Újabb nyugdíjreform a láthatáron

A válasz arra a kérdésre, hogy visszakaphatja-e valaha is az ukrajnai nyugdíjas az államtól azt, amit évtizedeken keresztül társadalombiztosítási hozzájárulás formájában befizetett, egyértelmű nem, hiszen Ukrajnában úgynevezett szolidáris nyugdíjrendszer működik, vagyis a jelenleg foglalkoztatott munkavállalók béréből levont szociális befizetésekből fedezik a korábban dolgozók nyugdíját. A Szociálpolitikai Minisztérium úgy látja, a jelenlegi és leendő nyugdíjasok 80 százalékának javítható a helyzete a nyugdíj emelésével és felszámításának egyszerűsítésével. Ennek szellemében dolgozták ki azt a törvényjavaslatot, amely újabb nyugdíjreformot irányoz elő. Még nem terjesztették a parlament elé, de nyilvánosságra hozták megvitatás céljából – írja a BBC News Ukrajina.

A szociális tárca által javasolt legfontosabb változás a nyugdíjrendszerben, hogy a nyugdíjat nem a fizetéshez, hanem a befizetett biztosítási járulékokhoz kötnék. A nyugdíj nagyságát nem korlátoznák, és javasolják, hogy a számos, a nyugdíj összegét jelenleg meglehetősen zavarosan befolyásoló bonyolult kiegészítést és pótlékot cseréljék alapnyugdíjra. Ehhez jönne hozzá a biztosítási összetevő, amelyet egy pontrendszer alapján határoznának meg.

A juttatások összegét befolyásoló másik tényező a későbbi nyugdíjba vonulás után járó emelés lehet.

Az öregségi alapnyugdíj nem lehetne alacsonyabb, mint az országos minimálbér 30%-a (a kötelező adók és befizetések levonása után). Például, ha a nyugdíjreformot 2025-ben vezetik be, az alapnyugdíj legalább 1848 hr lesz (a minimálbér 8000 hr, mínusz a személyi jövedelemadó és a katonai járulék = 6160 hr, ezt kell megszorozni 0,3-del).

A nyugdíj biztosítási része azoktól a társadalombiztosítási hozzájárulásoktól függne, amelyeket a személy a munkával töltött évei alatt befizetett. Az ukrajnai átlagkereset után fizetett biztosítási járulék 10 pontnak számítana. Az átlagosnál alacsonyabb fizetés csökkentené ezt az együtthatót, a magasabb pedig növelné.

A pontok számát a 2000 júliusától befizetett biztosítási díjak alapján javasolják meghatározni, az adott munkavállaló személyi nyilvántartásának adataiból kiindulva. Az ezt megelőző időszakra a bérfelszámítási dokumentumokat vennék alapul.

A pontok értékét egy képlet alapján határoznák meg, amely figyelembe veszi az országos átlagkeresetet és azt, hogy egy személy átlagosan mennyi pontot gyűjthet, amennyiben 35 év munkaviszony alatt az átlagfizetést kapja (kiszámították, hogy ez a pontszám 4200). A kormány ezt a mutatót minden évre a március 1-jei állapot szerint számítaná ki.

Tegyük fel például, hogy egy személy 8000 hr minimálbért kap, és Ukrajnában múlt év szeptemberében (ez a legutóbb közölt hivatalos adat) az átlagkereset 18 020 hr volt. Ez a 8000 hrivnyás fizetés az országos átlagkereset 44,4%-a, így a szolidaritási rendszerben 4,4 pontként fog megjelenni. Harmincöt év munkavégzés minimálbér mellett 1865 pontot jelenthet. Egy pont értéke pedig 2024-ben körülbelül 1,02 hr. Azaz a példánkban szereplő munkavállaló nyugdíjának biztosítási része 1902,3 hr lenne. Ha ehhez hozzáadjuk az 1848 hr alapnyugdíjat, akkor 3750 hr-t kapunk.

Ha elvégezzük ugyanezeket a számításokat 30 000 hrivnyás fizetésre (ez 1,664-szerese az országos átlagfizetésnek, és így magasabb pontszámot eredményez: 16,64-ot), akkor az alap- és a biztosítási nyugdíj összege 8978 hr lesz.

Kiderül, hogy a minimálbért kereső és a 30 000 hr fizetésért dolgozó személy nyugdíjának különbsége több mint 5000 hr.

(hk/bbc.com)