Felmérés: Hogyan viszonyulnak az ukránok a tárgyalásokhoz Oroszországgal?
Az ukránok csaknem fele, 44 százaléka kész lenne tárgyalásokat folytatni Oroszországgal, de a többség nem hajlandó bármiről lemondani ennek érdekében. A válaszadók 65%-a úgy gondolja, hogy Ukrajna legyőzheti Oroszországot a csatatéren. A megkérdezettek 16%-a nem hisz az ukrán hadsereg győzelmében – derül ki a Razumkov Központ által a zn.ua megrendelésére 2024. június 20. és 28. között végzett felmérésből, amelyet a BBC News Ukrajina ismertetett a témának szentelt összeállításában. Amint azt a kiadvány megjegyzi, a szociológusok olyan embereket kérdeztek meg, akik Ukrajna hátországát képviselik.
A szociológusok kérdésére, hogy eljött-e az ideje a hivatalos béketárgyalások megkezdésének Ukrajna és Oroszország között, a megkérdezettek 44%-a azt válaszolta, hogy igen, eljött az idő. A válaszadók 35%-a nem értett egyet azzal, hogy tárgyalásokat kell folytatni. Sokan vannak a bizonytalanok is: 21%.
A felmérés készítői feltették a kérdést, hogy a válaszadók mely feltételt tartják minimálisan szükségesnek a békeszerződés megkötéséhez Oroszországgal? A válaszadók fele (51%) ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnát felszabadítsák az orosz csapatok megszállása alól az 1991-es határok között. További 26%-uk tudna beleegyezni a háború leállításába a 2022 eleji demarkációs vonal mentén, és csak 9%-uk lenne hajlandó elismerni a megállapodás megkötésekor a pillanatnyi frontvonal mentén húzódó határt.
Arra a kérdésre, hogy ha rajta múlna, miről lenne hajlandó lemondani az Oroszországgal folytatott tárgyalások során, az ukránok többsége (61%) azt válaszolta, hogy semmiről. A válaszadók 7,6%-a lenne kész feladni ukrán területeket, és 14% kész feladni Ukrajna szabad fejlődésének nyugatbarát vektorát.
A felmérések szerint növekszik azon ukránok aránya, akik készek lennének területet átadni Oroszországnak. Így 2022 májusától 2023 decemberéig a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) adatai szerint csaknem megkétszereződött, 10%-ról 19%-ra nőtt azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a béke érdekében át lehet engedni területeket.
A szociológusok rámutatnak, 2022-ben az ukránok optimizmusát egy ideig az észak-ukrajnai, Harkiv és Herszon megyei győzelmek éltették. 2023-ban nem voltak ilyen győzelmek. Ukrajna elvesztette területeinek egy részét (Bahmut, Avgyijivka, Marjinka stb.). Fennakadások voltak az Egyesült Államok segítsége terén. 2024 tavaszán Oroszország offenzívát indított Harkiv megye északi részén.
A KMISZ adatai szerint 2024 májusában már az ukránok 30 százaléka foglalt állást a kompromisszumok mellett az Oroszországgal folytatandó tárgyalásokon.
Szinte a háború megindulása óta rendszeresen felbukkannak a béketárgyalásokkal kapcsolatos hírek. Azonban egyik kezdeményezés sem vezetett el a tényleges tárgyalásokig.
Idén júniusban 93 ország gyűlt össze Svájcban a békecsúcson, az eseményen azonban nem vett részt Kína és Oroszország. A svájci csúccsal egy időben Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét megfogalmazta a béketárgyalások feltételeit. Követeli az ukrán csapatok kivonását Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyékből. Az Oroszország elleni nyugati szankciókat is el akarja töröltetni.
Kijevben ezeket a követeléseket abszurdnak nevezték. Ukrajna követeli az Oroszország által elfoglalt területek felszabadítását, Zelenszkij elnök „békeformulája” pedig rögzíti az 1991-es határokhoz való visszatérést.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július 15-én bejelentette a következő békecsúcs előkészítését, amelyen már jelen lehetnek Oroszország képviselői. Ugyanakkor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelezte: a második békecsúcs megrendezéséről folyó diszkurzus olyan megközelítéseket tartalmaz, amelyek elfogadhatatlanok Oroszország és „sok más” állam számára.
(hk/bbc.com.ua/eurointegration.com.ua)
