Katonai illeték az autókra: a piacnak nem tetszik
„Az autószalonok üresek”. Oleh Nazarenko, az Autóimportőrök és Márkakereskedők Országos Szövetségének vezérigazgatója ezzel a bejelentéssel keltett feltűnést a médiában néhány nappal azután, hogy ismertté vált a kormány elképzelése, miszerint 15 százalékos adót vetnének ki az új autók vásárlására. Elmondása szerint az ukránok reagáltak a hírre, és hozzáláttak az autók felvásárlásához. A hír azonban csak részben igaz – mutat rá összeállításában az Ekonomicsna Pravda. A piaci szereplők egyetértenek abban, hogy nőtt ugyan a kereslet az új autók iránt, de nem tapasztalható abnormális felhajtás.
A történet előzménye, hogy a miniszteri kabinet benyújtotta a Legfelső Tanácsnak törvényjavaslatát, amely megemelne néhány adót-illetéket és egy sor újat vezetne be. Ezek egyike a 15%-os katonai illeték, amelyet az új személygépkocsik első regisztrációjakor kellene leróni. Amennyiben a törvényt elfogadják, az illetéket mindenkinek meg kell majd fizetnie, aki az autószalonokban vásárol új autót, vagy külföldről hozza be azt. Adófizetőkké válnának a magán- és a jogi személyek egyaránt, egyedül a rokkantak mentesülnének a megfizetése alól a szükségleteikre vásárolt jármű esetén.
Az autónak az adásvételi szerződésben vagy a csereszerződésben (vagyoncsere esetén), a vámhatóság igazolásában, a szakértői becslésben stb. feltüntetett értékének 15%-át kellene megfizetni illetékként, de a gépkocsi adózó ára nem lehetne alacsonyabb a vámnyilatkozatban feltüntetettnél. Az illeték megfizetését a Belügyminisztérium szolgáltató központjai ellenőriznék.
Az új személygépkocsi után most is kell adót fizetni, de jóval alacsonyabbat: a jármű értékétől függően 3–5%-ot.
Halina Sipulova, az Autotrading Atoll Group kereskedői hálózat igazgatója úgy véli, hogy az új katonai illeték esetleges bevezetése autónként 100–200 ezer hrivnyájába is kerülhet a vásárlóknak.
Az Auto-Consulting szerint az új autók piaca 20%-kal bővült júliusban a katonai illeték esetleges bevezetéséről szóló hírek hatására. Az Autópiackutató Intézet ugyanakkor azt állítja, egyetlen autókereskedés sem számolt be arról, hogy kifogytak volna a készleteik, és kizárólag „rendelésre” dolgoznának. Vagyis az autókereskedések nem ürültek ki, továbbra is árulják a saját készleteiket.
A legtöbben egyébként ideiglenesnek tartják a fokozott keresletet, s arra számítanak, hogy a vásárlók rövidesen kivárásra rendezkednek be, míg ki nem derül, valójában mit tartalmaz majd a törvényjavaslat. A kivárás pedig feltehetően a kereslet visszaesését eredményezi.
A katonai illeték megfizetése a külföldről behozott használt autókra is vonatkozna, ezen a területen sem tapasztalni azonban, hogy az ukrán polgárok az illetékemelésre készülve tömegével hoznák be az új járműveket.
Ami a katonai illeték bevezetésének következményeit illeti, a piaci szereplőknek nem tetszik az elképzelés, mert az eladások jelentős csökkenéséhez vezethet. Artem Tkacsenko, a Volvo márkaigazgatója úgy véli, hogy ebben az esetben a regisztrációk száma legalább 35%-kal esne vissza, mert „kevesen akarnak majd további 200 000 hr-t fizetni”.
„A katonai illeték bevezetése a legjobb esetben elveszti gazdasági értelmét, mert a beszedett adók teljes összege nem nő, a legrosszabb esetben pedig még csökken is (a visszaeső kereslet hatására – a szerk.)” – állítja.
Tkacsenko szerint az illeték bevezetésének egyetlen garantálható következménye a használt autók drágulása lesz, mert a belföldi viszonteladások után nem kell majd katonai illetéket fizetni.
Úgy tűnik, a gazdasági realitásokkal a parlamentben is tisztában vannak. Sajtóhírek szerint még nem bizonyos, hogy az új autókra kivetendő katonai illeték szerepelni fog a napokban átdolgozott adóemelési törvényjavaslatban. A tervezetről e héten szavazhat a Legfelső Tanács első olvasatban és szeptember közepére születhet meg a törvény.
(szcs/epravda.com.ua)
