Kovács Zoltán az ukrán–magyar tárgyalásokról: Nagyon csekély az előrelépés
Magyarország nem változtatott álláspontján Ukrajna európai uniós tagságának kérdésében, és ami a Magyarország és Ukrajna közötti kétoldalú politikai kérdéseket illeti, ezek megoldásában „nagyon csekély” az előrelépés – jelentette ki Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, akit a Szabadság Rádió (SZR) ukrán nyelvű hírszolgálata idéz.
Az SZR brüsszeli tudósítójának kérdésére, hogy Magyarország kész-e támogatni Belgium és a legtöbb EU-tagállam kezdeményezését, s megtartani a kormányközi konferenciát, amely az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások tényleges kezdete lenne, Kovács Zoltán kitartott amellett, hogy Magyarország álláspontja nem változott.
„Magyarország álláspontja mindig is egyértelmű volt, a kezdetektől fogva nyílt és őszinte álláspontunk volt: olyan folyamatról beszélünk, amely érdemekre épül, kivételezés nélkül” – fogalmazott Kovács.
Az Ukrajnával folytatott közelmúltbeli munkával és kétoldalú egyeztetésekkel kapcsolatos tisztázó kérdésre Kovács azt mondta: „Attól tartok, hogy azokban a konkrét kérdésekben, amelyekkel kapcsolatban Magyarország mindig is nagyon őszinte volt, nagyon csekély az előrelépés, ha van egyáltalán.”
Korábban a Politico öt diplomatára hivatkozva arról számolt be, hogy az EU és Kijev diplomatái intenzíven dolgoznak azon, hogy meggyőzzék a magyar kormányt, járuljon hozzá az ukrajnai csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. A kiadvány forrásai szerint a cél az, hogy már június 25-én megkezdődjenek a hivatalos tárgyalások.
Aja Labib belga külügyminiszter kitartott amellett, hogy az EU Tanácsának soros elnökségét jelenleg betöltő Belgium a kormányközi konferencia megszervezésén dolgozik.
„Továbbra is eltökélt szándékunk, hogy megszervezzük a kormányközi konferenciát Moldovának és Ukrajnának az elnökségünk alatt, június végéig” – mondta Aja Labib az SZR tudósítójának kérdésére válaszolva.
Az SZR emlékeztet, Magyarország tavaly decemberben blokkolta a tárgyalások megkezdéséről szóló politikai döntést az Európai Tanácsban. Annak érdekében, hogy Budapestet meggyőzzék, tartózkodjék a vétótól, tárgyalások egész sorát folytatták a magyar miniszterelnökkel, és az ET csúcstalálkozóján Orbán Viktor rövid időre elhagyta az üléstermet, ami lehetővé tette, hogy Magyarország részvétele nélkül hozzák meg a döntést.
Később Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője több alkalommal is egyeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel Magyarországnak az ukrajnai magyar nemzeti kisebbséggel kapcsolatos fenntartásairól. E tárgyalások konkrét eredményei azonban nem ismertek.
Miután az uniós országok vezetői a decemberi csúcson megadták a politikai támogatást a tárgyalások megkezdéséhez, a csatlakozási folyamat következő lépése a hivatalos tárgyalások megindítása az Ukrajnával tartandó kormányközi konferencián. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, az uniós országoknak meg kell állapodniuk az úgynevezett tárgyalási keretről. Mind a 27 tagország dolgozott ezen a dokumentumon, amelynek tervezetét az Európai Bizottság márciusban küldte meg. A következő hetekben az EU-nagyköveteknek meg kell oldaniuk a tárgyalási kerettel kapcsolatos legsürgetőbb kérdéseket.
Ukrajna és uniós támogatói szorgalmazzák, hogy a kormányközi konferenciát még azelőtt hívják össze, hogy Magyarország július 1-jén átveszi az EU Tanácsának elnöki tisztét.
(zzz/radiosvoboda.org)
