Fellebbezés a munkahelyi megrovás ellen

„Megrovásban részesültem a munkahelyemen, mert késtem. Szerintem alaptalanul büntettek meg. Fellebbezhetek ellene, vagy jobb, ha meghúzom magam? Azt mondják, a második megrovás után elbocsáthatnak.”

– A Munkatörvénykönyv (Кодекс законів про працю України – a továbbiakban: Mtk.) 150. cikkelye alapján a dolgozónak lehetősége van rá, hogy fellebbezzen a fegyelmi büntetés ellen. Az Mtk. 225. és 233. cikkelye értelmében fellebbezni a munkaügyi döntőbizottságnál vagy a helyileg illetékes járási-városi bíróságon lehet. A fellebbezésre három hónap áll a munkavállaló rendelkezésére, amit attól a naptól számítanak, amelyen az illető tudomást szerzett – vagy tudomást kellett szereznie – jogai sérüléséről. Ez rendszerint az a nap, amelyen ismertették a dolgozóval a megrovásáról hozott vállalati rendelkezést. A munkavállaló ilyenkor az aláírásával igazolja, hogy megismerkedett a dokumentummal.

Azonban a megrovásnak csak abban az esetben lehetnek jogi következményei a munkavállalóra nézve, ha a munkáltató a szabályok betartásával járt el, például lehetővé tette a fegyelmi vétséget elkövető számára, hogy írásban magyarázattal szolgáljon kifogásolt tettére, tétlenségére, magaviseletére stb., illetve ha a dolgozó nem fellebbezett a vele szemben alkalmazott szankció ellen a törvények által megállapított határidőig, vagyis három hónapon belül.

Azt is érdemes tudni, hogy a munkáltató a fegyelmi eljárást a kötelességszegés felfedezése után haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított egy hónapon belül indíthatja meg, kivéve, ha a munkavállaló ideiglenes keresőképtelenség vagy szabadság miatt hiányzik a munkahelyéről. Fegyelmi büntetést a szabályszegés elkövetésétől számított hat hónapon túl nem lehet kiszabni.

Ami a megrovásban részesített személy elbocsátását illeti, az Mtk. 40. cikkelyének 3. pontja nem fogalmaz egyértelműen. Ezek szerint a munkáltató kezdeményezheti a munkaszerződés felbontását a munkavállalóval, ha az indokolatlanul szisztematikusan nem tesz eleget a munkaszerződés vagy a belső munkaügyi szabályzat által ráruházott kötelezettségeknek, amennyiben a munkavállalóval szemben korábban fegyelmi intézkedéseket alkalmaztak. Ebből legfeljebb arra következtethetünk, hogy egynél mindenképpen több fegyelmi megrovás esetén következhet be az elbocsátás, s talán még a két fegyelmi sem nevezhető szisztematikus kötelezettségszegésnek. Kétségtelen azonban, hogy ilyenkor a munkáltató joga megítélni a helyzetet, a munkavállalóé pedig az, hogy fellebbezzen az intézkedés ellen, ha úgy gondolja, hogy igazságtalanul jártak el vele szemben.

Mindenesetre jó tudni, hogy az Mtk. 151. cikkelye értelmében, ha a megrovásról kiadott rendelkezés aláírásától számított egy éven belül a munkavállaló nem követ el újabb fegyelmi vétséget, a megrovást törlik, vagyis úgy tekintik, mintha a dolgozót nem marasztalták volna el.               

hk