Felmérés: Egyre többen fognák fel a szabadság korlátozásaként az internetes források állami ellenőrzését
Ha az állam megerősítené az ellenőrzést az internetes források információi felett, az ukránok fele jogai és szabadságai korlátozásának tekintené az ilyen lépéseket – írja az Ukrajinszka Pravda a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) február 17–23. között végzett felmérését ismertetve.
„2022 júliusában az ukránok többsége – 60%-a – egyetértett azzal, hogy az ellenséggel szembeni védelem erősítése érdekében az államnak aktívabban kell ellenőriznie az internetes források információit. Ugyanakkor 30%-uk ellenezte és jogai korlátozásának tekintette ezt. 2024 februárjára a helyzet jelentősen megváltozott: jelenleg többen – 49% – vannak azok, akik a jogok és szabadságok korlátozásának látják az állam aktívabb fellépésre tett kísérleteit az internetes forrásokkal kapcsolatban” – írták a szociológusok.
Ugyanakkor 44%-ra csökkent azok aránya, akik szerint a biztonság erősítése érdekében aktívabban kellene ellenőrizni az internetes forrásokban megjelenő információkat.
Azok közül, akik a Telegram-csatornákból informálódnak a harci cselekményekről, 43% ért egyet az állítással, hogy az ellenség elleni védelem megerősítése érdekében az államnak aktívabban kellene ellenőriznie az internetes forrásokban megjelenő információkat. Ugyanakkor a Telegram-csatornákat nem használók 46%-a tekintené az állampolgári jogok és szabadságok korlátozásának az állam ilyen természetű intézkedéseit.
A szociológusok szerint a korlátozásokkal kapcsolatos attitűdök és a Telegram-csatornák (illetve a weboldalak) használata közötti egyértelműbb összefüggés hiánya valószínűleg abból adódik, hogy nem a források beszüntetésére, hanem az ellenőrzésükre kérdeztek rá. Ezzel nyilván arra akartak utalni, hogy a közelmúltban az ukrajnai információs térben felmerült a Telegram betiltásának, de legalábbis törvényi szintű szabályozásának a lehetősége.
„A válaszadók azt gondolhatták, hogy ez őket nem érinti, mert a »megfelelő« csatornákat vagy oldalakat használják” – mutatnak rá a felmérés készítői.
Anton Hruseckij, a KIIS ügyvezető igazgatója rámutatott: az internetes források információinak aktívabb állami ellenőrzését támogatók arányának csökkenése 2022 óta nagy valószínűséggel annak következménye, hogy általában csökkent a polgárok hatóságokba vetett bizalma. Ennek eredményeként sokan az ilyen kezdeményezéseket a cenzúrára tett kísérletekként és a kormánykritikusok elhallgattatására szolgáló politikai eszközökként foghatják fel.
Emlékeztetett rá, hogy 2022 májusában 68 százalék vélekedett úgy, hogy a kormányt nem célszerű bírálni, 2023 végén pedig 70 százalék gondolta úgy, hogy éppen ellenkezőleg, érdemes kritikával illetni a kormány esetleges rossz döntéseit vagy lépéseit.
(pszv/pravda.com.ua)
