A sárgarépa gyomirtása III.

A sárgarépa kelés utáni gyomszabályozása

A sárgarépa termesztése során a kelés utáni gyomirtás kiemelten fontos feladat, mivel a fiatal növény lassú kezdeti fejlődése és gyenge gyomelnyomó képessége miatt a gyomnövények gyorsan elnyomhatják. Sorozatunk utolsó részében a kelés utáni gyomirtás lehetőségeit foglaljuk össze.

Ismerjük meg az ellenségeinket!

A terület gyomflórájának összetétele nagymértékben meghatározza a védekezési stratégiát, a munkát tehát a gyomnövények számbavételével kell kezdeni. A régióban domináns gyomnövények közül kiemelt jelentőséggel bír a csattanó maszlag és a parlagfű, amelyek különösen agresszív terjedési képességükkel veszélyeztetik a sárgarépa-állományokat. A fehér libatop és a szőrös disznóparéj szintén jelentős konkurenciát jelentenek, különösen a tenyészidőszak kezdeti szakaszában. Az évelő gyomok közül a mezei acat és az apró szulák okozza a legnagyobb problémát, mélyre hatoló gyökérrendszerükkel és erős regenerációs képességükkel különösen nehézzé teszik a védekezést.

Lássuk, milyen lehetőségeink vannak e gyomok ellen!

A kelés utáni kémiai védekezéshez több hatóanyag áll rendelkezésre, amelyek megfelelő időzítéssel és kombinációban alkalmazva hatékony megoldást jelenthetnek.

A metribuzin hatóanyag (Sencor, Mistral, Squadron és más készítmények) használata különösen eredményes a magról kelő kétszikű gyomok ellen, azonban alkalmazása során fokozott figyelmet kell fordítani a fajtaérzékenységre. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy például a Sencor 600 EC-t 0,15–0,35 l/ha dózisban, a sárgarépa 2-3 leveles állapotában kijuttatva optimális hatást érhetünk el. A talaj típusától függően határozzuk meg a dózist: homoktalajon alacsonyabb dózis (0,15–0,2 l/ha), míg kötött vályogtalajon magasabb dózis (0,3–0,35 l/ha) javasolt. Nagyon fontos tényező, hogy eső után legalább 4–6 órával szabad elvégezni a permetezést. Ugyancsak fontos a napszak, azaz igyekezzünk a délutáni órákban, alacsony UV-sugárzás mellett, szélcsendben permetezni. Optimális hőmérséklet: 15–22 °C. Fontos megjegyezni még, hogy a gyomok közül mi maradhat a területen: az apró szulák, mezei acat legtöbbször túléli a kezelést. Fajtaérzékenység esetén, ha tanácstalanok vagyunk, érdeklődjünk a fajta előállítójánál vagy szakembernél, esetleg végezzünk permetezési próbát. A gyomirtózás technológiáját figyelembe véve az osztott kezelés a célravezető. Például a Beregszász körüli kötöttebb talajtípus esetében az első kezelés lehet 0,15 l/ha (Sencor 600 SC), amit 7–10 nap múlva követhet a második kezelés, szintén 0,15 l/ha dózissal, így a fitotoxicitás és az összes negatív hatás mérsékelhető.

A fluazifop-P-butil hatóanyag (Fusilade Forte, Frequent, Galistop stb.) ezzel szemben főként a magról kelő egyszikűek ellen hatásos. A sárgarépa 2–6 leveles állapotától biztonságosan használható. De sietni kell vele, mert az egyszikű gyomok 3–5 leveles állapotában optimális a kezelés, a túlnőtt, erős gyomfertőzés esetén elképzelhető, hogy nem lesz megfelelő a hatás. Ajánlott dózisa 1,8–2 liter/ha, a dózist a gyomok fejlettségéhez szükséges igazítani. Kombinálható metribuzinnal (pl. Sencor), sőt legtöbb esetben javasolt is a kombináció. A kezelés után 1-2 órán belül lehulló csapadék csökkenti a hatékonyságot. Az optimális hőmérséklet a vegyszer műkötéséhez: 15–25 °C.

További hatóanyagok az egyszikűek irtására:

• quizalofop-P-etil hatóanyag – Leopard 5 EC, Pantera 40 EC, Targa Super stb;
• propaquizafop hatóanyag – Agil 100 EC, Zetrola 100 EC, Proper 100 EC stb.

Mechanikai megoldásokra is szükség van

A mechanikai védekezés szerepe napjainkban újra felértékelődött, részben a herbicidrezisztencia problémájának fokozódása miatt. A sorközművelés nem csupán a gyomok irtásában játszik szerepet, hanem jelentősen javítja a talaj szerkezetét, vízgazdálkodását is. A sárgarépa 3-4 leveles állapotától kezdődően, a tenyészidőszak során 2-3 alkalommal végzett sorközművelés jelentősen csökkentheti a gyomborítottságot. A kézi-gépi kapálás bár munkaigényes folyamat, továbbra is nélkülözhetetlen eleme a gyomszabályozásnak, különösen a sorokon belüli területeken.

Az időjárási körülmények jelentősen befolyásolják a védekezés sikerességét. Csapadékos időszakokban a mechanikai védekezés lehetőségei korlátozottak, míg a kijuttatott herbicidek hatékonysága a lemosódás miatt csökkenhet. Száraz periódusokban romlik a talajherbicidek hatékonysága, ilyenkor felértékelődik az öntözés szerepe, illetve előtérbe kerülnek a mechanikai védekezési módszerek.

Összességében elmondható, hogy a sárgarépa kelés utáni gyomszabályozása Kárpátalján olyan összetett feladat, amely alapos tervezést és több módszer kombinált alkalmazását igényli. A fenntartható és gazdaságos termelés érdekében az integrált szemlélet alkalmazása nem csupán ajánlott, hanem egyre inkább szükségszerű gyakorlattá válik.

Molnár Ildikó,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány munkatársa