A politika csak férfiaknak való?

Politika női szemmel címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést a 33. Tusványoson. Az eszmecserén részt vett Kovács Elvira, a szerbiai parlament alelnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökségi tagja, Csöbör Katalin, a Fidesz országgyűlési képviselője, Balogh Líviát, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke és Szilágyi Dóra Emese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ifjúságért felelős ügyvezető alelnöke. A kerekasztal-beszélgetést Déri Stefi, a Megafon influenszere moderálta.

Balogh Lívia elmondása szerint a nőknek alapból nehezebb a politikai terep, és ez valamennyire meghatványozódik, ha szláv területen tevékenykednek. „2011-ben kaptam járás elnöki tisztséget. Egyik alkalommal Tiszaásványra látogattunk, és ott szóvá tettem: hol vannak a nők a gyűlésről? Azt a választ kaptam, hogy a konyhában” – mesélte az ungvári járási KMKSZ elnök, majd hozzátette, hogy „azóta sokat javult a helyzet”.

„Van rá társadalmi igény, hogy a politika még jobban emberközeli legyen, ehhez pedig kellünk mi, nők is” – húzta alá Balogh Lívia. Véleménye szerint a női vezetők jobban érzelmi alapon irányítanak, mint a férfiak és erre is nagy szükség van a politikában, mert a gyengéd női odafigyelés és törődés által azok is közelebbinek érezhetik ezt a szakmát, akik amúgy eléggé távol állnak tőle.

Elmondása alapján a politikai pálya egy stabil és támogató családi háttérrel sokkal könnyebb, mint ezek nélkül, hisz össze kell egyeztetni a dolgokat, de ez más szakmákban is így van, nem csak a politikusoknál.

Véleménye szerint a háború kitörése óta Kárpátalján egyre több úgymond „férfi szerep” hárul a nőkre, hisz alig találni egy szerelőt, vagy akár olyan férfi segítséget, amely akkor jön a legjobban, ha például egy hűtőt be kell vinni a házba. „Van olyan ismerősöm, aki az áramfejlesztő beindítását a férjétől tanulta meg, aki videohívásban instruálta párját” – mesélte Balogh Lívia.

Szilágyi Dóra Emese szerint az ifjúságtól elvárják, hogy lázadók legyenek, ezért szervezetével azon dolgoznak, hogy változást érjenek el, például a nők politikai szerepvállalásával kapcsolatos sztereotípiák legyűrésében. Tapasztalata szerint a Magyar Ifjúsági Értekezletben egyre több aktív női tag van. Hozzátette, hogy bár nem híve a kötelező női kvótának, egyelőre szükség van rá mint mankóra.

Csöbör Katalin szerint Magyarországon nincs kötelező kvóta a nőkre, a parlamentben csak 13 százalék a női képviselők aránya. A Fideszt is vádolják a kevés női tag miatt. Magyarországon már 1917-ben felmerült a nők választójoga, amit 1919-ben meg is kaptak, megelőzve Svájcot (1971) és az USA-t (1920).

Kovács Elvira elmondta, hogy a VMSZ ifjúsági és nyugdíjas fórumai már korábban megalakultak, a Női Fórumot pedig 2009-ben hozták létre. Eleinte csak férfiak vettek részt a gyűléseken, de ez mára megváltozott. Szerbiában a női kvóta bevezetése sikeres volt, a parlamenti képviselők majdnem 40%-a nő. Kovács Elvira szerint a nők szociálisan érzékenyebbek, ezért fontos, hogy mindkét nem együtt politizáljon. Ő például várandósan is részt vett a parlamenti üléseken, és bár kapott negatív megjegyzéseket, úgy látja, hogy most jó irányba haladnak a dolgok.

skh