Első alkalommal szerveztek Medvehagyma-fesztivált Técsőn

Az emberi kapcsolatok megtartása, az egymásba kapaszkodás fontosságának hangsúlyozása, a szórványban élő magyar közösség összefogása – ezek jellemezték leginkább a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete által életre hívott első Medvehagyma-fesztivált. A hagyományteremtő szándékkal megszervezett alkalomra a Szövetség técsői székházában került sor május 11-én.

Az elmúlt öt év történései sok mindent megváltoztattak, rendkívül nehéz éveket tudhat maga mögött a kárpátaljai magyarság is, ezért a rendezvény szervezői úgy gondolták, hogy Felső-Tisza-vidéken élő és ott tevékenykedő magyaroknak szükségük lenne a kapcsolatok újraélesztésére és megtartására, arra, hogy az itthon maradtak közösségerősítés céljából ismét találkozni tudjanak, hogy újra „megtaláljuk egymással a közös hangot” – fogalmazott köszöntőjében Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, hozzátéve: ezért szervezték meg a Medvehagyma-fesztivált. Az esemény házigazdája elmondta: „Nem szokványos dolog ez, de úgy gondolom, hogy a köztudatba bele fog evődni, annál is inkább, hogy Magyarországon is tartottak már ilyet, és ha sikerül, akkor felvesszük majd az ottani szervezőkkel a kapcsolatot.”

„Nagyon jó lenne, ha ebből a kis teremből egy nagy térre tudnánk kimenni, mert az egésznek az lenne a lényege, hogy közösen keressük azokat a lehetőségeket, amelyek minket ebből az áldatlan helyzetből tovább tudnak vinni. S ha jövőre is sikerül megszerveznünk a fesztivált, akkor azt már nem itt szeretnénk lebonyolítani, hanem ki szeretnénk menni oda, ahol a medvehagymát szedtük. Szeretnénk hagyományt teremteni, hiszen a gasztronómia összehozza az embereket, gondolatébresztő beszélgetésekre készteti a társaságot” – hangsúlyozta Sari József, majd örömét fejezte ki, hogy a székház udvara ismét baráti társalgásoktól volt hangos.

A köszöntőt követően a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Ezt főztük ki... című különleges, kulináris élvezetekkel kapcsolatos előadását láthatta a közönség, amely rájött arra is, hogy mi az a dolog, ami biztosan közös a híres magyar költőkben és írókban: mindannyiuk számára kulcsfontosságú volt az étel és az étkezés. Petőfi egyik kedvence a túrós csusza volt, Mikszáth szerette a palóclevest, Jókai a bablevest; kiderült számos érdekesség is, például hogy mi az a Krúdy-fröccs, hogy Móricz evés közben is írt, s a töltött káposztát postán küldték Párizsba Ady után. A beregszászi színészek produkcióját bordalok színesítették, s végül a zsíros kenyérről szóló vers zárta az előadást, melyet Fornosi D. Júlia színésznő mellett fiatal tehetségek – Heczel Jázmin, Huzina Eszter és Ferku Szilveszter – vittek színre.

„Nagy örömmel fogadtuk a felkérést a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségtől, hogy látogassunk el ide, Técsőre, az első Medvehagyma-fesztiválra, hiszen ez egy olyan rendhagyó kezdeményezés, amikor a kulináris élvezetek, a gasztronómia össze tud kapcsolódni a művészetekkel. Nekünk van is egy ilyen jellegű előadásunk Ezt főztük ki… címmel, amelyet Mónus Dóra és Fornosi D. Júlia állított össze és alkalmazott színpadra. Ezt az előadást korábban több, hasonló jellegű rendezvényen bemutathattuk már, mindig nagyon közeli élmény a nézők számára, hiszen egy picit hasonlít a kocsmaszínházhoz, egy picit kötetlenebb formában tudnak találkozni a nézők színházi élménnyel, nem mellesleg pedig magyar irodalmi klasszikusokat tudunk idézni: Petőfi bordalaival kezdünk – hiszen itóka is jár az étkezéshez –, majd Mikszáth Kálmán palóclevesével, Jókai bablevesével folytatjuk a sort, megjelennek Krúdy Gyula híres gasztronómiai írásai, s emellett Karinthy vicces, szórakoztató, hasonló tematikájú írásait is beválogattuk az előadásba, Szabó Magda pedig – hát legyen titok, nézzék meg az előadást, hogy miért került bele ebbe az összeállításba” – mondta újságírónknak Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója.

A színházi élmény népszerűsítése mellett egy másik fontos feladata is van a beregszászi társulatnak azzal, hogy magyar nyelvű kulturális programot mutat be nemcsak a beregszászi anyaintézményben, hanem jelesül éppen a szórványvidéken, a Felső-Tisza-vidéken, mégpedig a magyar nyelvű kultúra terjesztése – szögezte le Sin Edina. „Ez örök, három évtizedes missziója az intézményünknek. Tudjuk, hogy mennyire fontos az, hogy minőségi magyar nyelvet halljanak az itt élők, ráadásul érezzék annak a szervezettségnek az erejét és a hatását, amelyet mi, egy tömbben élő magyarok mindennap megtapasztalhatunk. Mi megpróbáljuk ilyen jelleggel is erősíteni az itt élők magyarságtudatát, identitását, és megpróbáljuk megmutatni azt, hogy még mindig mekkora ereje van így, háborús viszonylatokban is a magyar szónak és magyar kultúrának Kárpátalján” – hangsúlyozta a beregszászi színház megbízott igazgatója.

Az előadással előkészítették a terepet az addigra elkészült finomságoknak. A filagóriában megterített asztalokon tárkonyos medvehagymás krumplilevessel, tepertős-medvehagymás pogácsával, medvehagymával ízesített körözöttel, bárányordával, kukoricakenyérrel, töltött húsokkal, valamint hagyományos és szőlőlevélbe töltött káposztával kínálták a rendezvény résztvevőit.

A rendezvények közösségépítő szerepe különösen fontos a szórványban élő magyarok számára, mert ezek az események hozzájárulnak a kulturális identitás megőrzéséhez, megerősítik a közösség összetartozását, valamint segítenek átörökíteni az elődeink által ránk hagyott hagyományokat is. A szórványközösségek gyakran elszigeteltebbek lehetnek a magyar kulturális élettől, így az ilyen alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalabb nemzedékek is kapcsolatba kerüljenek a magyar kultúrával, és erősítsék nemzeti identitásukat. Emellett a közös események serkentik a társadalmi összetartást, csökkenthetik az elszigeteltség érzését, és elősegítik a kulturális örökség továbbadását, ami mind alapvető fontosságú a kisebbségben élő közösségek fennmaradása szempontjából.           

CsA