Potápi Árpád János: Az a magyar, aki szívében magyar

Az a magyar, aki szívében magyar, aki közösséget vállal azzal a sorssal, amelyet az évszázadok rajzolnak ki a magyar nemzet számára – mondta Potápi Árpád János az erdélyi Szentegyházán, az aradi vértanúk tiszteletére rendezett megemlékezésen múlt pénteken.

A nemzetpolitikai államtitkár szerint – bár szülőhelyük, származásuk, anyanyelvük alapján a vértanúk nem mindegyike minősülne magyarnak, ők a végsőkig vállalták ezt a sorsközösséget.

Potápi Árpád János szerint a magyarságtudat sokféle névsorhoz kötődött a különböző korokban, a honfoglaló magyarokat vezető hét vezértől kezdve az Aranycsapatig. Ilyen névsor az október 6-án kivégzett 13 aradi vértanú és Batthyány Lajos, Magyarország Pesten kivégzett első miniszterelnökének neve – tette hozzá –, akik azonban „mást adtak hozzá a haza történetéhez, mint a győztesek vagy a bajnokcsapatok”.

A szabadságharc vértanúi elsősorban reményt adtak a nemzetnek azzal a méltósággal, amelyet a bukás után tanúsítottak – mondta.

„Megtanítottak minket méltósággal élni a bukás után is, megadva a reményt ennek a nemzetnek, hogy minden rossz és minden bukás ellenére itt vagyunk, magyarok vagyunk, és a Kárpát-medence legnagyobb nemzete vagyunk ma is […]. Október 6-a után is, vagy majd 1956. november 4-e után is, minden gyásznap után is.

Nekünk, magyaroknak hittel és bizalommal kell fordulnunk a jövő felé, hiszen a vesztes csaták után, a vesztes háborúk után nekünk mindig a békét kell megnyernünk” – fogalmazott Potápi Árpád János.

Az államtitkár szerint október 6-án nemcsak az aradi vértanúk, hanem a sok ezer névtelen vagy csak kevesek által ismert hős előtt is tiszteleg a nemzet, erre példaként a szabadságharcban 19 évesen elesett szentegyházi huszárt, Szőcs Andrást említette.

(MTI/Kárpátalja)