Gépkocsivásárlás meghatalmazás alapján

„Tudná javasolni, hogy meghatalmazás alapján vegyek autót?”

– A gépjármű forgalmi engedélyének és a közjegyző által hitelesített meghatalmazásnak az átvételével nem szerezhető tulajdonjog a személygépkocsira.

Az autóra vonatkozó meghatalmazás elkészítésével alaphelyzetben csak a használati jog átruházására kerül sor. Szükség esetén a használati jog kiegészülhet a rendelkezési joggal (eladás, ajándékozás, haszonbérlet stb.), a használatba adására (lízing, zálog, kölcsön stb.), sőt a megsemmisítésére való joggal is, ám mindez még mindig távol áll attól, amit a tulajdonjog biztosít és jelent.

Tehát amennyiben tulajdonába akarja venni a járművet, hogy azt a törvényi keretek között valóban korlátlanul birtokolja, használja, és belátása szerint rendelkezzék vele – miközben a jogszabályok védik és garantálják a tulajdonához való jogát –, a meghatalmazás alapján történő vásárlás nem ajánlható.

Ha mindenképpen ragaszkodik hozzá, hogy csak a forgalmi engedély és a közjegyző által hitelesített meghatalmazás alapján vegye át és használja a járművet, tisztában kell lennie vele, hogy a gépkocsi tulajdonjoga továbbra is az előző tulajdonosé marad. Éppen ezért egy ilyen megállapodásnak számos hátulütője lehet, amelyeket az „eladó” talán nem véletlenül hallgat el.

Íme néhány a kockázatok közül, a teljesség igénye nélkül.

1. A meghatalmazás bármikor érvényteleníthető a vételár átadása után. A tulajdonosnak mindössze annyit kell tennie ehhez, hogy felkeresi a közjegyzőt, és visszavonja a dokumentumot.

2. A meghatalmazás érvényét veszíti, miután lejár az idő, amelyre kiadták. Vagyis az érvényességi idő lejárta után a „vevő” lényegében nem használhatja az adott járművet.

3. A meghatalmazás mindenképpen érvénytelenné válik az eladó halála, cselekvőképtelenné vagy holttá nyilvánítása esetén. Ilyenkor azon túl, hogy a halál pillanatától a vevő elveszíti jogát a gépkocsi használatára, számolnia kell az eladó örököseivel, akik bármikor benyújthatják igényüket a járműre.

4. Meghatalmazással való autóvásárláskor a vevő lényegében az eladó családi helyzetének és magánéletének „túszává” válik. Ugyanis, ha az eladó házastársa úgy dönt, hogy elválik, és követeli a közösen megszerzett vagyon felét, természetesen a meghatalmazással átadott járművet is felveheti a megosztandó vagyon listájára, s a vevő ez ellen lényegében semmit sem tehet.

5. Ha a vevő később úgy dönt, hogy eladja az autót, a tulajdonosnak jogában áll majd követelni tőle az autó vételárát, és jogilag igaza is lesz. Ugyanis a meghatalmazás útján lebonyolított tranzakciókat valójában a tulajdonos nevében írják alá, hajtják végre, azaz a jog úgy tekinti, hogy a tulajdonos megbízta a meghatalmazottat a szerződés aláírásával a nevében, de önmagában a meghatalmazás arra nem jogosítja fel a meghatalmazottat, hogy megtartsa a vételárat.

6. A tulajdonos, vagyis az eladó bármikor (újra) elidegenítheti a járművet. Ebben az esetben az új tulajdonosnak minden joga meglesz arra, hogy igényt tartson a megszerzett tulajdonára.

7. A Polgári törvénykönyv 250. cikkelyének 4. pontja szerint a meghatalmazott személy (azaz a vevő) felel a meghatalmazónak (eladónak) a meghatalmazás végrehajtásának elmulasztásával okozott kárért. A hatályos jogszabályok értelmében az eladó bírósághoz fordulhat, hogy kárpótlást követeljen a vevő részéről az őt ért (fiktív) kárért.

8. Előfordulhat, hogy a tulajdonos (az eladó) hitelt vesz fel, amelynek fedezetéül a meghatalmazással átadott gépkocsit jelöli meg. Amennyiben a hitelt felvevő nem teljesíti kötelezettségeit a hitelt nyújtóval szemben, a gépkocsit lefoglalhatják, majd értékesíthetik.

9. Megtörténhet, hogy az autót nem a tulajdonosa adja el, hanem egy autótolvaj, és a bemutatott okmányok hamisak. Speciális ismeretek és a vonatkozó információkat tartalmazó adatbázisokhoz való hozzáférés hiányában ennek a körülménynek a felismerésére alig van esélye a vevőnek.     

hk