Kazinczy szépkiejtési verseny Nagydobronyban

Március 28-án a Nagydobronyi Líceum dísztermében rendezték meg a Kazinczy szépkiejtési verseny kárpátaljai döntőjét. A verseny során két korcsoportban mutatták be a diákok, milyen szépen és kifejezően tudják felolvasni az általuk kiválasztott, valamint a kötelező szöveget. A középiskolás korosztályhoz tartozókra ráadásul egy írásbeli feladat is várt. A rendezvény a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség versenyei közé tartozik.

Az esemény kezdetén Szántó Edit, az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szövetségének elnöke fejtette ki gondolatait az anyanyelvi verseny múltja kapcsán. Mint beszédében aláhúzta: „mintegy fél évszázados múltra tekint vissza a verseny, melynek immár 22 éve a Nagydobronyi Líceum ad otthont”. A nyelv életünkben betöltött szerepe kapcsán Szántó Edit hozzátette: „A nyelv nem csupán a múlt és a jelen része, hanem a jövő is – művészet, érték és természetesen öröm forrása. A nyelv összeköt bennünket, gyermekeket és felnőtteket egyaránt. Mi magunk vagyunk a nyelv, és az egyik legfontosabb összetartó erőnk a nemzeti közösségben. Éppen ezért törekednünk kell az igényes beszédre, nemzeti kultúránk megőrzésére és a cselekvő hazaszeretetre. Ezt a célt szolgálják az anyanyelvi versenyek is, például a Karádi László helyesírási verseny, az »Édes anyanyelvünk« és a Drávai Gizella nyelvhasználati verseny. Mi pedig itt, a nagydobronyi rendezvényen ma mindannyian együtt ünnepeljük a szép magyar beszédet.”

Ezt követően a Nagydobronyi Líceum növendékei mutatták be verses-zenés összeállításukat, melynek középpontjában a hazaszeretet, a béke óhajtása, az anyanyelv megtartó és megőrző ereje volt. A félórás bemutató után kezdődött a verseny. A diákok a zsűri előtt mutatták meg tudásukat. A zsűri elnöke Györke Magdolna nyugalmazott egyetemi tanár volt, tagjai pedig Szántó Edit nyelvész, Braun Éva magyar nyelv és irodalom szakos módszerész, valamint Kovács-Marton Erzsébet újságíró.

A kétfordulós döntőben a 7–9. és a 10–11. osztályos tanulók külön korcsoportban mérhették össze tudásukat és tehetségüket. Elsőként mindkét csoport résztvevői három percben felolvasták az általuk hozott, szabadon választott szépprózát, amely egy XX–XXI. századi magyar szerző köznyelven írt értekező szövege volt. Ezt követően egy kötelező szöveg felolvasása következett, amelyet a szervezők biztosítottak.

A verseny során a zsűri nem a színészi előadást értékelte, hanem a tiszta kiejtést, a pontos hangképzést, valamint a megfelelő hangsúlyozást és hanglejtést. A 10–11. osztályos versenyzők számára egy írásbeli forduló is volt, ahol a „Beszélni nehéz!” mozgalom jelölésrendszerét kellett használniuk.

Uszkai Valéria, a Nagydobronyi Líceum szervezőpedagógusa és magyartanára a sajtónak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy miért fontos az anyanyelv ápolása: „Fontosnak tartjuk a Kazinczy szépkiejtési versenyt, hiszen kárpátaljai magyar közösségként feladatunk az anyanyelv ápolása, megőrzése és továbbadása. Feladatunk olyan tanulókat nevelni, akik képviselnek minket az anyaországban a versenyeken, az is feladatunk, hogy a gyerekek megtanulják, mennyire fontos az anyanyelv, hiszen az anyanyelvnek összetartó és megtartó ereje van.” A verseny előkészületei kapcsán hozzátette: „A felkészítő tanárok már előre készítik a gyerekeket a szabadon választott szövegekkel, instrukciókat adnak nekik, hogyan kell egy szöveget helyesen, szépen, kifejezően elolvasni. Itt nem a színészi teljesítmény a fontos, hanem inkább a helyes, szép magyar beszéd, a szavak helyes formálása. Ilyenkor még egy ünnepi műsorral is készülünk, amellyel szeretnénk hozzájárulni a verseny ünnepélyesebb lebonyolításához.”

Györke Magdolna, a zsűri elnöke is a verseny fontosságát hangsúlyozta: „Kazinczy szépkiejtési verseny – nagyon fontos esemény ez a kárpátaljai magyarság számára: a gyerekeknek, a tanároknak, mindenkinek. Évek óta a nagydobronyi középiskola rendezi ezt a versenyt, mind a járási, mind a területi döntőt. Évek óta részt veszünk a versenyeken, és azt kell mondanom, hogy a gyerekek tisztában vannak a verseny követelményeivel. A felkészítő tanárok azon dolgoznak, hogy mindig megfelelő szinten készítsék fel a diákokat a megmérettetésre. Változtak a hozzáállás mutatói. Kezdetekben még a szövegválasztás is problémát jelentett, mert tudjuk, hogy értekező, szépprózai szöveget kell hozniuk a versenyzőknek. Fontos, hogy ne tanulják meg kívülről a szöveget, hiszen tulajdonképpen ez egy elemző, értelmező előadás. Nem kell szavalóversenyhez hasonlóan előadni, hanem úgy kell elképzelnünk, mintha egy rádiós bemondó érthető, értelmező mondatait hallgatnánk és értelmeznénk.  Tudnunk kell, hogy a nagyobb korcsoportból továbbjutók részt vesznek a győri országos Kazinczy szépkiejtési verseny döntőjén, és bízom benne, hogy mindenütt sikeresen fognak szerepelni.”

Ez a verseny nemcsak a szép magyar beszéd ápolását szolgálja, hanem közösségformáló ereje is van, hiszen összeköti a fiatalokat és tanáraikat egy közös cél érdekében. Bízunk benne, hogy a jövőben is sok tehetséges diák vesz majd részt a megmérettetésen, továbbörökítve anyanyelvünk értékeit.

LI