A farmergazdaság örökléséről

„Lehet-e örökölni egy farmergazdaságot?”

– A rövid válasz: természetesen lehet. A gyakorlatban azonban számos körülménytől függ, hogy ki, mit, mennyit és miként örökölhet.

Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy mit tekintünk farmergazdaságnak. A farmergazdaság (фермерське господарство) azon polgárok vállalkozói tevékenységének egyik formája, akik A farmergazdaságról szóló törvény (Закон України „Про фермерське господарство” – a továbbiakban: Törvény) 1. cikkelyének 1. pontjával össz­hangban kifejezték szándékukat mezőgazdasági termékek előállítására, feldolgozására és értékesítésére haszonszerzés céljából a birtokukban lévő és/vagy használatukba adott – ideértve a bérbeadást is – földrészlegeken. Farmergazdaságot alapíthat egy polgár vagy több polgár, akik rokonok vagy családtagok. A farmergazdaságot jogi személyként vagy egyéni vállalkozásként állami nyilvántartásba kell vétetni.

A farmergazdaság birtokolhat: épületeket, építményeket, berendezéseket, tárgyi eszközöket, értékpapírokat, a gazdaság által tevékenysége eredményeként megtermelt termékeket, a tevékenysége után befolyt bevételt, a törvény által nem tiltott módon szerzett egyéb vagyontárgyakat, a föld, víz és egyéb természeti erőforrások, épületek, építmények, berendezések használati jogát, valamint egyéb tulajdonjogokat (ideértve a szellemi tulajdont is), a tagjai által a gazdaság az alaptőkéjébe átadott pénzeszközöket, ingatlanokat.

Ennyiből is sejthető, hogy a farmergazdaság öröklése a gyakorlatban csak ritkán bizonyul egyszerűnek, bár az öröklés alapvetően az általános szabályok szerint történik.

A Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 1219. cikkelye felsorolja a személy azon jogait és kötelezettségeit, amelyek nem képezik örökség tárgyát. Ebben a listában nem szerepel az örökhagyó birtokában lévő állandó földhasználati jog, vagyis az a farmergazdaságtól függetlenül is a hagyaték részét képezheti.

Mindazonáltal csak akkor lehet az örökség önálló része az örökhagyó által farmergazdaság céljaira kapott földterület állandó használati joga, ha az adott személy halála előtt nem érkezett létrehozni (bejegyeztetni) a farmergazdaságot. Ilyenkor is csak arra a célra használhatják az örökösök a földrészleget, amelyre az örökhagyó kapta. Ugyanakkor az örökösnek, miután a gazdaság vezetőjeként „hivatalba lépett”, jogában áll a törvényben meghatározott eljárás szerint kérelmezni az illetékes hatóságoknál az állandó földhasználati jog újbóli bejegyzését a gazdaságra.

A farmergazdaságnak mint vagyonegyüttesnek vagy egy részének öröklése nem a gazdaságban való részvételi jog öröklését jelenti, hanem az alaptőkéből való részesedés jogának öröklését, mivel a részvételi jog elválaszthatatlanul kapcsolódik az örökhagyó személyéhez, s azon jogok és kötelezettségek közé tartozik, amelyek nem részei a hagyatéknak. Vagyis a tagság elnyerése a farmergazdaságban az örökös által annak tagjaitól függ (lásd a Ptk. 1219. cikkelye 1. pontjának 2. alpontját!).

Valamivel egyszerűbb a helyzet, ha az elhunyt egyedüli tagja volt a farmergazdaságnak. Ilyenkor az örököse lesz a gazdaság vagyonának egyedüli birtokosa, s lehetősége van rá, hogy folytassa a gazdálkodást az elhunyt gazdálkodó helyett – amennyiben az alapító okirat követelményeinek megfelelően beiktatják a gazdaság tagjává. Ha az örökösnek nem áll szándékában folytatni a gazdálkodást, ő válik a farmergazdaság vagyonának törvényes örökösévé, a gazdaság pedig megszűnik létezni.

Több örökös általi öröklés esetén a jogosultak megöröklik a gazdaság vagyonának rájuk eső részét. A Legfelsőbb Bíróság Nagykamarája 2020. június 23-i határozatában (Постанова Великої Палати Верховного Суду від 23 червня 2020 року у справі № 179/1043/16-ц) azt is kimondta, hogy amennyiben a gazdaság rendelkezik alaptőkével, amely fel lett osztva az alapítót és a tagokat megillető részekre, az örökösök a gazdaság adott alapítójának/tagjának vagyonrészét öröklik.

Az örökösök ilyenkor dönthetnek úgy, hogy közösen folytatják a gazdálkodást, ha pedig egyikük sem kíván mezőgazdasággal foglalkozni, a gazdaság megszűnik (lásd a Törvény 35. cikkelye első bekezdésének 4. pontját!).

Ha az örökösök egy része folytatni kívánja a gazdálkodást, a másik része pedig nem, akkor az örökösök, akik nem kívánnak gazdálkodni, jogosultak követelni a farmergazdaságban maradó örökösöktől a gazdaságból rájuk eső vagyonrész ellenértékét.

Amennyiben egy gazdaságot két vagy több személy örököl, a földterülete nem osztható fel, ha a felosztás eredményeként legalább egy, az adott régióra megállapított minimális méretnél kisebb földterület jön létre (lásd a Törvény 23. cikkelyének 2. pontját!).

A Ptk. 1225. cikkelye előírja, hogy a földrészleg tulajdonjoga az örökösökre száll át az általános öröklési szabályok szerint (a rendeltetésének megőrzésével – vagyis a termőföld átminősítés nélkül csak termőföldként hasznosítható), ha az örökhagyónak ezt a jogát a föld tulajdonjogáról kiállított állami okirat vagy más tulajdonjogot igazoló dokumentum megerősíti.

A hagyaték átvételéhez a farmergazdaság örököseinek (ahogyan az örökösöknek általában) fel kell venniük a kapcsolatot az örökség megnyitásának helye szerint illetékes közjegyzővel, hogy jelezzék, elfogadják az örökséget, és a hat hónapig tartó hagyatéki eljárás lezárultával megkapják az öröklési jogról szóló igazolást.

Ehhez be kell mutatniuk a közjegyzőnek a személyazonosságukat igazoló okmány és az adófizetői nyilvántartási lapjuk regisztrációs számának kiadásáról szóló igazolás mellett azokat a dokumentumokat, amelyek alátámasztják, hogy a hagyaték részét képező vagyontárgyak az örökhagyó tulajdonát képezték, valamint a farmergazdaság alapszabályát – amennyiben az jogi személyként volt bejegyezve.

Az alapszabály áttanulmányozása után a közjegyző meghatározza, hogy mi minősül a farmergazdaság örökség tárgyát képező vagyonának, milyen jogi státuszú ez a vagyon, és ennek megfelelően esetleg milyen további dokumentumokat kell benyújtani az öröklési jog bejegyzéséhez. Annak függvényében, hogy pontosan kinek a tulajdona az örökölt vagyon (az örökhagyóé vagy a gazdaságé), hajtja végre a közjegyző az öröklési bejegyzési eljárást, és állítja ki a szükséges dokumentumokat.

Ha több örökös van, meg kell állapodniuk abban, hogy melyikük kezeli a farmergazdaságot a hagyatéki eljárás idején, és döntésükről értesíteni kell a közjegyzőt. Ha készült végrendelet, kezelőnek a végrendelet végrehajtója jelölhető ki. Ha nincs örökös vagy végrehajtója a végrendeletnek, a közjegyző más személlyel is köthet megállapodást a hagyaték kezeléséről. Kezelő lehet akár a helyi falusi, nagyközségi vagy városi tanács is, ha földrészleg is része az örökségnek (lásd a Ptk. 1285. cikkelyét!). Ez a megállapodás rögzíti a vagyonkezelő jogköreit, így lehetőség van arra, hogy adott esetben más-más személyre ruházzák a vállalkozás igazgatójának feladatait, a gazdaság adófizetési kötelezettségeinek teljesítését stb.

A hagyatéki vagyonkezelő megbízatása addig tart, amíg minden örökös megkapja az öröklési igazolást, örökösök hiányában pedig addig, amíg a bíróság határoz a hagyaték „elhalttá” nyilvánításáról, minek eredményeként az a helyileg illetékes önkormányzat tulajdonába megy át.

Abban az esetben, ha az állami nyilvántartás kezelője megtagadja az ingatlanjogok állami nyilvántartásában a földterületre vonatkozó módosításokat az állandó használati jog birtokosának változása (a gazdaságot alapító magánszemély adatainak változása) tekintetében, ez a döntés megtámadható a bíróság előtt.

hk