A közös házastársi végrendeletről

„Mi az a közös házastársi végrendelet, és mire jó?”

– A Polgári törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 1243. cikkelye értelmében a házastársaknak lehetőségük van közös végrendeletet készíteni a közös tulajdon jogán őket megillető vagyonról.

Érdemes hangsúlyozni, hogy ilyen végrendeletet csak az a férfi és nő készíthet, akiknek házasságát az illetékes hatóság anyakönyvezte. A házasságkötés nélküli együttélés családként (élettársi kapcsolat) nem képezi alapját házastársi jogok és kötelezettségek keletkezésének, és ennek megfelelően nem teszi lehetővé a közös végrendelet elkészítését sem.

További lényeges megkötés, hogy a közös végrendelet csak a házastársak közös tulajdonát képező vagyontárgyakat érintheti, ezeket viszont még akkor is, ha az az egyikük nevére van bejegyezve. A közös vagyon a házastársak által a házasság során megszerzett vagyont jelenti – feltéve, hogy szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik (például a házasság alatt vásárolt lakás közös tulajdon). Kivételt képez az a vagyontárgy, amely a feleség és a férj személyes magántulajdona a Családi törvénykönyv (Сімейний кодекс України – a továbbiakban: Cstk.) 57. cikkelyének megfelelően.

Ezek szerint a feleség vagy férj személyes magántulajdonát képezi:

• az általa a házasságkötés előtt szerzett vagyon;

• az általa a házasság alatt, de ajándékozási szerződés vagy öröklés útján szerzett vagyon;

• az általa a házasság alatt szerzett, de személyesen őt megillető pénzből vásárolt vagyon;

• az általa a házasság alatt Az állami lakásalap privatizálásáról szóló törvény alapján privatizált lakóingatlan;

• az általa a házasság során a használatában lévő telek privatizációjának eredményeként vagy állami és önkormányzati mezőgazdasági vállalkozások, intézmények és szervezetek földterületeinek privatizációja eredményeként szerzett vagy állami és önkormányzati tulajdonú földekből nyert földrészleg, az Ukrajna földtörvénye által meghatározott ingyenes privatizáció normáinak megfelelően.

Ugyancsak személyes magántulajdonnak minősülnek a személyes használati tárgyak (köztük az ékszerek – még akkor is, ha azokat közösen szerzett pénzből vásárolták); a személyes érdemekért kapott prémiumok, jutalmak stb.

Közös végrendelet készítése esetén az egyik házastárs halála után a közös vagyonból őt megillető rész a túlélő házastársra száll át. És csak az utóbbi halála esetén száll át az örökség az általuk közösen kijelölt örökösre. Például, ha a házastársak közös végrendeletet készítenek, amelyben a közös tulajdonukat képező családi házat egyenlő arányban gyermekeikre hagyják, az egyik házastárs halála esetén az elhunyt része automatikusan átszáll a másikra, és a túlélő házastárs lesz az ingatlan egyedüli tulajdonosa. A gyermekek csak az ő halála után juthatnak hozzá az örökséghez.

Életük során a feleségnek és a férjnek egyaránt joga van lemondani a közös végrendeletről. A lemondást a közös végrendeletről szintén közjegyző által hitelesített dokumentumba kell foglalni.

Az egyik házastárs halála után viszont a másik házastársnak már nincs joga visszavonni a házastársak közös végrendeletét.

A közjegyző az egyik házastárs halála esetén a házastársak közös végrendeletének végrehajtása érdekében elrendeli az abban szereplő vagyon elidegenítési tilalmát.

Azoknak, akik közös végrendeletet szeretnének készíttetni és hitelesíttetni, együtt fel kell keresniük egy állami vagy magánközjegyzőt. Ha nincs ilyen a faluban, nagyközségben, akkor a helyi önkormányzat illetékes tisztségviselőjét, munkatársát is megkereshetik. Ha ezek a személyek valamilyen okból megtagadják kötelességük teljesítését, azaz a közös végrendelet elkészítését, eljárásuk bíróság előtt megtámadható.

A házastársak közös végrendelete bírósági úton érvényteleníthető.

Mint említettük, közös végrendelet alapján a házastársak közös vagyona örökölhető. Mindegyikük személyes vagyonára vonatkozóan külön végrendelet készíthető.

hk