A Kisgejőci Fenyves

Hamarosan itt a karácsony, s bár idén is sok minden beárnyékolja az Úr Jézus Krisztus születésének és Isten ember iránti szeretetének ünnepét, mégis csakúgy, mint minden évben, Kárpátalján is készülnek az emberek a meghitt ünneplésre, aminek az egyik nélkülözhetetlen eleme a lakást a maga sajátos illatával átjáró élő fenyőfa. Az ünnep közeledtével sorra jelennek meg a köztereken a fenyőárusok, de viszonteladókkal is találkozhatunk, akik saját portájukon kínálják a fákat. Azonban vannak kertészetek is, ahol szinte egész évben erre az időszakra készülnek, náluk ezekben a hetekben érik be munkájuk gyümölcse. A Kisgejőci Fenyves nevet viselő fenyőfaültetvény is egy ilyen kertészet, amelynek tulajdonosa már 17 éve neveli évről évre a különböző fajtájú fenyőfákat a családok számára s örömére. A fenyves vezetőjét kérdeztük a fenyőtermesztés folyamatáról.

 – Kérem, meséljen magáról, munkájáról!

– Bogáthy Miklósnak hívnak, és Kisgejőcön lakom. Korábban asztalosmunkákat készítettem, de mostanában már inkább a fenyőültetvényre helyeződött át a hangsúly, és ott zajlik az érdemi munka. Az asztalosmunkán belül – több kollégával együtt – nagy tételben ajtókat, ablakokat, különböző padokat, dohányzóasztalokat gyártottunk, az utóbbit tölgyfából. Mindig natúr fából dolgoztunk. Olyan munkát vállaltunk el, amit meg is tudunk csinálni becsülettel, tehát van hozzá eszközünk és tapasztalatunk. Jelenleg a tölgyfából gyártott asztalok elkészítése visszaesett kissé. Viszont a fenyőtermelés előtérbe került, főleg így a főszezonban.

Tavasszal már elkezdődik a fenyők kiültetése, aztán a közöttük lévő fű kaszálása, majd a fák gondozása, locsolása stb. Ezek a munkák nagyon időigényesek, nyáron is sok energiát igényelnek, ősszel pedig már folyik a fenyők kitermelése, árusítása, értékesítése. Októberben elkezdődik a szezon és egészen a karácsonyi ünnepek végéig tart.

Nyolcfajta fenyőnk van: luc-, szürke luc- és szerb lucfenyő, kaukázusi és kolorádói jegenyefenyő, erdélyi feketefenyő, ezüstfenyő és vörösfenyő.

A kinti munkával főleg én és a kollégák, az előkészületi munkálatokkal a feleségem, a marketinggel és a reklámmal pedig a három lányom foglalkozik.

– Mikor telepítette az első fenyőfákat?

– 2007-ben ültettük az első ültetvényt, aztán olyan 4-5 év múlva kezdtük árusítani a fákat. Kezdetben 0,3 hektáron ültettük el a fákat, mára pedig már 2,5–3 hektáron van fenyvesünk. Van kereslet a fákra, a kollégákat is ki tudom fizetni az értékesített fák árából, és haszon is keletkezik belőle.

– Hogyan zajlik a munkafolyamat?

– Eleinte facsemetéket vettünk Magyarországról és azokat ültettük el, de már egy jó ideje magokat vásárolunk. Így könnyebb, mert mikor minden nagyjából ideális – időjárási viszonyok stb. –, akkor szedjük ki a magról termesztett facsemetéket a földből és ültetjük ki azokat. Míg a magból csemete lesz, 3-4 évnek kell eltelnie, attól függ, hogy milyen fajta. Ha valamelyik lucfajta, akkor 3, ha jegenyefenyő, akkor lehet belőle 4 év is. Aztán szintén 4–8 év – fajtától függően –, míg a csemetéből árusítható fenyőfa lesz.

A magot széltől és forró napfénytől védett, hűvös, árnyékos helyre vetjük, de semmiképpen sem fóliába. A mag nehezen kel ki, nagyon érzékeny, ha kikel, úgy néz ki, mint egy gombostű. Áprilisban vagy májusban vetjük, ha kibírja szeptemberig, akkor az már nagyon jó, és általában megmarad. Ezt követően még 2 évig a mag­ágyban marad, majd kiiskolázzuk. Aztán ezt meg lehet ismételni, szét lehet ismét ültetni attól függően, hogyan növekszik. Ahová kiültetjük, oda feltétlenül egy kutat is fúrunk, és folyamatosan locsolunk. Betapossuk a facsemetéket, hogy egyenesen álljanak. A locsolás később is nagyon fontos, mert a szárazság nagyon meg tudja tizedelni az állományt. Az első néhány év a vízválasztó. Amikor pedig már elérik az 50–70 centimétert, akkor elkezdjük metszeni. Ha deformálódik vagy valamelyik ága megnyúlik, azt is metszeni kell. Ezt folyamatosan addig kell csinálni, míg el nem adjuk. Ha sokat esik az eső, akkor jobban nő és többször is hajt. A vezérhajtás pedig felfelé tör, így feltétlenül vissza kell vágni.

A csemeték kiültetése is nagyon időjárásfüggő. Kora tavasszal lenne a legjobb, de akkor általában annyira vizes a talaj, hogy nem lehet rámenni, megmunkálni. Nagyon nehéz ezt mostanában már megfelelően „belőni”. Ha kisüt a nap, akkor meg már egyből nagyon meleg van, az nem jó a fenyőknek. Most már ősszel is próbálkozunk a kiültetéssel. Október közepétől november végéig, míg be nem jönnek a nagyobb fagyok vagy esőzések.

A forróság is nagy baj, de ha nagyon nagy a szárazság, és például már májusban kap egy szárazabb időszakot, akkor a tűi is sokkal kisebbek lesznek a fának. Csenevészebb lesz maga az egész növény. Az az évi ültetést pedig sokat kell locsolni, hogy el ne pusztuljon. Volt olyan év, hogy az 50%-a tönkrement a friss ültetésnek, mert egyszerűen nem érkeztünk eleget locsolni. Ha nagyon nagy szárazság van, akkor hiába locsoljuk meg a fák tövét, mert a körülöttük lévő száraz talaj elszívja a vizet, és akkor néhány nap múlva ismét kellene locsolni, amire nem érkezünk. Így néha komoly veszteség keletkezik az ültetvényben. Viszont ha megfelelő a csapadékmennyiség, rendeltetésszerűen jönnek a nagyobb esők, akkor kitűnő az állomány, és megmaradnak az ültetések.

– Karácsony előtt nyilván nagy a kereslet. Kik szoktak fákat venni?

– Igen. Február végén, tavasszal már érdeklődnek, így kertészeti célra is el tudunk eladni. Gyökerestül is árusítjuk, kiszedjük földlabdával, becsomagoljuk. Vagy a helyszínen választják ki a vevők, vagy pedig megadják a fa paramétereit, mi pedig ennek megfelelően tesszük teherautókra a fákat. A piacolást jelenleg hanyagoljuk, de vannak másodeladóink. Mindenképpen el kell adnunk a megfelelő mennyiséget, mert ha nem sikerül, akkor besűrűsödik az állomány, és eldeformálják egymást a fenyőfák. Ha már elérik a 1,5–2 méteres magasságot, akkor feltétlenül ritkítani kell.

– Említette, hogy vásárolják a fenyőmagokat. Ezeket a saját kertészetben hogyan lehetne kitermelni?

– Ehhez nagy és idősebb fenyőpéldányok kellenek, azokról le kell szedni a tobozt, és a tobozból kiszedni a magot. Már próbálkoztam vele, de vagy nem jó időszakban szedtem, vagy rosszul helyeztem el a földbe, nem csiszoltam meg. A nagyobb kertészetek sem szedik a magot, hanem ők is veszik, vannak cégek, amelyek kiemelten ezzel foglalkoznak, azok már profik. A kiszedést követően még fényezik is a magokat, vagyis megcsiszolják, hogy könnyebben kikeljenek. Az sem mindegy, hogy az elvetett magoknak hány százaléka kel ki. Mert ha gyér, akkor máris egy évet veszítettünk vele. Lehet kísérletezni saját magokkal, de az értékesítésre szántakat inkább vásároljuk.

            B. TH.