Líceum a végvidéken: a jövő nemzedék bárkája

Técsőn működik Kárpátalja egyik legkeletibb magyar tannyelvű középfokú tanintézménye, a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceum, ahol – kollégiuma révén – más települések magyar diákjai, köztük a szórványban élők is anyanyelvünkön szívhatják magukba az ismereteket, s emellett keresztény szellemiségű nevelésben részesülnek. Ismerkedjünk hát meg ezzel a nagyon fontos végvárunkkal!

– Mikor nyitotta meg kapuit az iskola, hány épületből áll, és ön mióta vezeti a tanintézetet? – kérdezem elöljáróban Imszticsei Gabriella igazgatónőtől.

– A Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceum alapkövét 1993. május 2-án tették le, az épületet 1999. augusztus 28-án adták át, és 2000 szeptemberétől működik mint önálló magyar tannyelvű oktatási intézmény. Két épületből áll: egy újból és egy régiből. Az új épületet tavaly szeptemberben sikerült megnyitni, a kollégium pedig a régi épület 3. emeletén található. Itt sikerült elvégezni a vizesblokk teljes felújítását, és egy teljes kollégiumi felújítást is tervezünk. Engem 2022. február 1-én neveztek ki igazgatóvá. A gyereklétszám akkor nagyon alacsony volt, összesen 43 diák tanult az iskolában, mely abban az időben még a városi önkormányzathoz tartozott, s 2022 nyarán jutottunk el egy olyan kritikus ponthoz, amikor válaszút elé állítottak minket, mivel az addigi állami finanszírozás megszűnt. Annak érdekében, hogy elkerüljék a tanintézetnek egy másik oktatási intézménnyel való összevonását vagy a bezárását, 2023. január 1-től a Kárpátaljai Református Egyházkerület vette át a líceum fenntartását.

– Hányadik osztálytól vesznek fel tanulókat, s miként alakul a gyermeklétszám?

– Hogy megnöveljük a diáklétszámot, az 5. osztálytól indítottunk osztályokat. A tavalyi évet 80 diákkal kezdtük, az ideit 107-tel, s 38 új diákot vettünk fel. Jelenleg – az 5.-től a 11.-ig – hét osztályunk van. A 11. osztályban hét, míg a 9. osztályban 15 végzősünk lesz.

– Mely településekről érkeznek a tanulóik, s milyen fokú magyar nyelvtudással rendelkeznek a szórványokból jövő gyerekek?

– Jelenleg 107 diákunk van. A tanulók 64 százaléka helybeli, a többiek messzebbről érkeznek, s a jól felszerelt kollégiumban kapnak szállást. Diákjaink Kárpátalja több járását is képviselik. Évről évre egyre több tanuló jelentkezik a Felső-Tisza-vidék más településeiről: Kőrösmezőről, Rahóról, Feketetiszáról, Viskről, Husztról, Nagybocskóról, Gyertyánligetről. A szórványokból érkezők között vannak gyerekek, akik gyengébben beszélik, s akadnak, akik egyáltalán nem beszélik a magyart, ezért két nyelven kell folynia az oktatásuknak. Ez nagy terhet ró a pedagógusokra, de mindegyikük folyékonyan beszél ukránul, így nem okoz gondot a tananyag elsajátíttatása. S mennyire tanulnak meg magyarul a gyerekek? Ez személyfüggő. Általában nehezen tanulnak meg, sokkal hamarabb értenek, mint beszélnek. Évek kellenek ahhoz, hogy jól ki is tudják fejezni magukat a nyelvünkön.

– A 9. vagy a 11. osztályból ballagnak-e el többen, s hol folytatják tanulmányaikat?

– Többnyire a 11. osztály után ballagnak el. Az idén egy elballagott diákunk Magyarországon felvételizett, a többiek itthon folytatják a tanulmányaikat.

– Mennyire felszereltek segédeszközökkel, számítógépekkel?

– Minden osztályunkat felújítottuk, és lehetőségeinkhez mérten felszereltük. Mindenütt vannak kivetítők vagy interaktív táblák. A tanáraink számára laptopokat biztosítottunk, mivel már az e-naplóban kell dolgozniuk. Van egy jól felszerelt számítógépes szaktantermünk, és most, az utóbbi hetekben még egy kisebbet is kialakítottunk, melynek komputereit Bereczky Zoltán nyugalmazott zsámbéki lelkész adományozta nekünk. Korábban pedig 20 laptopot kaptunk a magyar kormánytól, melyeket Bacskai József ungvári magyar főkonzul úr adott át, s a romániai unitárius egyház képviselőitől, illetve egy amerikai cégtől is kaptunk laptopokat. Ezeket Budapesten vették át a gyerekek. Mindemellett nyomtatókkal és fénymásolókkal is rendelkezünk.

– Milyen szabadidős programokat szerveznek a diákok számára?

– Tanulóink szabadidejükben az általuk jól előkészített és tartalmas programokkal teszik teljesebbé a diákéletet. Ünnepnapjaink közé tartozik a gólyabál, az őszi terméskiállítás, a Mikulás-ünnepség, a karácsonyest, a Hamupipőke-bál, a diáknap, a ballagók búcsúestje s a ballagási ünnepségek, melyek közösségformáló események lettek. Ezenkívül tantárgyi heteket, különböző megemlékezéseket, érdekes kirándulásokat és más programokat is tartunk a tanév folyamán. November 21-re egy honismereti kirándulást terveztünk az egész líceum számára. Úti célunk a munkácsi vár, a beregszentmiklósi várkastély és a Szolyvai Emlékpark. Évente pedig többször is részt veszünk a Rákóczi Szövetség rendezvényein, táboraiban Sátoraljaújhelyen.

 Líceumunk kiemelt hangsúlyt fektet az informatikára, a biológiára és az ukrán nyelvre. Kulcsfontosságú szakirányként a számítástechnika világát helyeztük előtérbe, emelt szintű oktatást biztosítva, és nagy hangsúlyt fektetünk a számítástechnika különböző szakirányaira, például a robotikatechnikára. A biológia terén pedig idén a diákok belekezdtek a microgreen termesztésével kapcsolatos projektbe. A microgreen az egyik leghasznosabb étrend-kiegészítő (egyfajta vitaminbomba), mely bármilyen zöld vagy más ehető növény miniatűr csírája. A késztermékeket a tanulók eladják, így a kereskedelem és marketing főbb alapjait is elsajátítják. Emellett tervbe vettük a hidroponikus növénytermesztési rendszer oktatását is.

– Van tornatermük, vannak sportcsapataik?

– Sajnos tornateremmel nem rendelkezünk. A Técsői Hollósy Simon Líceum tornatermében és sportpályáján tartjuk a tornaórákat. De vannak diákjaink, akik a birkózósportot űzik és kiemelkedő eredményeket értek el országos szinten. Nagyon sok tanulónk szép sikereket ért el teniszben és asztaliteniszben. És vannak diákjaink, akik a helyi és más futballcsapatok tagjai.

– Végezetül érdekel: milyen felújításokra került sor a líceumban a közelmúltban, és ki támogatta önöket ezek elvégzésében?

– 2023 szeptemberében üzembe helyeztük az új épületszárnyat hat modern osztályteremmel. Ebben az épületrészben a mozgássérültek számára is lehetővé tettük a mozgást. A régi épületben is újítottunk és szereltünk fel tantermeket. A kollégiumban is „felfrissítettük” a szobákat és kibővítettük az étkezdét.

Ezek a felújítások a magyar kormánytól kapott támogatásokból valósulhattak meg. Emellett teljes mértékben élvezhetjük a Kárpátaljai Református Egyházkerület támogatását is. És legfőképpen a Jóistennek vagyunk hálásak, hogy mellénk állt ebben a nehéz háborús időben.

Lajos Mihály