Sikeresen zajlanak a KMKSZ-alapszervezeti közgyűlések

Az elmúlt héten is tovább zajlottak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezeti közgyűlései. 

A KMKSZ Ungvári Alapszervezete a Szövetség központi székházában tartotta beszámoló közgyűlését. Kulin Judit, az alapszervezet elnöke beszámolt az elmúlt évben elvégzett munkáról, majd felvázolta az idei évre tervezett feladatokat. Elmondta, hogy az alapszervezet társszervezőként ott volt a Szövetség fontos ungvári rendezvényein. Örömmel állapította meg, hogy Ungváron az utóbbi időben a magyar kulturális élet fellendülőben van, erre jó példa a magyar kultúra napjának méltatása, amikor az Ungvári Bábszínházban megnézték a beregszászi színtársulat Papírsárkány című előadását. Cipola Gizella 80. születésnapjának tiszteletére a Hollandiában élő Würtz Klára zongoraművész koncertjére biztosítottak jegyeket a tagoknak. Rendszeresen jelen vannak az Ungvári Filharmónia Magyar Melódiák Együttese és a Con Temp Trió koncertjein. Társszervezőként szerepet vállalnak a Kárpátaljai Magyar Képzőművészek Révész Imre Társaságának (RIT) programjaiban, a Szövetség a RIT nívódíjának egyik alapítója. Az ungvári magyar középiskola diákjainak tanulmányi kirándulását is támogatták az idén.

Az elnök asszony hangsúlyozta, hogy a háborús viszonyok ellenére a KMKSZ által elindított minden támogatási rendszer működik, a kifizetések megtörténtek, amiért köszönetet mondott a támogatást biztosító magyar államnak, illetve a KMKSZ-alapítványok munkatársainak.

Rezes József, az alapszervezet alelnöke, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) ügyvezető igazgatója az általa vezetett szervezet munkájáról tájékoztatta a közgyűlés résztvevőit, valamint a KMKSZ Beregszászban megnyílt fejlesztésösztönző irodája által kínált lehetőségekről.

Kulin Ágnes, a RIT elnöke a társaság tevékenységéről tájékoztatta a tagságot.

Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár igazgatója pedig arra kérte a tagokat, hogy kövessék a KMKSZ által támogatott magyar média híreit, műsorait, lehetőség szerint népszerűsítsék azokat.

A Beregszászi Alapszervezet közgyűlésének a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Törökbálint terme adott otthont.

Beszámolójában Molnár D. István, az alapszervezet elnöke áttekintette a szervezet elmúlt évi tevékenységét. Mint mondta: a nehéz helyzet ellenére az alapszervezet aktívan részt vett a megemlékezéseken, valamint támogatta a helyi magyar iskolásokat. A Magyarok Kenyere program keretében Beregszász gyűjtötte össze a legtöbb búzát Kárpátalján. Ebben kiemelkedő szerepet játszott Majorossy Gizella, az alapszervezet oszlopos tagja, akinek fáradságos munkájáért és aktív közreműködéséért az elnök egy ajándékcsomagot nyújtott át.

Az alapszervezet 50 ajánlást adott ki olyan személyeknek, akik egészségügyi támogatásért folyamodtak. Fontosnak tartották a málenkij robot áldozataira való emlékezést is: a KMKSZ, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont és a főiskola közös rendezvényén színházi előadással, poszterkiállítással és közös megemlékezéssel tisztelegtek az elhurcoltak előtt.

Darcsi Karolina, a Beregszászi Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának elnöke beszámolt a frakció 2024-es évi munkájáról. Külön köszönetet mondott Orosz Gézának, aki évtizedekig szolgálta Beregszászt alpolgármesterként és képviselőként. Nyugdíjba vonulása után Huszár Pétert választották új alpolgármesterré, míg képviselői helyére Fejes Tibor került, így a frakció továbbra is 13 fővel képviselteti magát a tanácsban.

Beszédét követően Huszár Péter, Beregszász alpolgármestere számolt be a város és a kistérség aktuális helyzetéről, valamint a költségvetés kezeléséről.

Tótin Viktória, az ellenőrző bizottság elnöke beszámolt a bizottság munkájáról, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott.

Felszólalásában Buczkó István beregszászi magyar konzul a háború utáni reményekre, a magyar kormány álláspontjára és a kárpátaljai magyar közösség helyzetére világított rá. Hangsúlyozta, hogy „a kárpátaljai magyarságot a magyar kormány a legveszélyeztetettebb nemzeti kisebbségként tartja számon”, s Magyarország minden körülmények között kiállt és ki fog állni a kárpátaljai magyarság mellett.

A KMKSZ Jánosi Alapszervezete a helyi líceumban tartotta meg éves közgyűlését. Jenei Viktóra, az alapszervezet elnöke számolt be a szervezet jelenlegi helyzetéről. Tájékoztatása szerint a tagság az elmúlt évben 2 fővel bővült, így jelenleg 101 főt számlál, azonban a háborús helyzet miatt a kivándorlás továbbra is jelentős hatással van a közösségre. Beszédében kiemelte, hogy 2024-ben is sok szülő nyújtotta be az oktatási-nevelési támogatás iránti kérelmet, valamint a KMKSZ és Magyarország külképviselete támogatásával Jánosiban és Balazséron 5 család részesült babacsomagban.

A közgyűlésen szó esett az alapszervezet által szervezett és támogatott kulturális eseményekről is. A hagyományos megemlékezéseken kívül a BorzsaVári zenekar nagy sikerű adventi karácsonyváró koncertet adott a református templomban.

Bakos Erzsébet, Jánosi és Balazsér községek elöljárója beszédében kiemelte a települések fejlődésének fontosságát, hangsúlyozva, hogy csak összefogással és közös erővel lehet tovább építeni a közösségeket. Örömmel számolt be arról, hogy mindkét község óvodája sikeres pályázatnak köszönhetően modern és biztonságos játszótérrel gazdagodik a közeljövőben, illetve a községek ravatalozóinak létrehozása is jó úton halad.

Bátyúban a helyi magyar középiskolában tartotta közgyűlését a KMKSZ Bátyúi Alapszervezete, ahol Bimba Csilla alapszervezeti elnök számolt be az elmúlt évi munkáról. Elmondta, hogy a háborús helyzet visszavetette a kulturális életet a településen, de a bátyúiak mindig részt vesznek a Szövetség megyei és járási rendezvényein és megemlékezésein. Történelemtanárként is fontosnak tartja az ifjúság identitásának és mentalitásának erősítését és a hagyományaink megélését. A gyűlésen elhangzott, hogy a Bátyúi kistérségben nagyobb fejlesztések és beruházások is megvalósultak, így ott helyben lesznek munkahelyek. A kérdés, hogy ki fog ott dolgozni. Bátyút is sújtja a nagymértékű elvándorlás, de az ipari park mellett lakásépítések is zajlanak, a helyiek attól tartanak, hogy hamarosan jelentősen megváltozhat a település etnikai arculata. Az alapszervezet vezetője bízik abban, hogy aki otthon maradt, az továbbra is otthon akar maradni, aki elment, azt hazahúzza a szíve.

A közgyűlésen jelen volt és egy igével köszöntötte a megjelenteket Kacsó Géza, Bátyú református lelkipásztora.

Mezőkaszonyban a helyi református parókián tartotta beszámoló közgyűlését a KMKSZ helyi alapszervezete, ahol házigazdaként Radvánszky Ferenc református lelkész vezetésével, közös áhítattal kezdődött az összejövetel.

Szimcsera Szilvia, az alapszervezet elnöke számolt be a tagságnak az elmúlt évi munkáról. Elmondta, hogy nehéz évek vannak az alapszervezet mögött, a Covid-járvány, majd a háború három éve. A település elöregedő, sok a magányos idős ember, akikre különösen oda kell figyelniük. A megemlékezéseik közül kiemelte a június 4-i Trianon-emléknapot; sajnos a korábban nagy népszerűségnek örvendő szüreti sokadalmat már évek óta nem tudják megrendezni.

A közgyűlésen Pataki Gábor, a Kaszonyi Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője tájékoztatta a tagságot az aktuális helyzetről és az elmúlt év fejlesztéseiről. A nehézségek mellett örömteli, hogy a helyi kormányhivatal épületének felújítása megtörtént, jelenleg a munkatársak toborzása folyik.

A beszámoló gyűléseken jelen volt Sin József, a KMKSZ alelnöke és Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a KMKSZ minden körülmények közepette megtartja közgyűléseit, ismerni szeretné az egyes települések lakóinak életét, problémáit, hangulatát. Az alapszervezetek településükön megtartották nemzeti és egyházi ünnepeiket, részt vettek a KMKSZ által meghirdetett rendezvényeken, így a magyar kultúra napján, a március 15-i ünnepségeken, az ősök emlékezetén, a Magyarok Kenyere rendezvényen, a sztálini táborokba elhurcoltak megemlékezésein. Sin József ismertette, milyen új intézményekkel gazdagodott a kárpátaljai magyarság az elmúlt évben, s beszélt azokról a problémákról, melyek nehezítik az egyes objektumok elhúzódó átadását a járásban, így megemlítve az MCC és az MFOI irodák működésének beindítását, illetve a jánosi hulladékfeldolgozó üzem építésének hosszú vajúdását. Az elnök úr erős hitet és kitartást kívánt a települések lakóinak szülőföldjük és magyarságuk megtartásában.

Kőrösmezőn, a kárpátaljai szórványmagyarság utolsó végvárában, a nyelvhatár peremvidékén az egyre csökkenő létszámú magyarság egyre nehezebb körülmények között próbálja megtartani közösségét. A 131 fővel rendelkező alapszervezet közgyűlésének a helyi magyar iskola közösségi terme adott otthont. Azonban a programon csekély létszámmal vettek részt a tagok, ami főként a jelenlegi nehéz körülményeknek tudható be.

A közgyűlésen a KMKSZ Kőrösmezői Alapszervezetének elnöke, Darnyi Szilvia beszámolt az elmúlt év tevékenységéről, mely főként a fiatal generációk megszólításával és az iskolai kulturális programok erősítésével zajlott: farsangi mulatság, nemzeti ünnepekről való megemlékezések, adventi vásár, karácsonyi pásztorjátékok. Mindezeket a helyi katolikus egyházzal együttműködve szervezték meg. Kiemelte, hogy a helyi magyar iskola diákjait rendszeres támogatásban részesíti a Caritas, valamint a Rákóczi Szövetség. Ezenfelül köszönetet mondtak a KMKSZ által meghirdetett egészségügyi támogatásért, mely a súlyos betegségben szenvedőknek nyújt anyagi támogatást. Az elnök beszámolt arról is, hogy 23 évvel ezelőtt alakult meg a helyi magyar iskola, azonban az intézmény azóta jelentős mértékben elavult, és nagy szükség lenne felújításra. A helyi szülői közösség által minden éven sikerül az osztályokat valamilyen szinten felújítani, de nagyobb munkálatokat nem tudnak elvégezni anyagi forrás hiányában. Szintén hatalmas gond, hogy 3 éve megszűnt az étkeztetés az iskolában a megfelelő vízellátás hiánya miatt, valamint az óvodához tartozó játszóteret sem sikerült még átadni és befejezni, pedig lassan tíz éve épül.

Szvidovecen, az egykor Kis-Budapestnek is nevezett kőrösmezői településrészen mára már ugyan elenyésző számú, de lelkes, kitartó magyar közösség él, amely a nehézségek ellenére ragaszkodik a magyar kultúrához és gyökereihez. A maroknyi magyar közösség 51 fős létszámú KMKSZ-alapszervezettel rendelkezik, amelynek tagjait főként a nyugdíjas generáció alkotja. A közgyűlésen a tagság ötven százaléka vett részt.

Poljancsuk Erika, a KMKSZ Szvidoveci Alapszervezetének elnöke beszámolójában kiemelte, az immáron három éve tartó háború a helyiek életére is rányomta bélyegét. De minden nehézség ellenére próbálják megtartani közösségüket, habár mindez egyre nehezebb, hiszen a fiatalabb generációk jelen körülmények között kénytelenek voltak elhagyni a vidéket. Azonban, ahogyan lehetőségeik engedték, megtartották nemzeti ünnepeinket, és a málenkij robot áldozatairól is megemlékeztek. Az elmúlt évek során tánccsoport és kórus is működött a településen, a háború óta azonban ezek a csoportok egyelőre leálltak. Pozitív előrelépésként konstatálta, hogy több évnyi kihagyás után 2024 szeptemberétől újra elindulhatott egy tizenkét fős magyar csoport a helyi iskolában. Ezenfelül sikerült néhány kisebb kulturális rendezvényt is megszervezniük, többek között az anyák napját, és a karácsonyi pásztorjáték hagyományát is újra sikerült feleleveníteniük.  Az elnök továbbá kifejtette, hogy nagy segítséget jelentene számukra a magyar csoportban való oktatás során, ha kaphatna az iskola magyar nyelvű módszertani segédanyagokat.

Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke mindkét közgyűlésen részt vett. Elmondta: bízik benne, hogy a pusztulás mielőbb véget ér, és eljön végre a béke, amelyet mindenki nagyon vár már. Minden erőnkkel meg kell tartani a helyi közösségeket, s bár már lehet, „biccen a szó a száj szögletén”, nem szabad feladni: a magyar nyelvhatár végén vagyunk, innen tovább már magyarul nem beszélnek, nagyon fontos megtartani a helyi közösségeket. „Igyekszem mindent megtenni annak érdekében, hogy a helyi kitartó magyar közösségnek segítséget tudjunk nyújtani” – jegyezte meg Sari József. Ezenfelül beszámolt a KMKSZ által elérhető anyaországi támogatásokról, valamint azokról a kulturális eseményekről, melyek bár az utóbbi időben a körülmények miatt nem kerülhettek megrendezésre, de szeretnék, ha mindez újra elindulhatna, és visszatérhetnének a régi kerékvágásba a Felső-Tisza-vidéken is.

BZS, KV, VE