A házassági szerződés módosításáról

„Módosítható-e a házassági szerződés? Mikor mondható vagy bontható fel? Min változtat, ha a házastárs külföldi?”

– A házassági szerződés feltételeinek egyoldalú módosítása nem megengedett. A Családi törvénykönyv (Сімейний кодекс України – a továbbiakban: Cstk.) 100. cikkelye értelmében a szerződést a házastársak közös megállapodással módosíthatják. A házassági szerződés módosítására vonatkozó megállapodást közjegyzői okiratba kell foglalni.

Az egyik házastárs kérelmére a házassági szerződés bírósági határozattal módosítható, ha ezt az ő, a gyermekének, valamint a cselekvőképtelen nagykorú leányának vagy fiának alapvető fontosságú („мають істотне значення”) érdeke megköveteli. Hogy mi tekintendő ilyenkor „alapvető fontosságú” érdeknek, azt a jogszabály nem részletezi, vagyis a bíróság az általános elvek figyelembevételével dönt.

A Cstk. 101. cikkelye értelmében a házassági szerződés egyoldalú felmondása nem megengedett. Közös megegyezéssel azonban a házastársaknak jogukban áll elállni a házassági szerződéstől. Ebben az esetben – a házastársak választása szerint – a házassági szerződés megkötésének pillanatától vagy a felmondási kérelemnek a közjegyzőhöz történő benyújtása napjától megszűnnek a házassági szerződésben lefektetett jogok és kötelezettségek.

A Cstk. 102. cikkelye szerint az egyik házastárs kérelmére a házassági szerződés bírósági határozattal alapos okból – például, ha annak teljesítése lehetetlen – felbontható. Ismét hangsúlyozni kell, hogy a bíró jogosult mérlegelni, mit tekint „alapos oknak”, illetve mikor tekinti lehetetlennek a szerződés teljesítését.

A Cstk. 103. cikkelye értelmében a házassági szerződés az egyik házastárs vagy más olyan személy kérelmére, akinek jogait és érdekeit ez a megállapodás sérti, bírósági határozattal érvénytelennek nyilvánítható a Polgári törvénykönyvben (Цивільний кодекс України) megállapított okokból.

A házassági szerződés érvénytelenítésének főbb okai:

• a szerződés közjegyzői hitelesítésére vonatkozó formai követelmények megsértése, valamint házassági szerződés kötése olyan kiskorúak által, akik szüleik vagy gondviselőik beleegyezése nélkül házasodtak össze;
• szerződéskötés cselekvőképtelen vagy a megfelelő cselekvőképességgel nem rendelkező személyek között;
• sérülnek/szűkülnek a gyermeknek a Cstk. által megállapított jogai;
• a szerződés olyan feltételeket tartalmaz, amelyek az egyik házastársat rendkívül hátrányos anyagi helyzetbe hozzák;
• szerződéskötés megtévesztés vagy erőszak hatására;
• az egyik szerződő fél hibája;
• a házassági szerződés sérti a törvényeket (például a házastársak vagy kiskorú gyermekeik személyiségi jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések szerződésbe foglalása), stb.

Ami a házassági szerződés érvénytelenítésére alapot teremtő okok mérlegelését és értelmezését illeti, ismét csak a bíróságé a döntő szó, ami bizonyos esetekben kérdéseket vethet fel.

A Legfelsőbb Bíróság egy 2015. évi határozata például kimondja, hogy a „rendkívül hátrányos anyagi helyzet” értékelő kategória, és az eljárási törvényekben előírt rend szerint kell bizonyítani (lásd: Постанова Верховного Суду України від 28 січня 2015 року у справі № 6-230цс14!). Egy másik legfelsőbb bírósági határozat úgy fogalmaz, hogy a házassági szerződés azon feltételei, amelyek szerint a házasság során szerzett minden vagyon (illetve a vagyon abszolút többsége) az egyik házastárs személyes tulajdona, a másik házastársat rendkívül hátrányos anyagi helyzetbe hozzák (lásd: Постанова Верховного Суду від 26 лютого 2020 року у справі № 755/19197/18!).

Ezenkívül a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a házastársak által a házasság során szerzett közös vagyon vélelméről való teljes és feltétlen lemondás egy adott kapcsolatban csak azzal a feltétellel lehetséges, hogy ez nem vezet majd olyan helyzet kialakulásához, amelyben lényegében a házasság során közösen szerzett vagyon egésze az egyik házastárs személyes tulajdonába megy át (lásd: Постанова Верховного Суду від 28 квітня 2021 року у справі № 320/3970/18!).

Ami házassági szerződés érvénytelenítését illeti, a Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a házassági szerződés jogszerűségének (legitimitásának) kritériuma egyrészt a tartalma és a törvényi követelmények közötti ellentmondás hiánya, vagyis a szerződésnek az imperatív normáknak való megfelelése, másrészt a társadalom erkölcsi elveinek való megfelelés. A felek csak abban az esetben nem szabályozhatják kapcsolataikat szerződésben a saját belátásuk szerint, ha polgári jogi normába foglalt közvetlen tilalom áll fenn; a tilalom a jogi norma tartalmából következik; egy ilyen megállapodás ellentmond a felek közötti kapcsolat lényegének (lásd: Постанова Верховного Суду від 30 січня 2018 року у справі № 756/7489/15-ц, illetve: Постанова Верховного Суду від 4 квітня 2018 року у справі № 752/22220/16-ц!).

Figyelembe véve Ukrajna A nemzetközi magánjogról szóló törvényének (Закон України «Про міжнародне приватне право») normáit, amennyiben ukrán polgár külföldi házastársával köt szerződést, elsődleges feladatuk az kell legyen, hogy megválasszák azt a jogot (annak az országnak a jogát), amely e megállapodás megkötésekor irányadó lesz. Ezt külön megállapodásban is rögzíthetik, de közvetlenül a házassági szerződésbe is belefoglalhatják.

hk