A házastársak közötti eltartási szerződésről

„Mi az a házastársak közötti eltartási szerződés? Azt hittem, a házastársak kötelesek eltartani egymást szerződés nélkül is. Vagy mégsem?”

– A kérdés jogos. A jogalkotó célja valószínűleg az lehetett a házastársak közötti eltartási szerződés lehetőségének megteremtésével, hogy konkrétabbá, kézzelfoghatóbbá és – szükség esetén – számonkérhetővé tegye azt a segítséget, amelyet az egyik házastárs nyújt a másiknak, amennyiben az rászorul. Nem nehéz elképzelni azokat a helyzeteket, amikor szükség lehet a támogatásra. Eszünkbe juthat például egy asszony, aki a gyermekek nevelése mellett még dolgozott is, majd egy súlyos betegség után szinte magatehetetlenné vált, miközben kapcsolata a férjével az évek során megromlott. Lássuk be: előfordulhatnak élethelyzetek, amikor egy ilyen szerződés megnyugvással tölti el a jövője miatt aggódó embert.

A Családi törvénykönyv (Сімейний кодекс України – a továbbiakban: Cstk.) 78. cikkelye szerint a házastársaknak jogukban áll megállapodást kötni az egyikük eltartásáról. Ez a szerződés meghatározza a tartásdíj fizetésének feltételeit, összegét és rendszerességét. A szerződés írásban köttetik, és közjegyző által hitelesítendő, ez biztosítja az okirat jogi érvényességét, és védi mindkét fél jogait.

Az eltartási megállapodás egyaránt rendelkezhet pénzbeli és természetbeni juttatásokról. Fontos, hogy a felek minél részletesebben rögzítsék a támogatás feltételeit: a kifizetések gyakoriságát, összegét, valamint – a körülmények változásának esetére – a szerződés felülvizsgálatának lehetőségét. Ez segít elkerülni a félreértéseket a jövőben, és biztosítja a viszonyok átláthatóságát.

Az olvasóban persze számos kérdés merülhet fel. Például mi történik, ha a házasság felbomlik? Ebben az esetben is érvényben marad a szerződés? A válasz igen, érvényben marad, amennyiben a házasság hosszan tartó volt, ha a munkaképtelenség a házasság alatt vagy nem sokkal annak felbomlása után következett be. Vannak speciális esetek is: amennyiben a házastársak egyike gyermeket vár, egyedül marad a csecsemővel, ugyancsak számíthat a támogatásra.

A Cstk. ugyanakkor kimondja, hogy amennyiben az eltartott házastárs visszanyeri munkaképességét, illetve a másik félnek megszűnik a lehetősége az eltartására, az eltartási jogosultság megszűnik. Ugyanez a helyzet, ha az eltartásra jogosult fél ismét házasságot köt.

A törvények további olyan eseteket is leírnak, amikor a felek nem tarthatnak igényt a támogatásra. Ilyen például, ha az egyik házastárs megcsalta a másikat, netán erőszakos volt vele szemben. Ugyancsak semmissé teheti a szerződést, ha a munkaképtelenség a bíróság előtt bizonyított bűncselekmény következtében állt elő.

Mód van a szerződés közös megegyezéssel való felbontására is, ha a felek megállapodnak, hogy a kedvezményezett a rendszeres kifizetések helyett kap egy jelentős értékű vagyontárgyat vagy egy nagyobb összeget. Az ilyen megállapodást szintén írásba kell foglalni, és hitelesíttetni kell a közjegyzővel.

Kiemelném a közjegyző szerepét az ilyen típusú szerződések megkötésében. Az ő feladata megbizonyosodni arról, hogy a felek valóban szabad akaratukból írják alá a megállapodást, szükség esetén meg­győződni a kedvezményezett fél munkaképtelenségéről vagy az egyéb, a szerződés szempontjából fontos körülményekről (például a nyugdíjkorhatár elérése, rokkantsági kategória stb.). Ugyancsak a közjegyző feladata tájékoztatni a feleket, hogy amennyiben a szerződést nem tartják be, jogában áll gondoskodni a végrehajtó általi behajtásról az úgynevezett végrehajtási bejegyzéssel.

Talán mondani sem kell, hogy esetünkben is – mint minden szerződésnél – mennyire fontos helyesen összeállítani a dokumentumot. Ezzel egyfelől biztosítható, hogy megfeleljen a törvény betűjének – méghozzá úgy, hogy ne legyen kijátszható –, másfelől a jogászi szerződésmintákat maximálisan az adott eset körülményeihez, sajátosságaihoz, a szerződők igényeihez lehet igazítani.

Javasolt ezt a munkát ügyvédre, sőt ügyvédekre bízni. Jó, ha mindkét fél érdekeit ügyvéd képviseli. Széles körben elterjedt tévhit, hogy az ügyvéd bevonása ilyenkor a bizalmatlanság jele. Valójában biztosítjuk magunkat az olyan hibák, tévedések ellen, amelyeknek következményeit rossz esetben évekig nyöghetjük.

Végül jelezném, hogy a szerződéssel kapcsolatos viták esetén mindkét félnek jogában áll a bírósághoz fordulni.

hk