Esterházy-díjjal tüntették ki a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületét

A Rákóczi Szövetség emlékünnepséggel és díj­átadóval méltatta Esterházy János, a mártír sorsú felvidéki politikus emlékét március 7-én az Országház felsőházi termében. Az ünnepség keretében a Rákóczi Szövetség Esterházy-díjat adományozott Dominik Jaroslav Duka bíborosnak, nyugalmazott prágai érseknek, valamint a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének (KMNE) mindazért, amit a Kárpátalján élő családokért, a gyermekekért, a kárpátaljai keresztény és magyar jövőért tesz.

A Rákóczi Szövetség 1991 óta minden év márciusában Esterházy János életműve előtt tiszteleg és Esterházy-díjat adományoz olyan személyeknek vagy intézményeknek, akik és amelyek az ő szellemében a magyar közösség szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, illetve a mártír sorsú felvidéki politikus szellemi örökségének megőrzéséért, a kereszténységért, az összmagyarságért és Közép-Európa népeiért tettek.

Esterházy János (1901–1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt. A második világháború után letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a Gulágra küldték. 1947-ben a szlovák Nemzeti Bíróság halálra ítélte a fasisztákkal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, majd ezt egy általános amnesztia során huszonöt éves börtönbüntetésre módosították. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg.

Az ünnepség kezdetén Popovics Emese kárpátaljai népdalénekes közreműködésével a megjelentek közösen énekelték el a magyarok nemzeti imáját, a Himnuszt.

„Egy XXI. századi magyar közösség emlékezik és emlékeztet a XX. század egyik legnagyobb magyar hitvallójára, a kisebbségbe szorított nemzetét szolgáló bátor és becsületes politikusra” – kezdte köszöntőjét Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, kiemelve: Esterházy János küldetése mindenekelőtt a felvidéki magyarságról szólt, de ahogy jogaikat és érdekeiket képviselte, miközben hirdette a sok évszázados sorsközösséget a szlovák és a cseh néppel, ma is példát mutat mindannyiunknak, összeköti a jóakaratú embereket Közép-Európában mindenütt. Esterházy János életművén keresztül mindenki megértheti a kommunizmus igazi természetét, annak gyilkos, az emberi méltóságot semmibe vevő, szabadság- és igazságellenes, erőszakos és brutális, istentelen és embertelen mivoltát, élettörténetén keresztül azonban „megérthetjük a hit megtartó erejét is, melynek köszönhetően kitarthatunk a jó és az igaz mellett” – fogalmazott Gulyás Gergely.

A miniszter az Esterházy-díjjal kitüntetett Dominik Duka bíborosról, nyugalmazott prágai érsekről szólva aláhúzta: ő is a Krisztushoz és egyházához hűséges püspökök és papok közé tartozik. Dominik Duka maga is megjárta a kommunista Csehszlovákia börtöneit. Egyházi vezetőként sokat tett a prágai magyarokért és a két nép közötti testvéri kapcsolat fenntartásáért, s ha szükséges volt, újjáépítéséért. Kiállt édesapja egykori rabtársa, Esterházy János mellett. „Duka bíboros mindig bátor ember volt, és mára is az maradt, hiszen elfogad egy díjat, amelyet egy olyan emberről neveztek el, akit hazájában, teljesen megmagyarázhatatlanul, még mindig háborús bűnösként tart számon a hivatalos történetírás” – konstatálta Gulyás Gergely.

Esterházy János ügye arra emlékeztet minket, hogy itt, Közép-­Európában vannak még megoldatlan ügyeink, „elszámolatlan történelmi számláink”. „Ezeket azért is kötelességünk megoldani, mert esetleges, pillanatnyi ellentéteink dacára sorsunk és jövőnk itt, Közép-Európában közös” – szögezte le a miniszter.

Gulyás Gergely a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületét méltatva kiemelte: a KMNE 2012-ben indult útjára, még távol a háborútól, Kárpátalján azonban akkor is nehéz helyzetben, de mégis egy sokkal szebb és teljesebb élet reményében és valóságában. Bár napjainkban különösen nehéz időket élnek Kárpátalján, a szervezet mégis sikeres, az induló 30 család mostanra 1400-ra nőtt. A miniszter hozzátette: Kárpátalján többszörösen nehezített pálya egyszerre magyarnak és nagycsaládosnak lenni. „Nemcsak komoly anyagi nehézségekkel kell megbirkózni, hanem a közösség drámai méretű fogyásával, a magyar iskolarendszer és a kisebbségi jogok állami megcsorbításával” – mondta, hozzátéve: egy háborúban álló ország polgárai e családok tagjai is. „Napjaink nagy kérdése, hogy lesz-e fegyverszünet, lesz-e béke? Eljön-e az a nap, amikor már senki nem esik el a háborúban? Eljön-e az a nap, amikor mindenki hazatérhet, és újra normális keretek között élheti az életét? Ezekre a kérdésekre a közeljövő fog választ adni. Itt is csak arról biztosíthatom a szervezetet és a kárpátaljai magyarságot, hogy Magyarország Kormánya mindent megtesz a békéért és a béke ügyében, és mindent megteszünk azért is, hogy a most is kitartó nagyszerű közösség munkáját a rendelkezésre álló eszközökkel támogassuk” – fogalmazott Gulyás Gergely.

A miniszter köszöntőjét követően Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke és Szilágyi Zoltán, a szervezet alelnöke átadta az Esterházy-díjat Dominik Jaroslav Duka bíborosnak, nyugalmazott prágai római katolikus érseknek és Tarpai Józsefnek, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete elnökének.

Dominik Duka bíborost méltatva Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek aláhúzta: a nyugalmazott prágai érsek nemcsak Csehország kiemelkedő egyházi személyisége, hanem a cseh–magyar kapcsolatok, valamint Esterházy János csehországi emlékének következetes ápolója is.

„Esterházy János boldoggá avatása továbbra is befejezetlen feladatként áll előttünk, éppúgy, mint rehabilitálása, amelyet Prága és Pozsony még nem tett meg” – húzta alá a díjat megköszönve Dominik Duka.

Ezután Panyi Miklós miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületét méltatva hangsúlyozta: a KMNE a helyi magyarság bástyája, menedék, képviseli és védelmezi a magyarságot, fizikai és lelki támaszt nyújt minden bajba jutott, nehéz sorsú családnak. „Ennek a tiszteletadásnak a része az is, hogy Esterházy János örökségébe beemeljük, részeseivé tesszük mindazokat, akik életpályájukkal, a közösség iránt végzett munkájukkal, hazaszeretetükkel erre méltók. Akik példát mutatnak, […] akik számára a család egy életen át tartó szövetség, akik számára magyarságuk megélése, a magyarságuk melletti kiállás természetes hivatás és küldetés is egyben, akik számára a szülőföldjük nem pusztán lakóhelyük, hanem hazájuk. Ők azok, akiken keresztül Esterházy János öröksége kiteljesedik” – szögezte le az államtitkár.

A szervezet sok-sok kárpátaljai magyar család és gyermek élő közössége, igazodási pont és erkölcsi mérce, keresztény hitvallás, a bajbajutottak támogatása, és egyben a kárpátaljai magyarság jövőjének forrása, a megmaradás záloga – fogalmazott Panyi Miklós, hozzáfűzve: a reményé, hogy a „kárpátaljai magyarságnak nemcsak múltja és nehéz jelene, de az élő és egymásba kapaszkodó magyar családok és gyermekek ezrein keresztül jövője is, méghozzá erős, családokra épülő jövője van”.

Az államtitkár elmondta: az is világos, hogy „kiemelten kell támogatnunk minden olyan közösséget, amely a nemzet megmaradása érdekében küzd a gyermektelenség ellen, népszerűsíti és támogatja a nagycsaládos létet, vallja és hirdeti, hogy magyarnak lenni érték és küldetés – ezekben a célokban, ezekben a nagy nemzeti kérdésekben a KMNE az egyik legfontosabb szövetségese a magyar kormánynak” – jelentette ki.

A díjat megköszönve Tarpai József, a KMNE elnöke elmondta: a kárpátaljai magyarság eddigi története, beleértve a csehszlovák, a szovjet, majd az ukrán jogfosztottság időszakát, arról szól, hogy nem kellene létezniük, „a Jóisten mégis azt akarta, hogy legyünk” – fogalmazott. A rengeteg megpróbáltatás és kihívás után a helyi magyarság mindig talpra állt, aminek a titka talán éppen az, hogy keresztények azok, akik elfogadják az Istentől kapott gyermekeket, akik kötelességüknek tartják, hogy ott éljenek, ahova születtek, és átadják gyermekeiknek és unokáiknak a szüleiktől, nagyszüleiktől kapott hitüket – mutatott rá Tarpai József, kiemelve: „Bízunk a jövőben, bízunk abban, hogy van jövője a kárpátaljai magyarságnak”, majd megkérte az ünnepségen jelen lévő ötven nagycsaládos szülőt és gyereket, hogy álljanak fel, hiszen „ők a hősök, akik minden körülmények között otthon maradnak, megtartják magyarságukat és hitüket” – tette hozzá vastaps közepette.

A rendezvény zárógondolatait megfogalmazva Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke felidézte Esterházy János életének azt a történeti szálát, amely összeköti a szibériai munkatábort Kárpátalján át a csehországi Mírovval, s ezzel összeköt „minket is”. „Olyan személyiségekkel, mint Duka bíboros, könnyebb a közép-európai összefogást megvalósítani, Esterházy János örökségének közvetítői pedig magától értetődően a nagycsaládosok” – mondta.

Az ünnepség zárásaként Popovics Emese közreműködésével a résztvevők közösen elénekelték a Szózatot.             

CsA