Család, digitalizáció, érzelmi biztonság – Tari Annamária előadása Beregszászban
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központja március 27-én ismét fontos társadalmi kérdéseket helyezett a figyelem középpontjába: a Nyitott Szülők Akadémiája programsorozat keretében ezúttal Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta tartott gondolatébresztő előadást Az online tér hatalma és a családi élet a XXI. században címmel. A rendezvény egyértelműen azt a célt szolgálta, hogy segítse a szülőket eligazodni a digitalizáció kihívásai között és megérteni azt, hogyan lehet megtartani az érzelmi biztonságot a modern korban.
Az eseményt Dobsa Beáta, az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az intézmény elkötelezett a tehetséggondozás mellett, de legalább ennyire fontosnak tartják a szülői közösség támogatását is. Mint mondta, a mai világban a nevelés egyre komplexebb kihívásokat jelent, ezért különösen értékesek azok az alkalmak, amikor a szülők szakemberek segítségével mélyebb rálátást nyerhetnek a társadalmi változások hatásaira.
Tari Annamária előadásában rámutatott arra, hogy az úgynevezett információs kor egyik legmeghatározóbb sajátossága az állandó elérhetőség és kapcsolódás élménye. A digitális technológia révén ma már folyamatosan kapcsolatban lehetünk egymással, ugyanakkor ez az újfajta életmód komoly hatással van lelki működésünkre is. A pszichológus hangsúlyozta, hogy a régi, pihentető állapotok – mint a csend, az elmélyülés vagy az álmodozás – egyre inkább kiszorulnak a mindennapjainkból. Az agyunk nem kap elegendő időt a regenerálódásra, a „restaurációs leállásokra”, amelyek pedig nélkülözhetetlenek a mentális jóllét és az érzelmi kapcsolódás szempontjából.
A pszichológus szerint a család ma is a legfontosabb érzelmi biztonságot nyújtó közeg, ám ennek fenntartásához tudatos figyelemre van szükség. Beszélt arról is, hogy az online tér már nem csupán a felnőttek életének része, hanem a gyerekek számára is természetes közeg – sőt, sok esetben azonnali szükségletkielégítő funkciót tölt be. Ez azonban veszélyeket is hordoz: egyre több gyerek válik digitálisan túlstimulálttá, miközben valódi érzelmi kapcsolódásaik gyengülnek. Hozzátette, hogy a mai 8–13 éves gyerekek sokszor nem mernek szólni a szülőknek vagy pedagógusoknak, ha bántalmazás éri őket – legyen az iskolai vagy online közegben. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy olyan biztonságos környezetet alakítsunk ki számukra, ahol meg mernek nyílni, és ahol nem kell tartaniuk a következményektől. A felnőttek – legyenek szülők vagy tanárok – szerepe ebben óriási: meg kell tanítaniuk a gyerekeket arra, hogyan kérjenek segítséget, és hogy joguk van a védelemhez, a tisztelethez.
Tari Annamária kitért arra is, hogy a digitális eszközök mindennapos használata már az agyi működés szintjén is változásokat idéz elő. Hivatkozott Gary Small kutató eredményeire, melyek szerint a gyakori digitális ingerhatások képesek stimulálni az idegsejtek viselkedését, és akár hosszú távú változásokat is kiválthatnak a gyerekek agyában. Ez különösen fontos figyelmeztetés a szülők számára, hiszen a fejlődő idegrendszer sokkal érzékenyebben reagál ezekre a hatásokra.
A Nyitott Szülők Akadémiája meghatározó szereplője a térség szülői közösségformálásának. A beregszászi MCC évente több alkalommal is neves szakértőket hív meg, hogy segítséget nyújtsanak a korszerű nevelési módszerek elsajátításában.
DA
