A betlehemi békelángról lobbant fel az öröm gyertyája Beregszász adventi koszorúján

A betlehemi békelángról gyújtották meg Beregszász főterén az öröm gyertyáját advent harmadik vasárnapján.

A Közös Advent programsorozat keretében Beregszász központjában advent vasárnapjain hétről hétre a történelmi egyházak, különböző szervezetek és intézmények közösen gyújtják meg az aktuális gyertyát a Vérke-parti város adventi koszorúján. A harmadik gyertyagyújtó ünnepséget hagyományosan a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a kárpátaljai görögkatolikus egyház szervezi, melyhez ezúttal csatlakozott a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség is.

A rendezvény kezdetén a beregdédai, batári, mezőgecsei, tiszacsomai, nevetlenfalui és beregszászi görögkatolikus egyházközségek, valamint az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium kórusai kántáltak és hívogatták a főtéren sétálókat.

Az adventi koszorú harmadik gyertyájának meggyújtása jelzi, hogy nemsokára itt a karácsony, megszületik a Megváltó. Ez a gyertya az örömet szimbolizálja, azt az örömet is, amelyre annyira várunk: a béke örömét, melynek megélését jelenleg beárnyékolja a háború és a szétszakított családok fájdalma. A harmadik gyertya azért is lobbanjon ma lángra, hogy Jézus születésének öröme és a béke mielőbb elérkezzen az emberek szívébe – fogalmazott Ferku Szilveszter, az ünnepség moderátora.

Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke köszöntőjében arra a „dicsőséges titokra” hívta fel az egybegyűltek figyelmét, amelyről a görögkatolikusok a karácsonyi vecsernyén énekelnek: megújul a természet és az Isten emberré lesz. „Dicsőséges titok, hiszen olyan dolog történik, ami addig és azóta sem: az Isten olyanná válik, mint egy közülünk; aki a mi megváltásunkért jött, s így lehetünk megváltott gyermekei, az ő családja” – hangsúlyozta, majd az összetartozás jelentőségét kiemelve aláhúzta: az összetartozás érzése most, ebben a háborúkkal terhelt világban még erőteljesebbé kell váljon. „Isten karácsonyban azért jön el, hogy megújítsa a mi gondolkodásunkat és megerősítsen: nem hagyott magunkra, itt van velünk örömünkben, sikereinkben, s velünk van a félelmeinkben is. Isten velünk van itt, a téren is, és ott van mindazokkal, nemzetiségtől függetlenül, akik vele akarják elképzelni a jelent és rá akarják építeni a jövőt. Adj, Uram, békét a te népednek, világodnak, egyházaidnak, s ha elmúlik a karácsony, akkor az a karácsonyi érzés, hogy velünk az Isten, maradjon meg és kísérjen bennünket mindvégig” – kérte fohászában az esperes.

Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke az adventi elcsendesedést, a visszatekintést emelte ki felszólalásában. „Advent a várakozás és az öröm jelképe, a szeretet és az összetartozás ideje. A hetente meggyújtott gyertyák jelzik: az Úr, a Megváltó közelebb kerül hozzánk minden egyes nappal. A mi feladatunk, hogy megőrizzük a szeretetben való hitünk, reményünk, a béke eljövetelének hitét. Ám ennek az időszaknak az örömteljes megélését háborúk keserítik, a szétszakított családok fájdalma, szeretteink távolléte vagy elvesztése. A ma meggyújtott gyertya azonban hozzon örömhírt számunkra: a Megváltó megszületésének beteljesedését” – szögezte le a KMKSZ alelnöke, emlékeztetve a jelenlévőket arra, hogy még a legsötétebb időben is mindig van remény. „A hit, a remény, az öröm és a szeretet gyertyafénye hozza el számunkra a megváltás ünnepét és békéjét” – jelentette ki Sin József, majd Babits Mihályt idézve hozzáfűzte: „... béke! béke! béke! béke már! Legyen vége már! Aki alszik, aludjon, aki él az éljen, a szegény hős pihenjen, szegény nép reméljen.”

Ünnepi köszöntőjében Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke felidézte a betlehemi békeláng történetét, s felvázolta azt is, hogyan jut el az apró láng a cserkészek közvetítésével minden évben Jézus születésének színhelyéről, a Születés Barlangjában égő örökmécsesből Bécsbe, ahonnan aztán tovább viszik szerte Európában, tovább adva nemcsak a lángot, de vele együtt a krisztusi szeretetnek, a békének az üzenetét is. „Ennek a folyamatnak van egy szabálya is: ha eljutott hozzánk, őrizzük és adjuk tovább másoknak is, legyünk közvetítői a krisztusi szeretetnek ezen a kis lángocskán keresztül. Vigyük el templomokba, polgármesteri hivatalokba, oktatási intézményekbe, gyermekotthonokba, idősek otthonába, családokhoz” – hangsúlyozta Popovics Pál.

A kárpátaljai cserkészek idén immár 35. alkalommal hozták el vidékünkre a betlehemi békelángot. Ezúttal a cserkészek egy csoportja Bécsből Budapestre vitte, ahonnan a beregszászi születésű Tanczár Gergely elvitte a határig, ahol Tominec Mihály, a Beregszászi Bendász István Cserkészcsapat parancsnoka vette át és hozta el Beregszász főterére. A békeláng átvételekor Mihályban megfogalmazódtak gondolatok, melyeket az ünnepségen osztott meg: „Krisztus a fény, amely nem ismer határokat, amely lerombolja az akadályokat, amely meglágyítja a szíveket és az embereknek békességet hoz; a kiapadhatatlan forrás, melyből nap mint nap meríthetünk, amely éltet. Ez a láng jelképezi ezt a fényt, a békét, Krisztust magát, a hitet, reményt, szeretet. Ezt vigyük otthonainkba és hirdessük, hogy Megváltónk született.”

E gondolatok után Demkó Ferenc, Sin József és Popovics Pál a betlehemi békelángról gyújtotta meg az adventi koszorú három gyertyáját.

A meghitt pillanatokat követően a rendezvény résztvevői – köztük a régió számos településéről érkezett cserkészek – átvehették a lángot, s hazavihették otthonaikba, ahonnan szenteste napjáig tovább adják másoknak is.

Az ünnepség végén a történelmi egyházak képviselői – Demkó Ferenc, Molnár János római katolikus esperes-plébános és Taracközi Ferenc református lelkipásztor – Isten áldását kérték a jelenlévők életére.

CsA