A zöldbab termesztése

A zöldbab Mexikóból származik. Abban az időben, amikor az emberek még lóháton töltötték idejük nagy részét, igazán praktikus volt, hiszen a nyeregtáskára akasztott zsákban szinte bármeddig tárolható volt, és igazán tápláló ételeket lehetett készíteni belőle. A zöldbab az egyik legértékesebb fehérjeforrás. A zöldbabban megtalálható a B₁-, B₂- és a C-vitamin, továbbá jelentős rostforrás. Ezenkívül sok káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort, vasat és mangánt is tartalmaz. A zöldbab remek antioxidáns, és béta-karotinnal is szolgál, emellett gazdag ómega-3 zsírsavakban. Segít csökkenteni a magas vérnyomást, és rákmegelőző hatása is van. Az alábbiakban a zöldbab termesztéséről olvashatnak.

A bab környezeti igényei

A bab hőigénye a paradicsoméhoz hasonló: 10 °C alatt nem csírázik, 15 °C alatt a csírázás elhúzódik, a növekedés vontatott, 15 °C felett a növekedés és később a virágzás normális. Valójában a 20–25 °C a leg­ideálisabb az egyöntetű fejlődéshez. Ugyanakkor a 35 °C feletti hőmérséklet már káros mind a virágzás, mind a kötés szempontjából.

A bab vízigénye csírázáskor magas, viszont a túl nedves, levegőtlen talajban könnyen elrothadhat a mag, ezért figyeljünk az öntözés mennyiségére. Kelés után a bab kevés, majd ahogyan nő, egyre több vizet kíván. De a legkritikusabb időszak, amikor a legtöbb vizet igényli a növény, virágképződéskor és -kötődéskor jön el, majd a későbbiekben rendszeres vízellátásra van szüksége a megfelelő minőségű terméshez.

A zöldbab a közömbös vagy az enyhén savanyú kémhatású talajokat kedveli. Fényigénye közepes, eltűri a félárnyékos helyet is.

Vetés, ápolás

A legideálisabb időszak a vetésre szabadföldbe általában április vége – május eleje között van, amikor a fagyveszély már elmúlt. Azonban akár folyamatosan is vethetjük, hetekkel eltolva a vetési időpontokat, így aztán egész nyáron friss és zsenge zöldbab állhat a rendelkezésünkre. A zöldbab nem bírja a hideget, ezért az utolsó vetésnél vegyük ezt figyelembe, nehogy túl későn érjen be.

A zöldbabot érdemes 3–5 cm mélyre vetni. A sortávolság 30–40 cm legyen, és ugyanennyi a tőtávolság is. Akár a kukorica sorközébe is vethető. A zöldbab nem szereti a zöldborsó társaságát, így ne vessük ezeket egymás mellé. Sőt, zöldborsó után se vessük, mert akkor nem fog megfelelően fejlődni.

A vetés előtt fontos, hogy alaposan ássuk fel és rögmentesítsük a talajt. Mivel a gyomok gyorsabban nőnek, mint a zöldbab, könnyen elvehetik a tápanyagot tőle, így érdemes folyamatosan gyomlálni. Az ápolási munkák közül meg kell említeni a rendszeres kapálást, ami nemcsak a gyomok irtása miatt fontos, nagy jelentősége van abból a szempontból is, hogy a talaj felső rétege így nem tömörödik össze a sok öntözés hatására. A levegőtlen talajban a bab fiatal hajtásai kisárgulnak, majd fokozatosan a növekedés is leáll.

Betakarítás

A zöldbab vetése után a kelés az időjárástól függően 7–12 nap, majd kb. 6-7 hétre rá már szedhetjük is a terméseket. A zöldbab szedésekor nagyon figyeljünk rá, hogy ne tépjük le a bokorról a termést, hanem óvatosan szedjük le, különben a gyökerei könnyen megszakadhatnak. A termést érdemes nem előre vagy felfelé húzással letépni, hanem oldalirányba, így a növény nem fog sérülni a szedés alkalmával.

Tihor-Sárközi Mónika,

az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány munkatársa