A különleges körülmények között eltűnt személyek vagyonáról

„Egy férfi eltűnt a háborúban. Ezt már a hivatal is megerősítette, bekerült a nyilvántartásba. Egyedül élt, házával, a háztájival mostanáig a bátyja foglalkozott, aki már nyugdíjas. Meddig tarthat ez így? Mi lesz a portával ezután?” 

– A különleges körülmények között eltűnt személyek jogi státuszát Ukrajna 2505-VIII. számú törvénye (Закон України «Про правовий статус осіб, зниклих безвісти за особливих обставин – a továbbiakban: Törvény) határozza meg, amely szerint különleges körülményeknek minősülnek a fegyveres konfliktusok, a harci cselekmények, az ukrán területek egy részének ideiglenes megszállása, valamint a természeti vagy ember okozta vészhelyzetek.

Attól a pillanattól kezdve, hogy az eltűnt személy adatait bejegyezték a Különleges körülmények között eltűnt személyek egységes nyilvántartásába, az ilyen személy vagyona gondnokság alá helyezhető a Polgári törvénykönyvben (Цивільний кодекс України – a továbbiakban Ptk.) leírt eljárás szerint.

A Ptk. 44. cikkelye kimondja, hogy a magánszemélyt eltűntnek (безвісно відсутній) nyilvánító bírósági határozat alapján a közjegyző intézkedik a vagyona gondnokság alá helyezéséről. Különleges körülmények között eltűnt személy (зниклий безвісти за особливих обставин) esetén a közjegyző egy érdekelt személy vagy a gyámhatóság kérelmére intézkedik az eltűnt személy vagyonának gondnokság alá helyezéséről arra az időre, amíg a bíróság határozatot nem hoz a személy eltűntté nyilvánításáról.

A közjegyző ilyenkor leltárt készít a vagyonról, és gondnokot jelöl ki a kezelésére. Csak egy gondnok kijelölésére van lehetőség. A továbbiakban a gondnok kezeli ezt a vagyont az eltűnt személy javára, eljár a nevében a vagyont érintő kérdésekben, és szükség esetén biztosítja az eltűnt személy kötelezettségeinek teljesítését a vagyon terhére.

A Ptk. nem tartalmazza az érdekelt személy fogalmának meghatározását, de talán akkor járunk hozzá a legközelebb, ha úgy tekintünk rá, ahogyan a külön eljárásban tárgyalt ügyek résztvevőjére tekint a törvény (ezen ügyek közé tartozik egyébként a nyomtalanul eltűntté nyilvánítás is), vagyis olyan személyre, akinek jogait, szabadságát vagy érdekeit a személy eltűnése, az e tárgyban született bírósági határozat érintheti.

Fogódzóul szolgálhat e kérdésben a közjegyzők tevékenységéről rendelkező szabályzat is (Порядок вчинення нотаріальних дій нотаріусами України, затверджений наказом Міністерства юстиції України від
22. 02. 2012 № 296/5), amely szerint a közjegyző a különleges körülmények között eltűnt személy vagyonának gondnokává teljes polgári cselekvőképességgel rendelkező természetes személyt – többek közt az érintett személy közeli hozzátartozói vagy családtagjai közül – (írásbeli hozzájárulásuk alapján) vagy a gyámhatóságot nevezheti ki.

A közeli hozzátartozók vagy családtagok közé sorolja a Törvény: házastárs, szülők, mostohaszülők, gyerekek, mostohagyerekek, testvérek, nagyszülők, dédszülők, unokák, déd­unokák, örökbe fogadó szülők vagy örökbefogadottak, gyám vagy gondnok, gyámság vagy gondnokság alatt álló személy, valamint az eltűnttel együtt élő, közös életvitellel egybekötött, kölcsönös jogokkal és kötelezettségekkel bíró személyek, köztük az élettárs (házasságon kívül együtt élők).

Ugyanakkor a közjegyzők tevékenységére vonatkozó szabályzat nem korlátozza az érdekelt személyek körét kizárólag a fenti kategóriákra, és nem tartalmaz prioritásokat. A személy érdekeltségének megállapításakor a fő kritérium a különleges körülmények között eltűnt személlyel való kapcsolatában fennálló konkrét vagyoni függőség és vagyoni érdekeltség.

A gondnokság alá helyezési eljárás megindításához az érdekelt személynek erre vonatkozó kérvényt kell benyújtania az eltűnt személy utolsó ismert lakóhelye szerint illetékes közjegyzőnek. Annak a személynek, aki szeretne gondnokságot vállalni az eltűnt vagyona felett, mellékelnie kell a kérvényhez egy sor dokumentumot: a személyazonosságát igazoló okmányokat; a kivonatot a Különleges körülmények között eltűnt személyek egységes nyilvántartásából; az eltűnt és a kérelmező közötti rokoni vagy egyéb olyan kapcsolatot igazoló dokumentumokat, amelyek az utóbbit érdekelt személlyé teszik; az eltűnt személy bejegyzett lakóhelyét igazoló okmányt; a gondnokság alá helyezendő vagyontárgyak tulajdonjogát igazoló dokumentumokat stb.

A gondnokság megszűnik, ha az eltűntnek nyilvánított személy előkerül, vagy ha érvényét veszíti a bíróságnak az eltűntté nyilvánításra vonatkozó határozata. Az utóbbi például abban az esetben fordulhat elő, ha az eltűntet a bíróság halottnak nyilvánítja. A bíróság többek között akkor nyilváníthatja halottnak az eltűntet, ha annak állandó lakóhelyén legalább három évig nem rendelkeznek információval a tartózkodási helyéről. Az eltűnt attól a pillanattól minősül halottnak, hogy a halálát kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedik (lásd a Ptk. 46. cikkelyét!).

A harci cselekményekkel vagy fegyveres konfliktussal összefüggésben eltűnt természetes személyt a bíróság a harcok befejezésétől számított két év elteltével nyilváníthatja halottnak. Az eset sajátos körülményeit figyelembe véve a bíróság e határidő lejárta előtt, de legkorábban hat hónap elteltével halottnak nyilváníthatja az egyént. A halottá nyilvánítás jogi következményei alapvetően megegyeznek a halál beálltának következményeivel. Lényeges különbség azonban, hogy a halottá nyilvánított személy örököseinek öt évig nem áll jogukban elidegeníteni az örökölt ingatlan vagyont.

hk