EU–Ukrajna Társulási Tanács: Felemás eredmények
Eseménydús volt az EU–Ukrajna Társulási Tanács tizedik, évfordulós brüsszeli ülése április 9-én, de az eredményeit tekintve felemásra sikeredett – derül ki a Jevropejszka Pravda összeállításából.
Kétségtelenül a pozitívumok közé sorolandó, hogy a találkozón a Denisz Smihal miniszterelnök vezette ukrán küldöttség öt megállapodást írt alá az EU-val, többek között az energia-infrastruktúra újjáépítéséről és a Copernicus műholdprogramban való ukrán részvételről.
A találkozót záró sajtótájékoztatón Marta Kos bővítési biztos jelezte, hogy az ukrán fuvarozók „szállítási vízummentességét” meghosszabbították 2025 végéig. Kijev és Brüsszel ugyanis áttért arra a rendszerre, hogy a megállapodást félévente, nem pedig évente egyszer hosszabbítják meg. A „szállítási vízummentességként” emlegetett 2022. június 29-i szerződés feljogosítja az ukrán fuvarozókat, hogy egyszerűsített rendszerben, a korábban érvényben lévő kvóták és egyedi engedélyek nélkül szállítsanak az EU-ban. Ez lehetővé tette az Ukrajna és az EU közötti áruforgalom jelentős növekedését. A megállapodás ugyanakkor szinte folyamatos irritáló tényező Ukrajna és Lengyelország viszonyában: a lengyel „távolsági fuvarozók”, akik az uniós piac jelentős részét mondhatják a magukénak, elégedetlenek azzal, hogy versenyezniük kell Ukrajnával.
Sokat levon ugyanakkor a megállapodás jelentőségéből – és a társulási tanács ülésének sikeréből –, hogy nem született döntés az EU által Ukrajnának jelenleg biztosított „kereskedelmi vízummentességi” intézkedések (Autonomous Trade Measures – autonóm kereskedelmi intézkedések) meghosszabbításáról. Sajtóhírek szerint június 5. után, amint lejárnak a jelenleg hatályos intézkedések, a kereskedelemben visszatérnek a háború előtti állapotokhoz. Ez a helyzet mindaddig fennáll majd, amíg eredményre nem vezetnek az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás 29. cikkelyének módosításáról folytatott tárgyalások „annak érdekében, hogy mindkét fél számára a legelőnyösebb kereskedelmi feltételeket alakítsák ki, és támogassák a háború sújtotta ukrán gazdaságot”.
Az ukrán kormány ugyanakkor nem hagy fel a reménnyel, hogy júniusig az EU enged a jelenleg kategorikusnak tűnő álláspontjából. Az ukrán miniszterelnök kijelentette: Kijev arra számít, hogy a jelenlegi kereskedelmi liberalizációs mechanizmus 2025 végéig fennmarad, vagyis addig, amíg az alternatív javaslatot ki nem dolgozzák.
Ha az EU mégsem enged, az rendkívül súlyos csapást jelentene az amúgy is nehéz helyzetben lévő ukrán gazdaság számára, amelynek több ágazatát a háború kitörésekor megnyitott uniós piacok éltetik.
Természetesen szóba került a tanácskozáson, hogy Magyarország gátolja az Ukrajna uniós csatlakozásáról folytatandó tárgyalásokat. Mint ismeretes, az EU kész lenne megkezdeni az egyeztetést az első tárgyalási klaszterről (Alapok), de Magyarország közölte, addig akadályozza a csatlakozási folyamatot, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják 2015-től elvett jogaikat.
A Denisz Smihal kormányfő által megfogalmazott változatlanul optimista megközelítés, miszerint Kijev még idén szeretné megnyitni mind a hat tárgyalási klasztert, Brüsszelben támogatásra talált. Marta Kos az említett sajtótájékoztatón jelezte, lát lehetőséget valamennyi klaszter megnyitására 2025-ben. Jelenleg azonban úgy tűnik, a magyar vétó kérdését elnapolták júniusig, amíg Magyarországon le nem zajlik a véleménynyilvánítás Ukrajna uniós csatlakozásának kérdéséről, vagyis a csatlakozási tárgyalások máris késedelmet szenvedtek.
(hk/eurointegration.com.ua/dw.com)
