Felel-e a szülő a fiatalkorú jogsértéseiért?
„Serdülők egy csoportja – többségük még 16 éves sincs – betörte egy kioszk ablakait, elvitt néhány csomag édességet, és megverte az őrt. Börtönbe kerülnek a tettesek? A szülők felelnek gyermekeik tetteiért?”
– A felelősségre vonás és a szankció egyfelől az elkövetők életkorától, másfelől attól függ, hogy tettüket miként ítéli meg a törvény és a törvényt alkalmazó bíróság (garázdaság, testi sértés, lopás stb.). Emellett enyhítő vagy súlyosbító körülmények is felmerülhetnek, amelyeket a bíró figyelembe vehet.
Abból kell kiindulnunk, hogy alaphelyzetben a 16. életévüket be nem töltött fiatalkorúak nem vonhatók sem közigazgatási (adminisztratív), sem büntetőjogi felelősségre.
Kezdjük a közigazgatási felelősségre vonással! Hangsúlyoznám, a közigazgatási felelősség csak akkor merülhet fel, ha a fiatal még a törvénysértés elkövetése előtt töltötte be a 16. életévét, és nem a felelősségre vonás előtt.
Ami a törvénysértésért elrendelhető szankciókat illeti, a fiatalkorúakkal szemben rendszerint nevelő célzatú intézkedéseket alkalmaznak, úgymint:
– nyilvánosan vagy más formában bocsánatot kell kérnie a sértettől;
– figyelmeztetésben részesítik;
– megrovásban vagy súlyos megrovásban részesül;
– a fiatalkorút a szülők vagy az őket helyettesítő személyek, illetve – hozzájárulásukkal – a pedagógusi vagy munkahelyi kollektíva felügyelete alá, esetleg – azok kérésére – egyes személyek felügyelete alá helyezik.
Vannak azonban kivételek. A fiatalkorú a nagykorúakkal azonos megítélés alá esik az alábbi közigazgatási szabálysértések elkövetése esetén:
– kábítószer vagy pszichotróp anyag kis mennyiségben történő illegális előállítása, megszerzése, tárolása, szállítása, továbbítása nem értékesítés céljából – lásd az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (Кодекс України про адміністративні правопорушення – a továbbiakban: Ajtk.) 44. cikkelyét!;
– kis értékű lopás (Ajtk. 51. cikkely);
– a Közúti Közlekedési Szabályok bizonyos előírásainak megsértése (Ajtk. 121–127. cikkely, a 130. cikkely első, második és harmadik bekezdése), például járművek irányítása ittas állapotban vagy kábítószer, gyógyszer befolyása alatt;
– fegyverekkel kapcsolatos jogsértések (Ajtk. 190–195. cikkely), például fegyverek vásárlási, tárolási, átadási vagy eladási rendjének megsértése.
Megjegyezném, hogy a szankció még ezekben a kivételes esetekben is korlátozódhat nevelő célzatú intézkedésekre, mivel a bíró szemében enyhítő körülménynek számíthat, hogy a szabálysértő fiatalkorú. Nem számíthat azonban a fiatalkorú méltányos eljárásra az Ajtk. 185. cikkelyének megsértése esetén: rosszindulatú engedetlenség rendőr törvényes utasításával vagy követelésével szemben. Ilyenkor a fiatalkorúra és a 18 éven felülire egyaránt kiszabható bírság, közmunka, nevelőmunka vagy elzárás.
A közigazgatási felelősségre vonáshoz hasonlóan büntetőjogi felelősségre is azok vonhatók, akik a bűncselekmény elkövetése előtt betöltötték a 16. életévüket. A 14 és 16 év közötti fiatalkorúakat azonban bizonyos típusú bűncselekmények elkövetéséért szintén büntetőjogi felelősségre vonhatják.
A Büntető törvénykönyv (Кримінальний кодекс України – a továbbiakban: Btk.) 22. cikkelyének második pontja szerint az elkövetők 14. és 16. életévük között büntetőjogi felelősségre vonhatók többek között előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölésért; szándékos, súlyos testi sértés okozásáért; közepesen súlyos szándékos testi sértésért; ha államférfi vagy közszereplő, a rendvédelmi szervek munkatársa, a közrend és az államhatár védelmét ellátó civil alakulat tagja vagy katonatiszt, bíró, népi ülnök vagy esküdt életére törnek igazságszolgáltatással kapcsolatos tevékenységük kapcsán; ha egy személy védőjének vagy képviselőjének életére törnek jogsegély nyújtásával kapcsolatos tevékenységük kapcsán; ha külföldi állam képviselőjének életére törnek.
Ami a 14 éven aluli kiskorúakat illeti, ők büntetőjogi felelősségre nem vonhatók, de nevelő célzatú kényszerintézkedések alkalmazhatók velük szemben.
A Btk. 98. cikkelye szerint a bíróság a következő fő büntetésfajtákat alkalmazhatja a bűncselekmény elkövetésében bűnösnek talált fiatalkorúakkal szemben: bírság; közmunka; javítómunka; elzárás; szabadságvesztés. A fiatalkorúakra mellékbüntetésként pénzbírságot szabhatnak ki, vagy megfoszthatják őket bizonyos tisztségek betöltésére vagy bizonyos tevékenységek végzésére való joguktól egy bizonyos időre.
A Btk. 102. cikkelyének 1. pontja szerint hat hónaptól tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető az a személy, aki a bűncselekmény elkövetése előtt nem töltötte be a tizennyolcadik életévét: kisebb súlyú bűncselekmény esetén legfeljebb négy évre; súlyos bűncselekményért legfeljebb hét évre; különösen súlyos bűncselekmény miatt legfeljebb tíz évre. Azonban emberéletet követelő, különösen súlyos bűncselekmény miatt tizenöt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.
A bírónak ugyanakkor lehetősége van rá, hogy figyelembe véve a fiatalkorú életének és nevelésének körülményeit – a felnőttek befolyását, személyiségének fejlettségét és egyéb jellemzőit – enyhítsen a szabadságvesztés formájában kiszabott büntetésen, illetve eltekintsen annak letöltésétől próbaidőre bocsátással, amelynek időtartama 1-2 év lehet, vagy „nevelő jellegű kényszerintézkedések alkalmazásával”. A bíró ilyenkor egyéb intézkedések mellett nevelőt is kirendelhet az elítélt mellé.
Ami a szülőket illeti, ők gyermeknevelési kötelezettségeik elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése miatt büntetőjogi, közigazgatási és polgári jogi felelősségre is vonhatók.
Az Ajtk. 184. cikkelye alapján a szülők vagy az őket helyettesítő személyek a kiskorú gyermekek életkörülményeinek, oktatásának és nevelésének biztosítására vonatkozó, törvényben előírt kötelezettségeik teljesítése alóli kibújásért figyelmeztetésben részesíthetők, vagy a polgárok nem adózó minimális jövedelme (17 hrivnya) 50–100-szorosának megfelelő pénzbírsággal sújthatók. Egy éven belül ismétlődő szabálysértés esetén a bírság összege a polgárok nem adózó minimális jövedelmének 100–300-szorosa.
Ha a szülői kötelezettségek teljesítésének elmulasztása súlyos következményekkel jár, a szülőket (vagy az őket helyettesítő személyeket) a Btk. 166. cikkelye értelmében büntetőjogi felelősségre vonhatják. E cikkely büntetési tétele kettőtől öt évig terjedő szabadságkorlátozás vagy ugyanennyi időre kiszabható szabadságvesztés.
Ezenkívül a szülők felelősségre vonhatók a gyermekeik által elkövetett jogsértő cselekményekért. Így a 14 és 16 év közötti fiatalkorúak által elkövetett közigazgatási szabálysértésért (az Ajtk. 173-4-es cikkelyének harmadik és negyedik bekezdésében foglalt szabálysértések kivételével) a szülőkre a nem adózó minimális jövedelem 50–100-szorosának megfelelő összegű bírság róható ki.
A gyermeknek a Btk. alapján bűncselekménynek minősülő cselekedetéért, ha életkoránál fogva még nem vonható büntetőjogi felelősségre, a szülőket vagy az őket helyettesítő személyeket a nem adózó minimális jövedelem 100–300-szorosának megfelelő pénzbírsággal sújthatják.
A polgári jogi felelősséggel kapcsolatban emlékeztetnék, hogy az esetünkben a kár megtérítésére vonatkozhat. A Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 1179. cikkelye megállapítja, hogy az általa okozott kárért a fiatalkorú (14–18 év közötti) személy önállóan felel, az általános szabályoknak megfelelően. Ha azonban a fiatalkorú nem rendelkezik az általa okozott kár megtérítéséhez elegendő vagyonnal, ezt a kárt a hiányzó részben vagy teljes egészében a szülei vagy az őket helyettesítő személyek (esetleg az intézmény, amelynek a felügyelete alatt állt tettének elkövetésekor) kötelesek megtéríteni, ha nem igazolják, hogy a kár nem a neveléssel és felügyelettel kapcsolatos kötelezettségeik alóli kibújás vagy mulasztás következménye. A kiskorú, 14. életévét be nem töltött személy által okozott kárt alaphelyzetben a szülei (az örökbefogadói) vagy a gondnoka kötelesek megtéríteni (lásd a Ptk. 1178. cikkelyét!).
Ha a kárt több fiatalkorú együttesen okozza, azt közösen térítik meg a megegyezésük vagy bírósági határozat alapján megállapított arányban (lásd a Ptk. 1182. cikkelyét!).
hk
