A testi sértés elbírálásáról

„Milyen büntetésre számíthatnak, akik az utcán, mások szeme láttára véres tömegverekedést rendeznek?”

– A büntetési tétel az eset minősítésétől függ, amit viszont befolyásol a sértetteket ért sérülések súlyossága, a keletkezett anyagi kár mértéke és számos egyéb körülmény, amelyeket a bíróság figyelembe vehet a tárgyalás során. Súlyosbító, illetve enyhítő körülmények egyaránt felmerülhetnek. Így például a bíró súlyosbító körülményként veheti figyelembe, hogy az elkövetők tettüket közterületen követték el, s az esetnek szemtanúi voltak, például fiatalkorúak, gyerekek.

Amennyiben a sértettek feljelentést tesznek, az elkövetők nagy valószínűséggel számíthatnak a büntetőjogi felelősségre vonásra, például a Büntető törvénykönyv 121., 122., 123. vagy 125. cikkelyei alapján (szándékos súlyos testi sértés, szándékos közepesen súlyos testi sértés, erős felindulás állapotában elkövetett súlyos testi sértés, szándékos könnyű testi sértés).

A történtek miatt a rendőrség is eljárást indíthat saját hatáskörben. Az ügyészségnek szintén jogában áll eljárást indítani.

Alaphelyzetben a szándékos súlyos testi sértés öttől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, a szándékos közepesen súlyos testi sértés két évig terjedő javítómunkával vagy három évig terjedő szabadságkorlátozással vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az erős felindulás állapotában elkövetett súlyos testi sértés 150-től 240 óráig terjedő közmunkával vagy két évig terjedő javítómunkával vagy három évig terjedő szabadságkorlátozással vagy két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A szándékos könnyű testi sértés büntetése a polgárok nem adózó minimális jövedelme ötvenszeresének megfelelő bírság vagy kétszáz óráig terjedő közmunka vagy egy évig terjedő javítómunka lehet.   

hk