Felmentés a mozgósítás alól a beteg szülő ápolása miatt
„Ha a fiú beteg apját ápolja, bír-e jelentőséggel a mozgósítás alóli halasztás megadásának szempontjából, hogy a betegnek van egy másik hozzátartozója (a szomszédos városban élő lánya), aki esetleg elláthatná őt?”
– Ha kizárólag a jog szempontjából vizsgáljuk a kérdést, a válasz egyértelmű: a halasztás megadása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy vannak-e más, róla gondoskodni képes hozzátartozói a betegnek, vagy sem. Ilyen esetekben a fiú egyértelműen jogosult a halasztásra.
Az idén májusban módosított A mozgósítási felkészülésről és a mozgósításról szóló törvény (Про мобілізаційну підготовку та мобілізацію) 23. cikkelyének 1. pontja 9-es alpontjában olvashatjuk, hogy a hadkötelesek nem hívhatók be katonai szolgálatra mozgósítás idején, ha beteg házastársuk, gyermekük és/vagy szülőjük állandó gondozását végzik (a házastárs apjának vagy anyjának állandó gondozását végzik, amennyiben az maga is állandó gondozásra szorul az orvosi és szociális szakértői bizottság vagy az egészségügyi intézmény orvosi és tanácsadó bizottságának megállapítása alapján, elhunyt (elesett), nyomtalanul eltűntnek vagy nyomtalanul távollévőnek nyilvánították, halottnak nyilvánították, és a házastárs apjának vagy anyjának nincs más munkaképes családtagja, aki a gondozására kötelezett, vagy gondoskodni tud róla), akik az orvosi és szociális szakértői bizottság vagy az egészségügyi intézmény orvosi és tanácsadó bizottságának megállapítása alapján állandó gondozásra szorulnak.
Felhívnám a figyelmet, hogy ebben a rendelkezésben külön kell értelmeznünk a zárójeles és a zárójelen kívüli részt.
Mindjárt érthetőbbé válik a szöveg, ha a két részt különválasztjuk. Ezek szerint a hadkötelesek nem hívhatók be katonai szolgálatra mozgósítás idején:
• ha beteg házastársuk, gyermekük és/vagy szülőjük állandó gondozását végzik, akik az orvosi és szociális szakértői bizottság vagy az egészségügyi intézmény orvosi és tanácsadó bizottságának megállapítása alapján állandó gondozásra szorulnak;
• ha a házastárs apja vagy anyja állandó gondozását végzik, amennyiben az (a házastárs) maga is állandó gondozásra szorul az orvosi és szociális szakértői bizottság vagy az egészségügyi intézmény orvosi és tanácsadó bizottságának megállapítása alapján, elhunyt (elesett), nyomtalanul eltűntnek vagy nyomtalanul távollévőnek nyilvánították, halottnak nyilvánították, és a házastárs apjának vagy anyjának nincs más munkaképes családtagja, aki a gondozására kötelezett, vagy gondoskodni tud róla.
Így már egyértelmű, hogy csak a házastárs rászoruló szülőjének a hadköteles általi gondozására vonatkozik az a kitétel, hogy akkor jogosult a mozgósítás alóli halasztásra a gondozó, ha a gondozottnak nincs más hozzátartozója, aki elláthatná.
Ebből viszont az is következik, hogy amennyiben a hadköteles személy az orvosi és szociális szakértői bizottság vagy az egészségügyi intézmény orvosi és tanácsadó bizottságának megállapítása alapján állandó gondozásra szoruló beteg házastársát, gyermekét vagy szülőjét gondozza, jogosult a halasztásra attól függetlenül, hogy van-e más személy, aki gondozhatná őket.
Ami a gyakorlatot illeti, sajtóbeszámolók szerint vannak esetek, amikor a TTSZTK-k munkatársai ettől eltérően értelmezik a törvény betűjét. Erre az esetre javasolnám, hogy a személy, akinek meg kell jelennie a TTSZTK-ban a halasztást intézni, s akinek vannak hozzátartozói, akik a jog szerint kötelesek ellátni a beteg apát (annak gyermeke, házastársa), keressen fel egy a hasonló ügyek intézésében jártas ügyvédet, aki majd segít összeállítani egy írásbeli magyarázatot a család helyzetéről, amelyet csatolni érdemes a halasztás iránti kérelemhez a jogalapot igazoló dokumentumokkal együtt. Amennyiben a TTSZTK ennek ellenére elutasítja a halasztás megadását, határozatuk megfellebbezhető a bíróság előtt.
hk
