A szövetkezeti lakás sorsáról válás után

„Mi történik a szövetkezeti lakással váláskor, ha az csak a férj »nevén van«? Igényt tarthatok volt feleségként a lakás felére? El kell hagynom a lakást, vagy maradhatok a saját »felemben«?”

– A Családi törvénykönyv (Сімейний кодекс України – a továbbiakban: Cstk.) 60. cikkelye szerint a házastársak által a házasság ideje alatt szerzett vagyon a férj és a feleség közös tulajdonát képezi függetlenül attól, hogy az egyikük esetleg indokoltan nem rendelkezett önálló jövedelemforrással ebben az időszakban.

A szóban forgó jogszabály 61. cikkelye kimondja, hogy a házastársak közös tulajdonának tárgyát képezi bármilyen, a házasság idején szerzett vagyontárgy, azokat kivéve, amelyeket kivontak a polgári forgalomból. Ilyen vagyontárgynak számít a házastársak által közösen vagy a házasság ideje alatt egyikük által szerzett, s kettejükre vagy csupán egyikük nevére bejegyzett ingatlan is.

Sőt, a Cstk. 62. cikkelye szerint amennyiben a házastársak egyikének vagyona a házasság ideje alatt a közös munka vagy pénzbeli ráfordítás, illetve a másik házastárs ráfordításai következtében jelentősen felértékelődött, vita esetén a bíróság határozatával a házastársak közös osztatlan tulajdonának ismerheti el azt. Továbbá, ha az egyik házastárs munkájával és (vagy) pénzeszközeivel részt vett a másik házastárs tulajdonának fenntartásában, e vagyontárgy kezelésében vagy gondozásában, akkor az ebből származó bevétel (szaporulat, osztalék) vita esetén bírósági határozattal a házastársak közös tulajdonjogának objektumaként ismerhető el. Vagyis függetlenül attól, hogy a házastársak melyikének a nevén szerepel a lakás, ha arra házasságuk alatt tettek szert, vagy közösen őrizték/növelték annak értékét, az közös osztatlan tulajdonuknak minősül.

Ezenkívül a Cstk. 68. cikkelyének 1. pontja kimondja: a házasság felbontásával nem szűnik meg a házasság során szerzett vagyontárgyak közös tulajdonlása. A 69. cikkely szerint a feleségnek és a férjnek a válástól függetlenül joga van a közös tulajdonukat képező vagyon megosztására. Jogukban áll közös megegyezéssel megosztani ezt a vagyont.

A lakóépület, lakás, egyéb ingatlan megosztásáról, valamint a házastársak teljes vagyonából a feleségnek vagy a férjnek járó ingatlan vagyonrész kijelöléséről szóló megállapodást közjegyzőnek kell hitelesítenie. A házastársak közös tulajdonát képező vagyontárgyak megosztásakor a feleséget és a férjet megillető vagyoni hányad egyenlő – hacsak másként nem egyeztek meg, vagy másként nem rendelkezik a házassági szerződés (lásd a Cstk. 70. cikkelyét!).

Ha a felek nem tudnak megállapodni a vagyonmegosztásról, jogukban áll a bírósághoz fordulni. A bíróság a vagyonmegosztási vita eldöntésekor méltánylandó körülmények esetén eltérhet a vagyon házastársak közötti egyenlő elosztásának elvétől, például akkor, ha egyikük nem gondoskodott a család anyagi jólétéről, kibújt a gyermek (gyermekek) eltartásában való részvétel alól, a közös tulajdont elrejtette, megsemmisítette vagy megrongálta, azt a családi érdekek sérelmére használta fel. A bíróság döntésével növelhető a feleség vagy a férj vagyonrésze abban az esetben is, ha vele élnek közös gyermekeik, valamint nagykorú munkaképtelen fiuk és lányuk – feltéve, hogy a különélő házastárstól kapott tartásdíj nem elegendő testi-lelki fejlődésük és kezelésük biztosítására.

A házastársak közös tulajdonát képező vagyon természetben oszlik meg közöttük – állapítja meg a Cstk. 71. cikkelye. Az oszthatatlan vagyontárgyakat a házastársak egyikének ítéli oda a bíróság, hacsak másként nem állapodnak meg. Pénzbeli kártérítés megítélése az egyik házastársnak a közös tulajdon, például a lakásból való részesedése fejében – a Polgári törvénykönyv által leírt esetek kivételével – csak az ő hozzájárulásával lehetséges.

Végül a Lakástörvénykönyv (Житловий кодекс України) 146. cikkelye rendelkezik a szövetkezeti lakóházak lakásainak megosztásáról. A jogszabály értelmében a megosztás válás esetén megengedett a lakásszövetkezet tagja és házastársa között, amennyiben a szövetkezeti vagyonrész közös tulajdonukat képezi, s ha lehetőség van a volt házastársak mindegyike számára külön („izolált”) lakrészt kialakítani az általuk birtokolt lakásban. A lakás megosztása ilyenkor az egykori házastársak megegyezése alapján történik, ennek hiányában a bíróság határozatának megfelelően.

Amennyiben a lakás megosztása nem lehetséges, a házastársak közül annak, aki részesedni jogosult a szövetkezeti vagyonrészből mint közös tulajdonból, jogában áll kérni a másik házastárstól, aki a lakásszövetkezet tagja, hogy fizesse ki neki a lakásszövetkezeti lakásból rá eső tulajdonrész ellenértékét. Az összeg kifizetése után el kell hagynia a lakást. Amennyiben nem távozik, bírósági végzés alapján, másik lakhely biztosítása nélkül kilakoltatható.

hk