Czuczor Gergely: Ítélőszék előtt

Hogy hazámat ne szeressem,

A bitorlót meg ne vessem:

Hatalom nem teheti!

Hogy hazámat megtagadjam,

Megvetés jelét hogy adjam:

Azt se követelheti!

Főbe lőhet, nyakaztathat,

Bitófára fölakaszthat,

Most erősebb, tegye meg!

De az érzelem honában,

Keblem titkos templomában:

Én urat nem ismerek!

1849

Czuczor Gergely – eredeti nevén István – bencés szerzetes, író, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A jelentős életművet ránk hagyományozó tudós 1800 és 1866 között élt. Az ismert természettudós, Jedlik Ányos unokatestvére volt.

Rengeteg hazafias verset írt. A Riadó című verse miatt és a szabadságharcban való részvételéért két évet töltött várfogságban. Költészetében magas színvonalra emelte a ballada és az eposz műfaját. Móser Zoltán művelődéstörténész kutatásai szerint 84 verse vált később népdallá, ezzel maga mögé utasította Petőfi Sándort is. 1824-ben az Aurora című folyóiratban jelent meg az Augsburgi ütközet című eposza, amely országos hírnevet hozott a számára. Érdekesség, hogy az eposz saját bevallása szerint komolyan hatott Vörösmarty Mihályra is, aki nem sokkal később írta meg a Zalán futása című nagy hatású eposzát. Czuczor másik kiemelkedő eposza a Botond.

1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Később a Kisfaludy Társaság is tagjává választotta. 1851-ben, éppen az MTA közbenjárására szabadult a várbörtönből. Eredetileg Windischgrätz herceg a haditörvényszéknek azt javasolta, hogy Czuczort ítéljék halálra, de végül Budán tartották fogva. Amikor a magyar csapatok bevették Buda várát, a költő is kiszabadult, de a szabadságharc bukásakor Haynau markába került, aki a hírhedt kufsteini várbörtönbe záratta. Fogsága idején is dolgozott. 1866-ban halt meg Pesten, kolerában.

Kétségtelen, hogy a legjelentősebb műve A magyar nyelv szótára (1862–1874), amelyet halála után Fogarasi János fejezett be.

Lengyel János