra, meddig kezdeményezhetik a jogosultak a tulajdonba vételi eljárást. Emlékeim szerint akadtak polgárok, akiket megnyugtatott ez a valójában bizonytalan helyzet, akik nem siettek kiméretni és tulajdonba venni a földrészlegüket. A fentebb említett 2018-as jogszabály azonban módosította a 2003. évi törvény 13. cikkelyét, amelynek negyedik bekezdése azóta kimondja: ha 2025. január 1-ig a ki nem igényelt földtulajdonrész (páj) tulajdonosa vagy annak örököse nem jegyeztette be tulajdonjogát a földrészlegre, úgy kell tekinteni, hogy lemondott a földrészleg átvételéről.

A 13. cikkely harmadik bekezdéséből az is kiderül, hogy mi tekinthető ki nem igényelt földnek: az a földtulajdonrész (páj) amelyre vonatkozóan nem adtak ki a földtulajdonjogot igazoló okiratot, vagy az olyan földrészleg (földtulajdonrész), amelynek tulajdonjogát a törvények szerint bejegyeztették ugyan, de amelyet természetben (vagyis a helyszínen, a terepen) nem mértek ki.

Megkülönböztetendő a ki nem igényelt földtulajdonrész és a ki nem osztott (vagy ki nem mért) földrészleg. A 13. cikkely második bekezdése ki nem osztott földrészlegként (нерозподілена земельна ділянка) határozza meg azt a földet, amely a földtulajdonrészek területének rendezésére vonatkozó földrendezési terv alapján kimérendő földterület, de nem mérték ki a földtulajdonrész (páj) tulajdonosa számára a földrészleg kimérésére vonatkozó jegyzőkönyvnek megfelelően. A gyakorlatban ugyanis az illetékes helyi tanács által jóváhagyott és kiadott jegyzőkönyv (протокол) az alapvető dokumentum a földtulajdonrészek természetbeni kiosztásához (kiméréséhez), amely egyben feljogosít az e földrészleghez kapcsolódó tulajdonosi jogok állami bejegyzésére.

Ha valaki nem jegyeztette be a tulajdonjogát az őt a földtulajdonrésze alapján megillető földrészlegre, esetleg a jogosult meghalt, az örökös pedig nem kapta meg a pájra való jogosultságot igazoló dokumentumot az örökség részeként, ennek a dokumentumnak az alapján nem jegyeztette be a tulajdonjogát, és a földrészleget számára nem mérték ki természetben, az őt megillető földrész 2025. január 1-jével ki nem igényeltnek minősül, és közösségi tulajdonba mehet át.

A 13. cikkely 5. bekezdése értelmében az ilyen ki nem igényelt földrész a helyileg illetékes községi, nagyközségi vagy városi tanács döntésével, bírósági határozat alapján annak a területi közösségnek (hromadának) a kommunális (közösségi) tulajdonába megy át, amelynek területén található, az ingatlantulajdon gazdátlanná nyilvánítási eljárása alapján. Ugyanakkor a 13. cikkely 6. bekezdése értelmében a ki nem igényelt földtulajdonrészre jogosult személy vagy az örököse a tulajdonjog bejegyzési határidejének (2025. január 1.) alapos okkal történt elmulasztása esetén kérheti a bíróságtól újabb határidő megállapítását a tulajdonjog bejegyzésére.

A ki nem igényelt páj alapján kimért földrészleg közösségi tulajdonjogának állami bejegyzésétől számított 7 éven belül tilos azt magántulajdonba átadni (kivéve a ki nem igényelt földtulajdonrészre jogosult személyt vagy örököseit).

Elvben – a jogszabályok szerint – kolhozföldek hiányában a polgárt a páj alapján megillető földrészleg az érintett területi közösség (hromada) közös tulajdonában lévő földterületekből is kimérhető – amennyiben ilyen földterület rendelkezésre áll. A gyakorlatban azonban ennek a megoldásnak a földhiányon kívül is számos technikai akadálya lehet.

hk