„Isteni csoda kell ahhoz, hogy fennmaradjunk”

S.O.S., Técsői Református Egyházközség

A magyar történelmi egyházközségek szórványban működő gyülekezetei óriási szerepet játszanak a helyi magyar közösségek megmaradásában az anyanyelvű istentiszteletekkel és hitoktatással, valamint a közösségszervezéssel. Fennmaradásunk tartóoszlopai közé tartoznak. Ám ha egy közösségben negatív folyamatok indulnak meg, akkor ezekre az oszlopokra is óriási súly nehezedik, melyet alig bírnak elviselni.

A Técsői Református Egyházközség 1560-ban alakult meg, három év alatt az akkor még színmagyar koronaváros egész lakossága a kálvini tanításokat fogadta el, így az eredetileg gótikus stílusban épült középkori templom is református szent hajlék lett. (A római katolikus gyülekezet – melyről korábban írtam – jóval később alakult újjá.) Az 1748-ban kibővített, nagy méretű templom egyenes záródású volt szentélye őrzi legjobban az eredeti gótikus stílusjegyeket a gyámkövekről indított keresztboltozatával és keleti fala két keskeny csúcsíves ikerablakával. A volt sekrestye keleti, illetve a hajó déli falának egy-egy gótikus ablaka, valamint a hajó déli falának csúcsíves kapuja is a gótika korára emlékezik. A templom többi ablaka barokk stílusú. Magas, négy fiatornyos harangtornya 1810-ben épült, három harangját pedig 1880-ban öntötték. A hajó 1748-ban elkészült gyönyörű, kazettás, festett famennyezettel ékeskedik. A közel kétszáz kazetta mindegyike más-más díszítésű, többségükben ornamentális motívumokkal, de láthatók itt figurális ábrázolások is, melyek kánaáni szőlőfürtöt, állat­alakokat, ritkán emberi profilokat ábrázol, s feliratos kazetták is találhatók, míg a kazetták közötti takarólécek ornamentális díszítésűek. Milyen helyzetben van jelenleg e szép templommal rendelkező, nagy múltú egyházközség?

– Amikor 32 évvel ezelőtt, az 1990-es években szolgálni kezdtem a gyülekezetben, még 2 200 lelket számlált az egyházközség, s évente 25-30 fiatal konfirmált. Jelenleg 800 hívünk van. Már az 1990-es években is volt elvándorlás Magyarországra, mely 2010 után, a romló gazdasági helyzet miatt felerősödött, így csökkenni kezdett a lélekszámunk, amihez az is hozzájárult, hogy kevés gyerek születik. De akkora fogyatkozásra, mint amekkora a háború kitörésekor lezajlott, még nem volt példa. A harcok kirobbanása után a hívek kb. 35 százaléka, mintegy 350 ember háborús menekültként Magyarországra távozott, egész családok is, úgy 80-85 család, fiatal házasok is, gyermekestül – fest keserű helyzetképet László Károly tiszteletes, a gyülekezet lelkipásztora.

– Miként alakult, alakul az esküvők, a keresztelések és a temetések száma?

– 2021-ig évente volt 7-8 esküvő, tíz keresztelés, 15–18 temetés. Az utóbbi másfél évben viszont egyetlen házaspár sem mondta ki a boldogító igent, tavaly három gyereket hajtottak keresztvíz alá, és 17 temetés történt.

– Ha visszatekint az elmúlt évtizedekre, mennyire gyakoriak az etnikumközi vegyes házasságok, és az ezekben született gyermekeket milyen arányban kereszteltetik reformátusnak?

– Már évtizedek óta sok a vegyes házasság, de a belőlük született gyermekek 90 százalékát nálunk kereszteltetik meg, idén is volt egy ilyen keresztelőnk. A felcseperedő gyermekek pedig részt vesznek a református hitoktatásban.

– Hány gyermek jár általában hittanfoglalkozásokra, van-e gond a vegyes házasságokban nevelkedő hittanos gyerekek magyar nyelvtudásával, s ha igen, miként oldják meg a problémát?

– Az elmúlt tanévben 65 hittanos gyerekünk volt. Tíz éve csökken a számuk, mivel egy évtizede – még a háború előtt – évente 5, 8, 10, 15 család települt át Magyarországra. Nehéz itt a munkaképes lakosoknak elhelyezkedniük… De visszatérve a gyerekekhez, a hittanfoglalkozásokon kívül vasárnapi iskola is működik, ahová 35–40 gyerek jár. Ami pedig a vegyes házasságokból származó hittanosokat illeti, nincs különösebb gond a magyar nyelvtudásukkal. S mivel a hittanórák és a vasárnapi iskolai foglalkozások egyaránt magyar nyelven folynak, így ezeken részt véve csiszolódik a magyar nyelvismeretük. S ha már az oktatásnál tartunk, itt szólnék a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceumról, mely a felső-Tisza-vidéki magyarság legfontosabb fellegvára, legkomplexebb oktatási intézménye, ahol técsői gyerekek mellett viski, huszti, kőrösmezői, gyertyánligeti, rahói, aknaszlatinai, nagybocskói gyerekek is tanulnak, 5.-től 11. osztályig. A diákoknak kollégiumi elhelyezést nyújtunk. Erősítjük a mélyebb szórványokból érkezett tanulók magyar nyelvtudását. A tananyag elsajátíttatása mellett működik a sportoktatás, van egy öttagú hegedűs csapatunk, egy kórusunk, megismertetjük a gyerekekkel a népdalainkat, elmélyítjük kultúránk ismeretét, a magyar öntudatukat.

– A most elmúlt tanévben hány végzőse volt a líceumnak?

– Csak nyolc volt, de jövőre már 22 végzősünk lesz.

– Visszatérve a técsői gyülekezethez… Miként alakul a konfirmandusok száma?

– Tavaly 16-an konfirmáltak, idén, sajnos, egyetlen konfirmandusunk sem volt, jövőre pedig öten lesznek, tehát a számuk hullámzó tendenciát mutat.

– Hány gyerek vesz részt a nyári gyülekezeti gyermekheteken, s ezek mellett kirándulásokat is szerveznek a gyerekek, a fiatalok számára?

– Általában 60-65 gyerek vesz részt a gyülekezeti gyermekheteken. Ezenkívül honismereti kirándulásokra is visszük a gyerekeket, a fiatalokat Kárpátalja nevezetességeihez, például a munkácsi vagy a nevickei várba, legutóbb pedig Beregszászt kerestük fel. A háború előtt a presbiterek, gyülekezeti tagok számára is szerveztünk honismereti kirándulásokat. Mindezek közösségépítők, illetve azok voltak, s erősítik/erősítették összetartozásunk érzését.

– Vannak-e külföldi testvérgyülekezeti kapcsolataik, s ha igen, miben nyilvánulnak meg?

– A Budapesti XVIII. Kerületi (kispesti) Református Gyülekezet a testvérgyülekezetünk. A Covid-járvány előtt csoportos kirándulásokat bonyolítottunk le, ők meglátogattak minket, mi őket. Emellett anyagiakban és élelmiszer-adományok formájában támogatnak minket, a háború kitörése óta pedig még jobban, mint korábban.

– A hívek számának a csökkenése viszont óriási probléma a jövőre nézve. Lehet-e javulásra számítani a béke visszatérése után?

– Sajnos, a háborúnak komoly utóhatása lesz, a háborús menekültek közül csak nagyon kevesen fognak hazatérni. A jövőnk érdekében arra lenne szükség, hogy több gyermeket vállaljanak a házaspárok, de nagyon kevés a háromgyermekes család, az 1-2 gyermekes családmodell az általános. Isteni csoda kell ahhoz, hogy fennmaradjunk…

Mint láttuk, a Técsői Református Egyházközségben van közösségi élet, igyekeznek összekovácsolni a gyülekezetet, a felnövekvő nemzedéket is bekapcsolják a gyülekezet vérkeringésébe. Ám nem rajtuk áll, hogy mikor ér véget a háború, milyen mértékben térnek haza a háborús menekültek, s a béke visszatérése után további kivándorlást előidéző nincstelenség szakad-e ránk, vagy beindul-e egy gazdasági fejlődés, ami a gyermekvállalási kedvre is jó hatással lenne, párosodva egy szükséges szemléletváltással is. Csak nagyon komoly pozitív politikai, gazdasági változások esetén maradhat fenn a Técsői Református Egyházközség, a técsői magyar közösség, melynek nagy része a református gyülekezet tagja, a kárpátaljai szórványmagyarság és maga az egész kárpátaljai magyar nemzetrész.

Lajos Mihály