Felmérés: Van miből levonni a megemelt adót?
Nem elhanyagolható társadalmi és gazdasági kérdés, hogy van-e az ukrajnai polgároknak elegendő tartaléka az országban tervezett adóemeléshez. Magyarán, van-e miből levonni a megemelt adót. A zn.ua ezért a Razumkov Központ segítségével utánanézett a családok bevételeinek és kiadásainak. A felmérés eredményei a kormány azon döntésével egy időben születtek meg, hogy a lakosság által a jövedelme után fizetett hadi illeték mértékét 1,5%-ról 5%-ra emelik.
Szemléltetendő a tervezett adóemelés mértékét, a portál emlékeztet, hogy amennyiben egy munkavállaló ma 14,5 ezer hrivnyát kap kézhez, az azt jelenti, hogy a fizetése 18 ezer hrivnya, az abból levont 1,5%-os hadi illeték pedig 270 hrivnya. Ha ennek az illetéknek a mértékét 5%-ra emelik, akkor 270 helyett 900 hrivnyát kapunk.
A „Mennyi az Ön családjának havi átlagjövedelme?” kérdésre a megkérdezettek 29,5%-a a „8 ezer hr-ig”, 36,3%-a a „8–18 ezer hr”, 16%-a a „18–30 ezer hr” válaszlehetőséget jelölte meg, és csak 5,4%-uk keres havonta 30 000 hr-nál többet.
„Megjegyzendő, hogy a kérdés a családi jövedelemre, vagyis az összjövedelemre vonatkozott, ezért a kapott válaszok meglehetősen lehangolónak tűnnek. Csak remélni tudjuk, hogy az a 12,8%, aki nem volt hajlandó válaszolni erre a kérdésre, valójában illegális dollármilliomos” – állapítja meg némi iróniával a zn.ua.
Természetesen a legfeljebb 8 000 hr-ból élők oroszlánrésze (67,2%) munkanélküli – akár életkora, akár egészségi állapota miatt. De a dolgozó válaszadók sem dúskálnak: 43,6%-uk a „8–18 ezer hr” opciót választotta, csaknem 22%-uk pedig a 18–30 ezer hr tartományba eső jövedelmet „vallott be”.
Hogy mire költik az emberek a pénzüket? A felmérés készítői arra kérték a válaszadókat, rangsorolják a leggyakoribb kiadásokat aszerint, hogy mekkora hányadát teszik ki a családi költségvetésnek (egy 0-tól 5-ig terjedő skálán, ahol a 0 azt jelenti, hogy egyáltalán nincs ilyen kiadás, míg az 5 azt, hogy ez a kiadási tétel a legnagyobbak közé tartozik). Az adatokból látható, hogy a kiadások prioritása a túlélés: élelmiszerek (4,1 pont), lakhatás (3,6 pont), egészségügy (2,4 pont), ruházat és lábbeli (2,2 pont), közlekedés és kommunikáció (2 pont), háztartási cikkek (1,9 pont), egyéb áruk és szolgáltatások (1,3 pont), étkezés a házon kívül, szeszes italok dohánytermékekkel és oktatás (1,2 pont), kikapcsolódás és szórakozás (1,1 pont).
A további válaszokból kitűnik, hogy az ukrajnai családok csaknem felének (48,2%) jut elegendő pénze élelmiszerre és ruházatra, ugyanakkor takarékoskodnia kell a drágább termékek (például háztartási gépek) megvásárlásához. A családok harmadának (32,2%) csak élelmiszerre van elég pénze, öltözködni viszont már problémás a jövedelmükből. A megkérdezettek további 9,1%-ának viszont még élelmiszerre sincs elég pénze. A válaszadók mindössze 7,4%-ának telik mindenre, ők csak a nagyon drága vásárlásokra (például autóra) spórolnak. Az ukrán családok 1,2%-a engedhet meg magának bármilyen vásárlást.
Az adatok alapján a cikk szerzői levonják a következtetést: aligha nevezhető optimálisnak a kormány döntése, hogy növelik a bérből élők adóját.
(pszv/zn.ua)