Közgyűlést tartott a KMKSZ Nagybégányi Alapszervezete

Javában zajlanak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezeti közgyűlései a Beregszászi járásban. Március 9-én a Nagybégányi Alapszervezet tartotta meg éves közgyűlését. Az eseményen beszámoltak az elmúlt év eredményeiről, valamint szó esett az aktuális helyzetről és a jövőbeli tervekről. A felszólalók hangsúlyozták a szervezet munkájának fontosságát és a kárpátaljai magyarság előtt álló feladatokat.

A közgyűlés kezdetén Szimcsera János, a KMKSZ Nagybégányi Alapszervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd részletesen ismertette az elmúlt év eseményeit és a szervezet előtt álló kihívásokat. Beszámolójában kiemelte, hogy a tagság száma csökkent az elmúlt évben, és jelenleg 209 főt számlál. Lényegesnek ítélte meg a fiatalok bevonását a szervezet munkájába, mivel a térségben egyre nagyobb problémát jelent az elvándorlás.

Az elmúlt évben a Nagybégányi Alapszervezet két kiemelt rendezvényt szervezett: a nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezést, amelyet a háborús helyzet miatt csendes koszorúzás formájában méltattak, valamint a málenkij robotra elhurcoltak emléknapját, amelyet az önkormányzattal közösen tartottak. A közösség aktívan részt vett a Magyarok Kenyere programban is, melynek során 14 gazda adományozott búzát, amit a nagydobronyi gyermekotthon számára ajánlottak fel.

Szimcsera János beszédében kitért arra is, hogy a magyar kormány támogatásának köszönhetően a KMKSZ jelentős segítséget tudott nyújtani a helyi magyaroknak, hiszen „az oktatási-nevelési támogatás, illetve a pedagógusok és egészségügyi dolgozók támogatása sokak számára jelentős anyagi segítséget jelent” – fogalmazott.

Nagy problémának nevezte a demográfiai helyzetet. Elmondta, Nagybégány lakossága az elmúlt években jelentősen csökkent. „A legfájóbb az, hogy a fiatalok elhagyják a szülőföldjüket, és ha nem találunk megoldást a visszacsábításukra, akkor a jövőben egyre nehezebb lesz fenntartani a magyar közösséget” – figyelmeztetett. A helyi iskola és óvoda létszáma is folyamatosan csökken, ami hosszú távon veszélyeztetheti az intézmények működését.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a helyzet megoldására a magyar kormánnyal és a KMKSZ vezetőségével közösen kell kidolgozni egy stratégiát, amely a fiatalok számára vonzóvá teszi a helyben maradást.

Az elnöki beszámoló után Sin József, a KMKSZ alelnöke és Beregszászi Középszintű Szervezetének vezetője felszólalásában a háború témáját járta körül, kiemelve annak hosszú előzményeit és következményeit. Azt is hangsúlyozta, hogy a külföldiek egyre nagyobb mértékben vásárolják fel a helyi földeket, ami veszélyt jelent a kárpátaljai gazdák számára. Többek között ennek is a megakadályozására jött létre az Egán Ede gazdaságfejlesztő program, amely támogatásokkal segíti a helyi termelőket. Kiemelte, hogy a jövőben is várhatók pályázati lehetőségek, amelyek célja, hogy a gazdálkodók itthon maradjanak, illetve visszatérjenek a szülőföldjükre. Rámutatott arra is, hogy ezek a magyar támogatások jelentős adóbefizetést eredményeznek Ukrajnának, ami a helyi önkormányzatok számára is bevételt jelent.

Beszédében felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a magyar kisebbség továbbra sem kapja meg azokat a jogokat, amelyeket Ukrajna az Európai Unió felé elismerni látszik. Ennek érdekében Brenzovics László, a KMKSZ elnöke hivatalos levélben fordult Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz és Denisz Smihal miniszterelnökhöz, kérve a korábbi nemzeti és kulturális jogok helyreállítását.

Sin József beszámolt a magyar támogatásokból megvalósult fejlesztésekről is, amelyek jelentősen hozzájárulnak Kárpátalja fejlődéséhez. Ezek között említette a Mathias Corvinus Collegium Beregszászi Képzési Központjának és a KMKSZ Fejlesztésösztönző Irodájának megnyitását, illetve a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum új épületének felépítését. Véleménye szerint ezek a beruházások nemcsak a magyar közösséget erősítik, hanem a térség egészének gazdasági és infrastrukturális fejlődéséhez is hozzájárulnak.

A beszámolók után a megjelenteknek lehetőségük nyílt kérdezni a felszólalóktól. A jelenlévők a háború utáni időszakra is gondolva tettek fel kérdéseket, hiszen a Nagybégányi Alapszervezet tagjainak is fontos a közösség jövője és a fejlődés lehetőségei.

KV