A Máltai Szeretetszolgálat játszóbusza Gáton járt

A Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat új kezdeményezésként indította útjára több mint egy évvel ezelőtt a játszóbuszprogramot, jelentős hatást gyakorolva Kárpátalja gyermekközösségeire, hiszen mára több mint négyezer gyermeket értek el vele. A program célja, hogy enyhítse a nehézségeket és elvonja a figyelmet a jelenlegi nehéz helyzetről. Szeptember 11-én Gátra is ellátogattak a szervezők.

A program ideje alatt játékokkal, különböző foglalkozásokkal és kézműves-tevékenységekkel igyekeznek szórakoztatni a gyermekeket. Ez a kezdeményezés kiváló lehetőséget biztosít a közösségformálásra és a társadalmi integráció elősegítésére. A program célja nemcsak a szórakozás, hanem a fiatalok játékos készségfejlesztése is. Kiemelt figyelmet fordítanak a finommotorika, az ügyesség, a tér- és egyensúlyérzék fejlesztésére, valamint arra, hogy enyhítsék a gyerekekben a háborús helyzet okozta feszültséget.

A kezdeményezésre Gabóda Szabina, a Gáti Hópehely Óvoda igazgatója a közösségi oldalakon figyelt fel, aki megkereste a Szeretetszolgálatot azzal a céllal, hogy meghívja őket a község óvodájába. Mint az igazgató elmondta: „Megkeresésemet s az egyeztetést követően szeptember 11-én látogattak el hozzánk a program koordinátorai. Külön öröm volt számunkra, hogy az ötfős delegáció tagjai között volt egy Washingtonból érkezett fiatal. Jóleső érzés számunkra, hogy ebben a helyzetben a szervezet munkatársai és öntései pozitívan fogadták a meghívást.”

A program részletei kapcsán Gabóda Szabina kiemelte: „A foglalkozás tematikáját a szervezők egy őszi erdei séta köré építették, és az volt a cél, hogy a gyerekek mozgás- és koordinációs készségeit játékos formában fejlesszék. Az egyik legizgalmasabb része a programnak az akadálypálya volt. A gyerekek egyensúlyozva ugráltak, csúszkáltak-mászkáltak, célba dobtak. A pálya minden szakasza egy új kihívást jelentett: volt, ahol ügyesen kellett átbújni, máshol az egyensúlyukra figyelni, hogy ne essenek le. Mindannyian élvezték a kihívásokat, és látszott rajtuk, hogy a mozgás örömét is átélhetik közben. Az óvodásaink másik kedvence az volt, amikor színes lepedőt terítettek a földre, amire ráülhettek a gyerekek. Mindenki kapott egy színt, és ez segítette a figyelmüket és összpontosításukat is fejleszteni. Mondókákat és énekeket tanultak. A foglalkozás több mint egy órán keresztül tartott, de a gyerekek végig lelkesek és vidámak voltak, nem fáradtak el. Látszott rajtuk, mennyire élvezték a játékos tevékenységeket. Hálásan köszönöm, hogy ez a népszerű program hozzánk is eljutott.”

LI