A parlament nem szavazta meg az információs rendszerekből való kiszivárogtatást büntető törvényt

A Legfelső Tanács nem fogadta el, ehelyett ismételt második olvasatban való tárgyalásra visszaküldte az illetékes bizottságnak a 10 242. számú törvényjavaslatot, amely szigorítani lenne hivatott az elektronikus nyilvántartásokban tárolt információk terjesztéséért kiróható büntetést. Előzőleg újságírók, jogvédők jelezték, hogy a törvény veszélyeztetné a szólásszabadságot és a korrupció elleni küzdelmet – jelentette a Szabadság Rádió (SZR) ukrán nyelvű hírszolgálata Jaroszlav Jurcsisin parlamenti képviselőre (Hang frakció), a Legfelső Tanács Szólásszabadság Bizottságának elnökére hivatkozva december 4-én.

A törvényjavaslatot mindössze 213 honatya támogatta a minimálisan szükséges 226 helyett.

„Így most van idő konzultálni a nyilvántartásokban tárolt információk biztonságáról, ahogyan az eredetileg javasolva is volt” – értékelt a honatya.

Korábban Jurcsisin indítványozta, hogy vegyék le a napirendről a törvényjavaslatot, és folytassanak további konzultációkat a nemzetközi partnerekkel, a média képviselőivel, hogy miként lehetne fokozni a személyes adatok biztonságát az újságírók jogainak csorbítása nélkül.

Aznap reggel a Legfelső Tanács Rendvédelmi Bizottsága tárgyalt a törvényjavaslatról, s javasolták, hogy a dokumentumban indítványozott öttől nyolc évig terjedő szabadságvesztést mérsékeljék kettőtől öt évig terjedőre – tájékoztatta az SZR-t Andrij Oszadcsuk (Hang frakció) a Rendvédelmi Bizottság elnökhelyettese.

Korábban a Megyijaruh, média- és jogvédő szervezetek felszólították a parlamentet, hogy ne fogadja el a jogszabálytervezetet annak jelenlegi formájában, mivel az, a felhívás szerzői szerint, „jelentős fenyegetést jelent a szólásszabadságra, az újságírók munkájára, az újságírói források védelmére és a korrupció leleplezőire Ukrajnában”.

A 10 242. sz. törvényjavaslat büntetőjogi felelősséget állapítana meg a nem szankcionált beavatkozásért a publikus elektronikus nyilvántartásokban feldolgozott információkba, azok terjesztéséért, illetve elidegenítéséért, valamint fokozná a kiróható büntetést a hadiállapot idején az információs és kommunikációs rendszerek felhasználása terén elkövetett bűncselekményekért.

(szcs/radiosvoboda.org)