Milliárdokkal tartozik az állam a „speciális” nyugdíjasoknak
Az állam adóssága a nyugdíjak felszámításával és újraszámításával kapcsolatban elvesztett perek miatt elérte a 79,8 milliárd hrivnyát – írta az Ekonomicsna Pravda (EP) március 25-én.
Ennek az adósságnak az összege évről évre nő, ahogyan nő az állam által a nyugdíjasokkal szemben elvesztett perek száma is.
Így 2023-ban 240 ezer perben döntöttek a bíróságok az állam ellen nyugdíjügyekben, 2024-ben pedig további több mint 100 ezerben. Idén két hónap alatt 18,3 ezer pert nyertek a nyugdíjasok az állam ellen, a bírósági határozatok nyomán keletkezett teljes tartozás pedig 1,64 milliárd hrivnyával nőtt.
A tartozás fő szabály szerint a bírósági határozatoknak abból a rendelkezéséből fakad, amely kötelezi a Nyugdíjalapot, hogy számítsa újra visszamenőlegesen a nyugdíjakat, azaz fizesse meg a korábbi időszakok utáni „tartozását”, amikor a felperes nyugdíjas az őt megilletőnél kisebb összegű kifizetésben részesült. Pedig a Nyugdíjpénztár amúgy is több tízmilliárd hrivnyányi nyugdíjat kényszerül kifizetni pótlólagosan minden hónapban a bírósági határozatok azon rendelkezései alapján is, amelyek kötelezik a hivatalt a felperesek aktuális nyugdíjának újraszámítására.
Az államot persze nem a kisnyugdíjasok „fosztják ki”, a bírósági perek oroszlánrészét azokkal szemben veszíti el az állam, akik nem az általános szabályok szerint, hanem az úgynevezett speciális törvények alapján jogosultak nyugellátásra. Ebbe a kategóriába tartoznak többek között a volt hivatásos katonák, a rendvédelmi szervek dolgozói, az ügyészek, bírók.
Néha a bírák határozataikban időközben hatályukat vesztett törvényekre hivatkoznak, írja az EP. Ezt bizonyára úgy kell érteni, hogy a kormány igyekszik megszabadulni a pluszkiadást jelentő speciális nyugdíjaktól, illetve az azokat előíró jogszabályoktól, ami azonban nem egyszerű. Az ilyen állami takarékoskodási kísérletek ellen is a bíróságon keresnek jogorvoslatot az érintettek. (Érdemes lenne utánajárni, hogy a szóban forgó speciális törvényeket kik és milyen megfontolásból fogadták el annak idején, hiszen közismert, hogy a Nyugdíjalap az ország függetlenné válása óta gyakorlatilag folyamatosan hiánnyal küzd, vagyis minden olyan jogszabály, amely kiemelt nyugdíjat biztosít a jogosultak egy-egy csoportja számára, újabb terhet rótt a Nyugdíjalap hiányát fedező állami költségvetésre – a szerk.)
Az utóbbi években Ukrajnában egész ügyvédi irodák jelentek meg, amelyek főként nyugdíjügyekkel foglalkoznak. Ezek ígéretei, hogy jelentősen megemelik, esetenként megduplázzák, vagy akár meg is háromszorozzák nyugdíjukkal elégedetlen ügyfeleik járandóságát, jellemzően nem alaptalanok. Az ügyvédek rendszerint az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság azon állásfoglalásainak és határozatainak labirintusában navigálnak, amelyek vagy hatályon kívül helyezik a kormánynak a speciális nyugdíjra jogosultakkal szembeni kötelezettségeit csökkenteni hivatott újabb jogszabályokat, vagy lehetővé teszik azok megkerülését.
(pszv/epravda.com.ua)
